Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-20 / 66. szám

XV. ÉVF. 66. SZÁM. KeietíUjsxg 3 99 Büszke, be jó emöe mondta István gazda a karcfalviak királyi audienciája után (Thdcü rest március 18.) A karcfalvi székely közbirtokosság évek óta harcol azért, hogy az agrár bízóit ság jogerős határozatával neki meg­ítélt békási legelőnek tulajdonába és használa­tába jusson. Ízzel az üggyel kapcsolatban ma érdekes lordulat történt. A közbirtokosság meg­bízásából Bálint István a közbirtokosság volt elnöke, Szekeres István és Gidró László, az Istváné, rémeken délután három órakor kihall­gatáson Voltak a királyi palotában. A delegá­ció tagjai székely viseletben, rámás csizmában, zsinóros székely abaposztó harisnyában és ze­kében jelentek meg. A háromtagú székely dele­gációt dr. Bittner Árpád volt alispán kalau­zolta. Az ura'kodó a kis dolgozószobában fogadta a székely küldöttséget. Felállott az asztal mel­lől s mindhármukkal keményen, férfiasán ke­zet fogott és ekkor Szekeres István átadta a felségfolyamodványt és beszédet fűzött hozzá. Elsősorban is az uralkodó elnézését kérte* hogy a román nyelvet nem birja tökéletesen. — Vorbiţi destul de bine — mondotta a ki­rály. Szekeres nekibátorkodva folytatta beszédét. Többek közölt a következőket mondotta: — Mi székelyek, amint történelmünk is iga­zolja, mindig király és törvénytisztelő nép vol­tunk és vagyunk* Tudjuk, hogy bennünket ki­sebbségeket is ugyanazon jogok illetnek meg, mint a többségi népet. Kérjük Felségedet, erő­sítse meg rörvénytiszteletünket azzal, hogy ne­künk igazságot szolgáltat és helyeztessünk visz- sza jogerősen megítélt birtokunkba. Az uralkodó a beszéd folyamán többször he- lyeslőieg szólt közbe, majt átvette a felségfolya­modványt és megígérte, hogy a kérdést tanul­mányozni fogja és a döntést Írásban sürgeti meg a karcíaivi közbirtokosságnak. Ezután új­ra mind a bárom székely gazdával kezet fogott B amikor a király távozóban volt, a székely gaz­dák magyarul kiáltották a búcsúszót: — Éljen a király! Az egész kihallgatáson, amely közel fél óráig tartott, az uralkodón és a három székely gazdán kívül senki sem volt jelen. 'Sem az ud­vari marsall, sem a király magántitkára. Az átadott felségfolyamodvány ismerteti az ügyet. Karcfalva, Jenőfalva, és Gyergyószént- miklós közbirtokosságától kisajátították az összes legelőket és erdőségeket. Ezek egy ré­szét, mintegy 1800 holdat visszaadtak a kafe- falvfaknek, akiknek vitális érdekük ez a legelő, mivel nincs más hely, ahol állataikat legeltet­hetnék. Békás község román lakossága, noha a legfőbb a gr árbizottság jogerősén a karcfalviak­nak itclte oda a legelőt, erőszakkal megakadá­lyozta a karcfalviakat, állataiknak a legelőn való legeltetésében. Az adminisztrációs hatósá­gok azonban soha Bőm adtak karhatalmat a ha­tározat végrehajtására. A magyarság Génfben, a Népszövetségnél is panaszt adott be ebben az ügyben. A panasz hatása alatt GyergyószeUt- miklósnak vissza is adták az őt megillető lege­lőt, a karc-falviakat azonban nem kárpótolták. , Elmondja a felségfolyamodvány, hogy 1928 május 10-én egy csendőrszázados karhatalmat adott. Bálint István, a közbirtokosság volt el­nöke kétszáz farcfalvi székellyel birtokba is he­lyezte magát a visszaitélt békási legelőn. 1928 nyarán a legelőt tényleg a karefalviak használ­ták, azonban amiatt, hogy magukat birtokba helyezték cs hogy a már azelőtt ott volt s az ő birtokukat képező kalibákat felégették, Bálint István, a közbirtokosság volt elnökét, Gidró István volt erdőgazdát. Karda Károly közbir- tokossági fiieinököt hat-hat hónapi, vala­mint, Lazar Níéólaé csendőrőrmestert hét hónapi fogházra Ítélték. Az ítélet nem jogerős, az elitéltek azt a táblához felleb­bezték meg s kétségtelen, hogy a tábla meg­semmisíti a törvényszék Ítéletét. 1929 tavaszán a békásiak újból ldkergették a karcfah inkát a legelőről, akik azóta sem tud­tak birtokukoa jutni. Most a prefektus közbenjárására kaptak en­go l,My *• arra, hogy az audiencián megjelenhes­senek. Munkatársunk az audiencia után kérdést intézett a székely gazdákhoz, hogy milyen im­pressziójuk van a királyi kihallgatásról. Gidró Lajos az Istváné azt mondta. — Azt gondoltam, hogy büszke ember, de nagyon jó embernek látszik! Szekeres István véleménye a következő. A király arcából megértés, jószivüség és igazság- érzet sugárzott és úgy fogadott, mint jó szülő a gyermekeit és nem mint egy mostoha. A királyi kihallgatás után a karcfalvi gaz­dák biztosra veszik, hogy hosszú idő óta húzódó ügyük mcst már elintéződik és visszakapják a legelőjüket. Három áldozata van már a szabadkai rémdrámának Mielőtt val’omást tehetett volna, a kórházi ágyon kiszenvedett Möhiwald Mira is, aki szerelme megbízásából — gyilkolt — Az egyetlen életbenmaradt főszerepé súlyos beteg és állandóan halluciná! (Szabadka, március 18.) Az utóbbi eszten­dők iegmegl’ázóbb tragédiája volt az a gyilkos­ság s az azt követő kettős öngyilkosság, amely a napokban történt Szabadkán s amelyről már beszámoltunk. A vak Pctrás Tódor ny. katona­tiszt befolyása alatt Möhhvald Mira 20 eszten­dős ápolónő lelőtte dr. Székely Imre főorvost, azután mindketten mégmérgezték magukat. Dr. Székely Imre is, Petrás is meghaltak és péntekre virradó éjjel meghalt a sza­badkai szerelmi drámának a harmadik szereplője, Möhhvald Mira is, mert a méreg felszívódott testébe és semmiféle orvosi segítség nem használt. így hát örökké tisztázatlan marad a rej­tély, hogy mikép bírta rá a vak Petrás szerel­mesét, Möhhvald Miráí hogy meggyilkolja azt az embert, akit soha sem látott. Möhhvald Mira halálának hírére a leány apja öngyilkosságot akart elkö­vetni, anyja pedig súlyos ideglázban fekszik, úgyhogy állapota a legkomolyabb, ök nem tudnak semmit, a három szabadkai sir pedig néma marad. Ahogy a végzetes szerelem megkezdődött De ha titok is marad az a lélektani előz­mény, amelynek végső láncszemeként Möhl- Wald Mira kezébe vette a fegyvert, magának a gyilkosságnak részletei lassanként tisztázód­nák. Dr. Székely főorvos és Petrás Tódor neje között a szerelem több mint négyéves. A szép Mici Í927-ben áldott állapotban került a zsidó kórház szülészeti osztályára, ahol dr. Székely volt a főorvos. Itt kezdődött a regény. Az a kö­rülmény, hogy Székely a szabadkai zsidó fő­rabbinak a fia volt és hogy Petrásné egy kon­zervatív osztrák tábornok leánya, nem változ­tatott a vonzalmon, amely mély volt, erős és végzetes. Amint megírtuk, Petrás egyszer fél­tékenység! rohamában revolverrel lőtt rá fele­ségére, majd magára és a golyó elpusztítva szemidegeit, a két szem teljes vakságát vonta maga után. De a szerelem a tragédia után uj erővel lángolt fel és szabadkai társadalmi kö­rökben nem volt titok, hogy Székely feleségül akarja venni az asszonyt és hogy az asszony hajlandónak mutatkozott arra is, hogy a kato­likus vallásról a házasság érdekében áttér a zsidó hitre. Az uj szerelem. Petrás azonban nem akart válni. Az asz- szony elutazott, a magával tehetetlen vak fér­fiú Möhlwaldnénál, egy nyugalmazott ezredes A IE6ME6BI2HATÚB3 ÓVSZER!! SELECT MOZGÓ Nagy sikerrel folytatja a GRAND HOTEL pompás rendezésű filmoperettet, melyben Maria Eggcrtfe kiváló művésznő magyar dalt énekel a berlini Grand Hotel cigányzenekarának kísérete mellett, partnere a széphangu Beüac Ülíríc. Műsoron kívül hangos híradó. Mon. Emeri cusíilm leányánál vett ki bútorozott szobát. Möhlwald- üénak egyetlen leánya, a 24 éves Mira volt, aki igen előkelő nevelésben részesült, rendkívül nagy műveltséggel birt és nem volt olyan fantasztikus kívánsága, amelyet szülei ne tel­jesítettek volna. A romantikus hajlamú leány csakhamar vonzódást érzett a vak férfiú iránt és végzetesen Petrás hatása alá került. A helyettes gyilkos. Mult kedden Möhhvald Mira és Petrás el­hagyták Eszéket és Szabadkára utaztak. Meg­állapítást nyert, hogy Petrás nem hagyta el a szállodát, Möhhvald Mira egyedül kereste fel a főorvost, ahol helyette és megbízásából gyil­kolt. Valószínű, hogy nem a közöttük lefolyt párbeszéd döntötte el a tragikus tettet, hanem már ezt megelőzőleg el volt határozva Mira a leszámolásra. Hogy a tragédiának megvolt a maga előzménye, annak bizonysága egy levél, amelyet Petrás Steiner Béla nagykikindai ke­reskedőnek küldött és amely kétségtelenül igazolja, hogy Petrás készült az öngyilkos­ságra. „Kedves Béluskám — irja a levélben — én most világtalanul tovább nem élhetek. Bo­csásson meg, segitse szegény anyámat anyagi­lag és küldjön neki időnként valamilyen ösz- szeget.“ Petrásné is súlyos beteg. Szabadkai jelentések szerint Petrásné, aki Kíldndán él, elájult, amikor a tragédiáról ér­tesült. Amikor egyik újságíró felkereste Pet- rásnét, hogy beszélgetést folytasson vele a tra­gédiáról, Petrásné a zongora mellett tilt és egy Bach-szonátát játszott. — Nagyságos asszonyom, a tragédia ügyé­ben jöttem. Petrásné halott sápadt lett. — Milyen tragédia? — é- ekkor kirántotta az újságíró kezéből az újságot, amely az eset­tel foglalkozott, azután hangtalanul összero­gyott. Amikor ismét eszméletre tért, felsikol- tott, hogy adjanak neki is egy revolvert, mert nem akar tovább élni. Petrásné maga is súlyos beteg s állandóan haliucinál. * Az uj lakbértörvény román szövege és precíz magyar fordítása kapható, dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Ara 20 lej, portóval 30 lej. Memorandului 24.

Next

/
Thumbnails
Contents