Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-20 / 66. szám
XV. ÉVF. 66. SZÁM. KeietíUjsxg 3 99 Büszke, be jó emöe mondta István gazda a karcfalviak királyi audienciája után (Thdcü rest március 18.) A karcfalvi székely közbirtokosság évek óta harcol azért, hogy az agrár bízóit ság jogerős határozatával neki megítélt békási legelőnek tulajdonába és használatába jusson. Ízzel az üggyel kapcsolatban ma érdekes lordulat történt. A közbirtokosság megbízásából Bálint István a közbirtokosság volt elnöke, Szekeres István és Gidró László, az Istváné, rémeken délután három órakor kihallgatáson Voltak a királyi palotában. A delegáció tagjai székely viseletben, rámás csizmában, zsinóros székely abaposztó harisnyában és zekében jelentek meg. A háromtagú székely delegációt dr. Bittner Árpád volt alispán kalauzolta. Az ura'kodó a kis dolgozószobában fogadta a székely küldöttséget. Felállott az asztal mellől s mindhármukkal keményen, férfiasán kezet fogott és ekkor Szekeres István átadta a felségfolyamodványt és beszédet fűzött hozzá. Elsősorban is az uralkodó elnézését kérte* hogy a román nyelvet nem birja tökéletesen. — Vorbiţi destul de bine — mondotta a király. Szekeres nekibátorkodva folytatta beszédét. Többek közölt a következőket mondotta: — Mi székelyek, amint történelmünk is igazolja, mindig király és törvénytisztelő nép voltunk és vagyunk* Tudjuk, hogy bennünket kisebbségeket is ugyanazon jogok illetnek meg, mint a többségi népet. Kérjük Felségedet, erősítse meg rörvénytiszteletünket azzal, hogy nekünk igazságot szolgáltat és helyeztessünk visz- sza jogerősen megítélt birtokunkba. Az uralkodó a beszéd folyamán többször he- lyeslőieg szólt közbe, majt átvette a felségfolyamodványt és megígérte, hogy a kérdést tanulmányozni fogja és a döntést Írásban sürgeti meg a karcíaivi közbirtokosságnak. Ezután újra mind a bárom székely gazdával kezet fogott B amikor a király távozóban volt, a székely gazdák magyarul kiáltották a búcsúszót: — Éljen a király! Az egész kihallgatáson, amely közel fél óráig tartott, az uralkodón és a három székely gazdán kívül senki sem volt jelen. 'Sem az udvari marsall, sem a király magántitkára. Az átadott felségfolyamodvány ismerteti az ügyet. Karcfalva, Jenőfalva, és Gyergyószént- miklós közbirtokosságától kisajátították az összes legelőket és erdőségeket. Ezek egy részét, mintegy 1800 holdat visszaadtak a kafe- falvfaknek, akiknek vitális érdekük ez a legelő, mivel nincs más hely, ahol állataikat legeltethetnék. Békás község román lakossága, noha a legfőbb a gr árbizottság jogerősén a karcfalviaknak itclte oda a legelőt, erőszakkal megakadályozta a karcfalviakat, állataiknak a legelőn való legeltetésében. Az adminisztrációs hatóságok azonban soha Bőm adtak karhatalmat a határozat végrehajtására. A magyarság Génfben, a Népszövetségnél is panaszt adott be ebben az ügyben. A panasz hatása alatt GyergyószeUt- miklósnak vissza is adták az őt megillető legelőt, a karc-falviakat azonban nem kárpótolták. , Elmondja a felségfolyamodvány, hogy 1928 május 10-én egy csendőrszázados karhatalmat adott. Bálint István, a közbirtokosság volt elnöke kétszáz farcfalvi székellyel birtokba is helyezte magát a visszaitélt békási legelőn. 1928 nyarán a legelőt tényleg a karefalviak használták, azonban amiatt, hogy magukat birtokba helyezték cs hogy a már azelőtt ott volt s az ő birtokukat képező kalibákat felégették, Bálint István, a közbirtokosság volt elnökét, Gidró István volt erdőgazdát. Karda Károly közbir- tokossági fiieinököt hat-hat hónapi, valamint, Lazar Níéólaé csendőrőrmestert hét hónapi fogházra Ítélték. Az ítélet nem jogerős, az elitéltek azt a táblához fellebbezték meg s kétségtelen, hogy a tábla megsemmisíti a törvényszék Ítéletét. 1929 tavaszán a békásiak újból ldkergették a karcfah inkát a legelőről, akik azóta sem tudtak birtokukoa jutni. Most a prefektus közbenjárására kaptak engo l,My *• arra, hogy az audiencián megjelenhessenek. Munkatársunk az audiencia után kérdést intézett a székely gazdákhoz, hogy milyen impressziójuk van a királyi kihallgatásról. Gidró Lajos az Istváné azt mondta. — Azt gondoltam, hogy büszke ember, de nagyon jó embernek látszik! Szekeres István véleménye a következő. A király arcából megértés, jószivüség és igazság- érzet sugárzott és úgy fogadott, mint jó szülő a gyermekeit és nem mint egy mostoha. A királyi kihallgatás után a karcfalvi gazdák biztosra veszik, hogy hosszú idő óta húzódó ügyük mcst már elintéződik és visszakapják a legelőjüket. Három áldozata van már a szabadkai rémdrámának Mielőtt val’omást tehetett volna, a kórházi ágyon kiszenvedett Möhiwald Mira is, aki szerelme megbízásából — gyilkolt — Az egyetlen életbenmaradt főszerepé súlyos beteg és állandóan halluciná! (Szabadka, március 18.) Az utóbbi esztendők iegmegl’ázóbb tragédiája volt az a gyilkosság s az azt követő kettős öngyilkosság, amely a napokban történt Szabadkán s amelyről már beszámoltunk. A vak Pctrás Tódor ny. katonatiszt befolyása alatt Möhhvald Mira 20 esztendős ápolónő lelőtte dr. Székely Imre főorvost, azután mindketten mégmérgezték magukat. Dr. Székely Imre is, Petrás is meghaltak és péntekre virradó éjjel meghalt a szabadkai szerelmi drámának a harmadik szereplője, Möhhvald Mira is, mert a méreg felszívódott testébe és semmiféle orvosi segítség nem használt. így hát örökké tisztázatlan marad a rejtély, hogy mikép bírta rá a vak Petrás szerelmesét, Möhhvald Miráí hogy meggyilkolja azt az embert, akit soha sem látott. Möhhvald Mira halálának hírére a leány apja öngyilkosságot akart elkövetni, anyja pedig súlyos ideglázban fekszik, úgyhogy állapota a legkomolyabb, ök nem tudnak semmit, a három szabadkai sir pedig néma marad. Ahogy a végzetes szerelem megkezdődött De ha titok is marad az a lélektani előzmény, amelynek végső láncszemeként Möhl- Wald Mira kezébe vette a fegyvert, magának a gyilkosságnak részletei lassanként tisztázódnák. Dr. Székely főorvos és Petrás Tódor neje között a szerelem több mint négyéves. A szép Mici Í927-ben áldott állapotban került a zsidó kórház szülészeti osztályára, ahol dr. Székely volt a főorvos. Itt kezdődött a regény. Az a körülmény, hogy Székely a szabadkai zsidó főrabbinak a fia volt és hogy Petrásné egy konzervatív osztrák tábornok leánya, nem változtatott a vonzalmon, amely mély volt, erős és végzetes. Amint megírtuk, Petrás egyszer féltékenység! rohamában revolverrel lőtt rá feleségére, majd magára és a golyó elpusztítva szemidegeit, a két szem teljes vakságát vonta maga után. De a szerelem a tragédia után uj erővel lángolt fel és szabadkai társadalmi körökben nem volt titok, hogy Székely feleségül akarja venni az asszonyt és hogy az asszony hajlandónak mutatkozott arra is, hogy a katolikus vallásról a házasság érdekében áttér a zsidó hitre. Az uj szerelem. Petrás azonban nem akart válni. Az asz- szony elutazott, a magával tehetetlen vak férfiú Möhlwaldnénál, egy nyugalmazott ezredes A IE6ME6BI2HATÚB3 ÓVSZER!! SELECT MOZGÓ Nagy sikerrel folytatja a GRAND HOTEL pompás rendezésű filmoperettet, melyben Maria Eggcrtfe kiváló művésznő magyar dalt énekel a berlini Grand Hotel cigányzenekarának kísérete mellett, partnere a széphangu Beüac Ülíríc. Műsoron kívül hangos híradó. Mon. Emeri cusíilm leányánál vett ki bútorozott szobát. Möhlwald- üénak egyetlen leánya, a 24 éves Mira volt, aki igen előkelő nevelésben részesült, rendkívül nagy műveltséggel birt és nem volt olyan fantasztikus kívánsága, amelyet szülei ne teljesítettek volna. A romantikus hajlamú leány csakhamar vonzódást érzett a vak férfiú iránt és végzetesen Petrás hatása alá került. A helyettes gyilkos. Mult kedden Möhhvald Mira és Petrás elhagyták Eszéket és Szabadkára utaztak. Megállapítást nyert, hogy Petrás nem hagyta el a szállodát, Möhhvald Mira egyedül kereste fel a főorvost, ahol helyette és megbízásából gyilkolt. Valószínű, hogy nem a közöttük lefolyt párbeszéd döntötte el a tragikus tettet, hanem már ezt megelőzőleg el volt határozva Mira a leszámolásra. Hogy a tragédiának megvolt a maga előzménye, annak bizonysága egy levél, amelyet Petrás Steiner Béla nagykikindai kereskedőnek küldött és amely kétségtelenül igazolja, hogy Petrás készült az öngyilkosságra. „Kedves Béluskám — irja a levélben — én most világtalanul tovább nem élhetek. Bocsásson meg, segitse szegény anyámat anyagilag és küldjön neki időnként valamilyen ösz- szeget.“ Petrásné is súlyos beteg. Szabadkai jelentések szerint Petrásné, aki Kíldndán él, elájult, amikor a tragédiáról értesült. Amikor egyik újságíró felkereste Pet- rásnét, hogy beszélgetést folytasson vele a tragédiáról, Petrásné a zongora mellett tilt és egy Bach-szonátát játszott. — Nagyságos asszonyom, a tragédia ügyében jöttem. Petrásné halott sápadt lett. — Milyen tragédia? — é- ekkor kirántotta az újságíró kezéből az újságot, amely az esettel foglalkozott, azután hangtalanul összerogyott. Amikor ismét eszméletre tért, felsikol- tott, hogy adjanak neki is egy revolvert, mert nem akar tovább élni. Petrásné maga is súlyos beteg s állandóan haliucinál. * Az uj lakbértörvény román szövege és precíz magyar fordítása kapható, dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Ara 20 lej, portóval 30 lej. Memorandului 24.
