Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-03 / 51. szám

XV. ÉVF. 51. SZÁM. KéLetiUjsxg 1 Kolozsváron minden ötödik ember ággbanfekvö beteg és minden máso­dik ember náthás Vlád főorvos nyilatkozata a kolozsvári tömeges megbete­gedések enyhe lefolyásáról — Haláleset még szerencsére nem történt — Az összes elemi iskolákat bezárták és a közép­iskolák közül már csak a magyar intézetek maradtak a fronton MAI PROBLÉMÁK A megváltozott férfi Hadd próbáljam végre elmondani, mi a há­zasságválságnak egyik legfőbb oka s hadd mu­tassak reá arra, hogy a hivatalnokleányok ál­lásfoglalása nagyon érthető és nagyon termé­szetes. Valótlan az, hogy a nő azért tört előre, mert többet tudott, mint azelőtt és többre ta­nították. Többet akart tanulni, mert csak ezen a réven juthhatott előbbre. Valótlan az, hogy a nőt önző érdek, híu ság, egyéb ilyen másodlagos és személyes meg­gondolás vezette akkor, amikor részt kért a munkából és felütötte a fejét mindenféle, neki eddig idegen területen. Az a hatalmas ösztön vezette, ami minden korban, minden körülmé­nyek között rávezeti, hogy alkalmazkodjék a viszonyokhoz. A nő nem tud bizni többé a férfiban! Vannak ennek anyagi okai. Az asszony hozzá volt szokva, hogy a férfi előteremti a szükséges pénzt. Egy szép napon rájött, hogy nem tudja előteremteni, ereje kimerül, találé konysága csökken. Dp az anyagi okokat meg előzik az erkölcsi okok, amelyek, ha nem állta' volna fenn, akkor a férfi tüzön-vizen keresztül tudott volna kenyeret szerezni a családjának A férfiből kiábrándult a nő. Nem egy fér­fiből egy nő, száz férfiből, száz nő, általában a férfiből a nő. Ez a csalódás régi keletű és egyre jobban elharapódzott. S a férfiak nem ;vették észre, vagy nem vették őket komolyan, beszálltak a lovagi emelvényről. Nem a nők kezdtek először előretörni: a férfiak kezdtek először lovagiatlanok lenni. Bekövetkezett az a helyzet, hogy az ember — bocsánatot kérek a kivételektől —, bizonyos körökben sokkal több férfias, szilárdjellemü egyént talált a nők, mint a férfiak között, akik elpuhultak, elasszo- nyosodtak. Nem akarom ezzel a háborús nem­zedéket sérteni. Távol legyen tőlem! A háború csak annyiban mélyitette el a szakadást, hogy a harctérről betegségeket, mindenekfölött gyenge idegzeteket hoztak haza a férfiak. És sok esetben teljes morális lesülyedést. Gondoljuk el, hogy a hivatalnokleány át­adja a helyét egy férfinek, hozzámegy felesé gül és várja, hogy eltartsák. Mi lesz az első gondolata a szüleinek, a testvéreinek, a hozzá­tartozóinak! — Szerencsétlen! És ha megcsal? Ha szél hámos? Ha otthogy üres kézzel? Nos, az asszony megtanult nem jóhiszemű lenni. Szomorú dolog ez, fájó érzés. Éppen ezért rá kellett mutatni. Mert nem az anyagi kérdésen fordul meg minden. Ebből, hogy a férfiak még mindig csak az anyagi okokat ku­tatják, látszik, hogy még mindig nem eszmél­tek önmagukra, nem eszméltek reá, hogy ők is hibásak a dologban, nemcsak a — legalább az ő szemükben — kíméletlenné és nőietlenné vált nő. Az asszony, ha boldogságot keres, nem jóllakásra és a feje felett levő fedélre gondol, hanem lelki harmóniára, bizalomra, kölcsönös megértésre, szeretetre. Az igazi nő, — ép, egész­séges testü-lelkü asszony — jó szót kíván, jó lelket, jóakaratot és férfiasságot. Férfias erőt a gondok idején és nem önfegyelmezetlen go­rombáskodást és fenyegetőzést, férfias gyön­gédséget az otthonban és nem türelmetlen ki- fakadásokat és önző kikényszerítését annak, ami neki kell, a család rovására. A kivételek tői mindig bocsánatot kérek. Bizonyos annyi: ha a férfiak vissza tudják hóditani a nők bizalmát, akkor szívesen átad­ják a hivatalt, még egy feltétellel, ami szinten fontos: ha a férfi megengedi, hogy ők osszák be a keresetet. Ez az asszony ősi joga. És azt. a keveset, amit ma lehet szerezni, csak az asz- szony évezredes külön ökonómiájával lehet be­osztani, Együtt dolgozni. egymást meg­becsülni, szegényen is békében élni: ezt kí­vánja az asszony. És, úgy látom, a fiatalabb férfigeneráció már ébredezik. Egészen más felfogás kezd ter­jedni a fiúgyermekek között. Testi-lelki tisz­taság, önfegyelem, erkölcsi bátorság és tiszta lelki tekintot: igazi kis Bayard-lovagok terem nek itt is, ott is. Isten éltesse őket! És ugyancsak szedjék össze magukat a fia­tal lányok, ha ehhez a férfigenerációhoz mél­tók akarnak lenni, ha nem akarnak most már majd ők alul maradni! Ha nem akarjuk, hog; most majd a férfinek legyen több oka reá hogy bizalmatlan legyen! Kosáryné Réz Lola. (Kolozsvár, március 1.) Emberemlékezet óta nem volt Erdélyben olyan irtózatos és hosszan­tartó tél, mint most. Már a negyedik hónapja annak, hogy a hőmérő mélyen a null-fok alatt hullámzik és habár itt van március, a_ tavasz hónapja, még március elsején reggel is húsz fokos hideg volt Kolozsváron. — Még a hideg kiimához szokott erdélyi emberek idegei sem bírják már az egyfolytában tartó hideget, ugylátszik megjött az ellenálló képessé­günk s innen ered az egyre nagyobb és komo­lyabb méreteket öltő influenza járvány is. Ko­lozsvár főorvosa szerint Kolozsváron minden ötödik ember ágy* banfekvő beteg és minden másodití em­ber náthás. A Keleti Újság munkatársa a járvánnyal kapcsolatosan felkereste dr. Vlad városi tiszti főorvost, aki az influenza járvánnyal kapcsola­tosan az alábbi érdekes és figyelemreméltó nyi­latkozatot tette: — Az influenza járvány már Kolozsváron is veszedelmes méreteket kezd ölteni. Az utolsó napokban a kolozsvári elemi iskolák növendé­keinek ötven százaléka betegedett meg, tehdt ct| összes elemi fiú és leányiskolákat, óvo­dákat napokkal ezelőtt be kellett zárni. — A középiskolák közül eddig be kellett zárnunk a két román gimnáziumot és a felső­kereskedelmi leányiskolát. A magyar középis­kolák még eddig a legjobban állották az influ­enzái ronton a harcot. Ma délelőtt azonban a református leánygimnázium jelentette be, hogy az influenza megbetegedések folyton növekvő ostroma folytán az in tézetet be kell zárni. — Különben az influenza járvány nemcsak nálunk, hanem az egész kontinensen dühöng és mi Kolozsváron aránylag szerencsés helyzetben vagyunk, mert a járvány enyhe lefolyású. A megbete­gedések száma szokatlanul nagy, de négy­öt napi ágyban való maradás után a betegség minden különösebb utókövet­kezmény anélkül szűnik meg. — A legtöbb komplikáció, — mondotta to­vább \ lad főorvos, — a fül és az orr üregeiben lép fel. A véleményem szerint és itt külön hangsúlyoznom kell, magánorvosi véleményről vau szó, a megbetegedések enyhe lefolyása va- lószinüieg a száraz hideg miatt van. Ha enyhe, változó, úgynevezett locs-pocs időjárás volna, akkor minden bizonnyal az influenza sokkal több áldozatot szedne. Eddig még hivatalosan influenza miatt halálesetet nem jelentettek be, de ez nem jelent annyit, mintha valóban nem is történt volna haláleset, mert sajnos, a mi sze­gényes viszonyaink között a legtöbb esetben a bejelentések elmaradnak. — A város főorvosi hivatala milyen intéz­kedéseket tett a járvány terjedésének megaka­dályozására? — kérdeztük. — Sajnos, az influenza járvány ellen kollek­tive semmiféle intézkedést nem lehet tenni. Az influenza nagyon gyorsan ragad. Elegendő egy megbetegedés a családban arra, hogy azt min­denki rövid időn belül elkapja. Csak indivi­duális módon lehet a betegség ellen védekezni. Leghelyesebb fertőtlenitő cseppeket használni az orrban és dezinficiáló pasztillákat a szájban. Az első láz megjelenése után tanácsos állottvi­zes borogatást rakosgatni az egész testre, ugyan akkor pedig aszpirint és más izzasztószereket használni, főleg forró teákat. Budapesten az influenzajárvány sokkal ve­szélyesebb lefolyású, mint Kolozsváron. Az úgynevezett szövődményes esetek, valamint a halálozások száma lényegesen emelkedik. A legutóbbi székesfővárosi orvosi jelentés szerint négy nap alatt 111 szövődményes újabb influenza megbetegedés történt és eddig huszonhárom haláleset fordult elő. A kontinens nagyobb városaiból ugyancsak hasonló jelentések érkeznek. Sző 1 I£oltvény&!lf| Amerikát sima és gyökeres vesszők 'erüobbaa és ţrn- ! rautáltfajtisztán kaphatók C-îSPASil ?Pí.‘Uél J 09*séft. Jud. Târnava Mar.1. Árjegyzék kiváoatia »NEUBURGER KÜLÖNLEGESSÉG« I

Next

/
Thumbnails
Contents