Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-03 / 51. szám

c KMETS'UJSXG XV. EVF. 51. SZÁM. «*SSS Anglia lezárta vámhatárait (London, március 1.) A tegnap délután 5 órakor lezárták az angol vámhatárokat és ez­zel Anglia a szabad kereskedelmi rendszerről a védővámos rendszerre tért át. Az uj vámvédelmi törvény értelmében az ipari import hétnyolcada, az élelmiszerek fele vám alá esik. Ezzel az uj intézkedéssel a szabad kereske­delem utolsó bástyája dőlt ki és a nemzetközi csereforgalomnak újabb akadályokkal kell meg­küzdenie. A vámok fokozzák azt a védelmet, amelyet a font értékcsökkenése révén az an­gol piac már eddig is élvezett. A vámtörvény behozatala előtt nagy meny- nyiségü áru igyekezett a világ minden részé­ből az angol kikötők felé. A szállítmányok nagy része már nem tudott idejében beérkezni, mert a kedvezőtlen időjárás a hajójáratokat megne­hezítette. A késedelemből a biztositó társasá­gokra óriási károk háramlanak. A cseh cukor panamájának két tettesét leleplezték (Bukarest, március 1.) Miclescu volt szófiai román követségi attasé, aki a csehszlovák cu­korimporttal kapcsolatban 5 százalékos proví­ziót kötött ki magának a Böhmische Bank ut­ján, ha a csehszlovák eukorimport lehetőségét keresztülviszi, állásától felfüggesztették. Az ügyben az ipar- és kereskedelemügyi miniszté­rium kommünikét adott ki, amelyben közli, hogy az ügyészségnek adta át Miclescu volt szó­fiai attasé és Melinte mérnök cukorszakértő ügyét, akik a csehszlovák cukorimport ügyében folytatott tárgyalásoknál megvesztegettették magukat. Ez a leleplezés rámutat a vámmentes cu­kor kampányának egyik titokzatos fázisára. A csehek ugyanis vesztegettek, de amikor számí­tásuk nem úgy ütött be, ahogyan gondolták, a bűnösöket leleplezték. k _ _. j A kikötői gabonaraktárak koncessziója ellen népgyülésen tiltakoznak az érdekeltek (Bukarest, március 1.) Argetoianu pénzügy- miniszternek a kikötők gabonaraktárainak kon- cesszionálására vonatkozó nyilatkozata ko­rántsem nyugtatta meg a közvéleményt és az érdekelt feleket. A Konstancából érkező jelenté­sek arról számolnak be, hogy az összes foglal­kozási ágak hatalmas népgyülés keretében til­takoztak a koncesszionálás ellen, mely szerin­tük súlyos anyagi károkat eredményezne. Ugyanakkor statisztikai táblázatot hoztak nyil­vánosságra, amely szerint csak egyedül a kon- stancai — mely tudvalevőleg a leggyengébb forgalmú kikötő — a mult évben 41 millió lej jövedelmet hozott, nem is szólva Braila és Gá­láéról. A népgyülés egyik szenátor felszólalója azon aggodalmának adott kifejezést, hogy a hollandok emelnék a raktárdíjakat, ami a ro­mán exportra gyakorolna kedvezőtlen hatást. Emelik a vasáruk vámját. Az ipari érde­keltségek intervenciójára a kormány a közel­jövőben az öntött- és nyersvasáruk vámját fel­emeli. Ettől az intézkedéstől a vasgyárak és szénbányák termelésének emelkedését remélik. Tőzsde. A brailai tőzsde hivatalos árfolya­mai: Buza; 78 kg. 315, 77 kg. 310, 76 kg. 295, 75 kg. 290 lej. Arpa: 58 kg. 320, 66—67 kg. 345 lej. Tengeri: 215 lej. Zab: 305—310 lej. Rozs: 265— 270 lej. â i állami adósságokat kötvényekkel akar­ják fizetni. Az állam ezévi jövedelmeiből nem képes fizetni azt a mintegy hatmilliárd lejt ki­tevő adósságot, amely a fémipar, a kőszénbá­nyák, a posztógyárak és a kisiparosokkal szem­ben fennáll. Az Adeverul munkatársa kérdést intézett erre vonatkozólag Valcovici közleke­désügyi miniszterhez, akinek tárcája keretében a legtöbb ilyenjellegü adósság szerepel és aki a kérdésre kijelentette, hogy egyetlen megoldás­nak jelenleg azt látja, hogy a hitelezők állami kötvényeket fogadjanak el, amivel ők maguk is segítenének nehéz helyzetükön. E kérdés kö­zelebbről minisztertanács elé fog kerülni. Ugyancsak az Adeverul fenntartással közölt hire szerint azon is gondolkozik a kormány, hogy a tisztviselők hátralékait is állampapí­rokban egyenlítse ki. A zsilvölgyi munkásság nyomorát tárták fel a bukaresti bányászkongresszuson. Buka­restből jelentik: A bányamunkások országos kongresszusa ma folytatódott a Vasa Poporu- lüi-ban. A felszólalók különösen a zsilvölgyi munkásság nyomorát ismertették. Számos szó esett a bányák szocializmusáról is. Ma testületi­leg megjelenik a kongresszus vezetősége a munkaügyi miniszternél. Auboin' elhagyta Romániát. Auboin, a Nemzeti Bank francia szakértője hétfőn eluta­zott Bukarestből. Az állomáson a Nemzeti Bank igazgatója, a politikai és gazdasági élet kitű­nőségei vettek tőié búcsút. Munkatársai Bol­gárt és Guittard továbbra is Bukarestben maradnak. A mezőgazdasági kamarák szövetsége a vasúti tarifa leszállításáért. A kamarák szövet­sége memorandumot nyújtott be a CFR vezér- igazgatóságához, hogy a vasúti tarifa még min­dig az 1928-as nivón mozog, holott azóta a me­zőgazdasági termékek az 1928-as árnivó harma­dára estek, a vasúti tarifának oly módositását kérte, amely erre az eltolódásra figyelemmel van. A memorandum szerint a magas tarifa egyik legfőbb akadálya a forgalomnak és fő­ként az exportra nézve elviselhetetlen terheket jelent. A módosított örökösödési adótörvény precíz magyar fordítása kapható Dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 30 lej, vidékre portóval 40 lej. PRIMĂRIA MUNICIPIULUI CLUJ. Nr. 696—1932. Magyar fordítás Árlejtési hirdetmény Cluj város második árlejtést hirdet a város mechanikai vontatásu jármüvei fenntartására, 1932. évben szükséges következő üzemanyagok szállitásárd/S 1. 20.000 liter benzin, sűrűség 735—740, 15° 2. 1.000 kg. Regalolaj 000. 3. 150 kg. különleges olaj luxusautomobilok számára. 4. 200 kg. valvolin o. 5. 100 kg. vaselin (sürü kenőcs). 6. 100 lit. finomított petróleum. Az árlejtés f. évi március 21-én d. e. 11 óra­kor lesz megtartva. Az ajánlatok Cluj város árlejtési bizottsá­gánál adandók be zárt és lepecsételt boríték ban az árajánlati összeg után számított 5% bá natpénzzel, amely készpénzben vagy állami ér­tékpapírokban teendő le. A teherfüzet és a költségvetés megtekint­hető és kapható Cluj város műhelyeinek iro dájában (Cal. Traian No. 19.) Cluj, 1932. febr. 19. Primăria Municipiului Cluj. ERDÉLYI <3 AZDA Rovatvezető: TÖRÖK BAHNT, aa EGE titkára. Gazda-eskiivő. Balázs Istvánnak, a Kolozs­vári Gazdasági Egylet elnökének a fia, József, szombaton tartotta esküvőjét Jakab Annuská- val. Az esküvő a hostátban szokásos ünnepé­lyes külsőségekkel folyt le a rokonság, ismerő­sök és jóbarátok nagy számának részvételével. A szombat délutáni esküvő lakodalmi mulatsá­ga a hétfő délelőtti órákban őrt végett, az ősi hóstáti szokásoknak megfelelően. A fiatal pár­nak mi is sok szerencsét és boldogságot kívá­nunk. Emelkednek a gabonaárak. A gabonaárak emelkedésére számíthatunk a valutáris diffe­renciák miatt. A dollár árfolyama megnehe­zíti az európai beviteli államok számára az amerikai buza vásárlását és igy a keleteurópai termés értékesitési lehetőségei valószínűnek látszanak. Az amerikai buza most Kina és Ja­pán felé is orientálódik, ez a körülmény is az európai termés jobb értékesítését engedi re­mélni. Az Európai Cukorrépatermelők Nemzet­közi Szövetsége ez évi kongresszusát Heidel- bergben tartotta. A kongresszus elsősorban az Európai Cukorrépatermelők Nemzetközi Szö­vetségének újjászervezésével foglalkozott és el­fogadta a magyar kiküldötteknek azt a javas­latát, hogy a szövetség működése teljesen gya­korlati irányba tereitessék oly módon, hogy a nemzetközi szövetség az egyes országok cukor­répatermelési szerződéseire vonatkozó anyagot minden esztendőben, megfelelő időpontban gyűjtse össze és közölje az egyes nemzeti szö­vetségekkel, hogy azok a gyárakkal folytatan­dó tárgyalások során teljes tájékozottsággal bírjanak. A kongresszus elnöke utalt arra, hogy a szövetség már ezúttal is összegyűjtötte az egyes államok szerződéseit. Ezután a kon­gresszus letárgyalta a nemzetközi szövetség uj alapszabályait és elhatározta, hogy a nemzet­közi szövetség csatlakozik a Nemzetközi Mező- gazdasági Bizottsághoz, amely vállalkozott ar­ra, hogy a nemzetközi szövetség adminisztrá­cióját is elvégzi. Ebből a célból a Cukorrépa­termelők Nemzetközi Szövetsége a Nemzetközi Mezőgazdasági Bizottság párisi főtitkárságá­nál egy külön állandó cukorrépatermelési elő­adót fog kinevezni és ebben a formában állan­dó titkárságot szervez. A kongresszus úgy ha­tározott, hogy a nemzetközi szövetség minden lépést megtesz abban az irányban, hogy az eu­rópai cukorrépatermelés a nádcukor termelés­sel szemben fokozottabb védelemre találjon és hogy minden országban fokozottabb propagan­da induljon meg a cukorfogyasztás emelése érdekében. Elek István dr. magyar delegátus azt a javaslatát terjesztette elő, hogy 1933-ban a nemzetközi szövetség Magyarországon tartsa gyűlését és erre a gyűlésre a nemzetközi szö­vetség tagjait meghívta. A kongresszus a meg­hívást egyhangú határozattal elfogadta. Ha nincs egyenesadó-alap, nem vethető ki a gazdára útadó sem. Az előző években még azesetben is kivetették a gazdákra az útadót, ha adósságainak betudása alapján mentesült az egyenesadó fizetési kötelezettség alól. A pénzügyminisztérium egyenesadóügyi vezér- igazgatósága február 5-én 33672/932. sz. a. most rendeletet küldött minden pénzügyi gazgatóság- hoz, mely szerint az útadó nem vetendő ki, ha egyenesadó-alap nincs. A rendelet hiteles ma­gyar forditásban egész terjedelmében a követ­kezőképpen szól: „Pénzügyigazgató Ur! Hivatkozással a 18.130. sz. 1932 január 21-én kelt körrendeletre, annak kiegészítéseképpen, az 1932. évi útadók kirovására vonatkozólag tudomására hozzuk, hogy a mezőgazdasági és házjövedelmekre vo­natkozó 4. bekezdésnél figyelemmel kell lenni a 105.102/1931. sz. körrendeletre, melyben az foglaltatott, hogy azokban az esetekben, mikor az egyenesadókról szóló törvény 66. és 69. sza­kaszainak alkalmazása folytán az elemi mező- gazdasági, vagy házadó csökken, vagy eltűnik, akkor nem kell kiróni az útadót sem, mint ahogy ilyen esetben az egyenesadókról szó-ó törvény 72. szakaszában foglalt egyéb pótadók sem rovandók ki, ennélfogva kérjük utasítani az adókivető hatóságokat és illetékes közege­ket, hogy az 1932. évi adók kirovásánál legye­nek figyelemmel ezekre a rendelkezésekre.“ FAlSf(0L^ B SOllÄOOvigVTftEPEK R7. 'y^^AMBROSi,FISCHER&Ca NA f \ // . AIUD, jJUD.ALBA NSW ÁRJEGYZÉK DÍJTALAN.

Next

/
Thumbnails
Contents