Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-18 / 64. szám
XV. fîVF. 64. SZÁM.-J——n IOT—■»Tir— KnmUjsxG i wm CsaK ngy garantáljak gyártmányaink valódiságát, ha ezen •védjeggyel Tan ellátva luminiinmHiiiititimiiiiHMtjuimiitttnimiiiManimHRianoiniiiciinnitiiiiinHiiumiiinutHHKiiiuimuiiHitnBtninninniniHiiimimiintinmiiiimintinHiiiiinitniiiiiiinnittnHmiauiiimiHiauitim 3 I Marcel Guertain I Paris I parfum & I poudre: 1 RédouSe masquó Masque rouge 8 & 9 és ax ő különleges gyártmányú Rouges & Farda Kapható a legújabb párisi csomagolásban £ .1 Medgyes r.s Aranypillangó drogéria Mg. Silbernagel Emil. Déva részére: Carmen Parfüméria V. Nagy. Petrozsény részére: Kígyó Drogéria Izrael Jenő. 1 Egyedárusitók: I KOLOZSVÁR RÉSZÉRE: „AURORA“ PARFÜMÉRIA j AURELIA FÜLÖP, Piaţa Unirii No. 29. ^miiiiiEunt’miiHcnmiiiiiiüUfiiiinnRtaimimnnuNnmmiiummitmimninnEiKnr.rTmcstiiiimfinDtmsninmiinitiiiiHmini:] ( Egy magyar újságíró borzalmas emléke az amerikai rablóról és kékszakállról A gyermekleány gyilkosa megjelenik az orvosi rendelőben, felismerik de nem merik értesíteni a rendőrséget — Hét gyilkosságot ismert be a halálos Ítélet kihirdetése után A Lmdbergh-gyerek elrablása s a gonosztevők utáni hajsza tette aktuálissá Királyhegyi Pál, amerikai magyar ujságirónak a következő hátborzongatóan érdekes cikkét. New-Brunswickon történt. Horváth Kázmér gazdag magyar szállodatulajdonos gyönyörű szép kislányát elrabolták. Az áldozat négyeszter.dös volt, a szülök sze- met'énye, mindene, egyetlen gyerek. Múltak a napok, a nyomozás holtpontra jutott, amikor egy negyven év körüli férfi jelentkezett a kétségbeesett anyánál. Az idegen ötven dollárt kért és kötelezte magát arra, hogy a kislányt visszaadja a szüleinek. Az anya rémülten nézett az emberre. Ötven dollár. Igen kevés összeg, sokkal többet is adott volna boldogan, nem is tudta, hogy pénzt akarnak a rablók, már attól félt, hogy a kislány gyilkosságnak esett áldozatul. Valószínűnek tartotta, hogy az illető csaló, aki visszaél a család kétségbeesett helyzetével, de mégis volt egy halvány- remény. Hátha igazat mond ez az idegen ember. Hor- váthné átadta a kívánt összeget. A férfi gondosan összehajtotta a pénzt, zsebrevágta és csöndesen, nyugodtan ezt mondta a vergődő anyának: „Menjen fel a 100-os szobába. Nézzen jól körül, meg fogja találni a szegény Catherinet!“ Az idegen ezzel eltávozott, az anya felrohant, de a szoba üres volt. Bosszantotta egy kicsit, hogy igy be hagyta magát csapni, de még jobban fájt, hogy ismét elvesztette félig már megkerültnek hitt gyermekét. Óvatosságból azonban jobban körülnézett a szobában, kinyitotta még a szekrényt is, de a lánynak nyoma sem volt sehol. Ellenben talált egy kézitáskát. A szokásos névjegy hiányzott a bőröndről, megpróbálta, nyilik-e, felpattantotta zárat és ájultan összeesett. órákkal később akadtak rá az üres szobában. A kézitáskában Catherine szétvagdalt holtteste volt. A rendőrség újra kivonult, megvizsgálták a hullarészeket és megállapították, hogy kéjgyilkosság történt. A boldogtalan anya valamennyire magához tért, pontos rzemélyleirást adott az idegenről. aki elvette tőle az ötven dollárt, az asszonyt bevitték a bűnügyi nyilvántartóba és a rovottmultu fegyencek között felismerte az idegent, Cedric D. Brown hírhedt bandita személyében. Megindult az embervadászat Brown kézrekeritésé- re. Múltak a napok. Az emberek kapkodták a lapokat, de az esemény részletes leírásán és Brown arcképein kívül semmi más nem volt az újságokban. A gyilkos megjelenik. Egy napon dr. Stuart Nola* nevű orvosbarátom rendelőjébe* ültem és beszélgettünk. Természetese* a kis magyar lány állatias gyilkosáról volt szó és *z orvos különböző fantasztikus tervekkel állott elő, amik szerinte alkalmasak lennének a gyilkos kézrekeritésére Csöngettek. Idegesen felugrottunk. A levélhordó volt és az orvos szórakozottan bontogatta a leveleit és tépdeste az újságjai borítékjait. Egyszerre megtorpant. Az egyik levél a rendőrségtől érkezett. A nyomtatott szöveg szerint a rendőrségnek biztos tudomása van arról, hogy Cedric D. Brown, a koresett gyilkos a városban tartózkodik. Fisztulája van és feltétlenül szüksége van orvosi kezelésre, annál is inkább, mert morfinista. A rendőrség kéri az orvosokat, hogy ha ez az egyén jelentkezik náluk, azonnal értesítsék a rendőrséget. A nyomravezető tízezer dollár jutalomban részesül. Néztük a sokszoros gyilkos képét. Intelligens arca van, még ezen a szörnyű rendőrségi fotográfián is, pedig szám van a mellén és kopasz. De a másik fényképen dús fekete haja van. Az orvos nevetve mondja: „Jól jönne az a tizezer dollár. Nagyot lendítene a praxisomon. De nincs nekem olyan szerencsém." — No és mit csinálna vele? Hogyan tudná ártalmatlanná tenni, amíg a rendőrség megérkezik? „Leszijaznám a rendelöasztalra. Esetleg adnék neki egy injekciót". Beszélgettünk, nevetgéltünk. Hirtelen nyílik az ajtó és belép a gyilkos. Cedric D. Brown. Semmi kétség, ez ő. Ott fekszenek előttünk a fényképei, annyiszor láttuk az arcát az újságokban, nem lehet tévedés. Der- medten nézzük az embert. Az idegen megszólal: „Dr. Stuart Nolant keresem." „Én vagyok“, mondja az orvos fátyolos hangon. — És a másik? — biccent felém. Az orvos habozik egy pillanatig, aztán mondja: Az asszisztensem. — Nem akart egyedül maradni az ellenséggel. „Fisztulám van", — kezdi a gyilkos — morfiumot akarok. Tízezer dollár elszalad. Az orvos — alacsony, kis ember, mint én — elfogulatlanul mondja, könnyedén, mint akit untat az eset: „Jő, majd megvizsgálom". — Nem kell. Csak adja ide a morfiumot! — csattant fel határozottan a bandita hangja. Én közben rémülten gondolkoztam, mi a teendő? Az íróasztalon a telefon, felvenni a kagylót, befordítani, segítség, gyorsan! Lehetetlen. Addigra már régen halottak lennénk mind a ketten. Nézem a műszereket a kis szekrényben: ollók, kések, a sarokban kalapács. Mi lenne, ha... mi lenne, ha odaugranék a kalapácshoz és fejbevágnám, erősen, teljes erőmből, ütni * fejét és közben az orvoá értesíti a rendőrséget, lekötöznénk... lehetetlen. Erős ember és revolver van nála, állandóan résen van, minden mozdulatunkra vigyáz, életre, halálra megy * játék. És ha — ami ki va* zárva — sikerülne a dolog, másnapra agyonlőne ben-, ■ nünket a kollégája Esetleg ö maga, ha kiszabadul... Múlnak a percek. Hallom amint mondja, hogy ne merje becsapni az orvos, morfiumot akar. Dr. Nolan reszketve adja át a pravaz fecskendőt. A bandita nyelvével megkóstolja, aztán gyakorlott mozdu’attal a bőr alá szúrja a tüt... Most volna nehány másodpere, de egészen gyönge vagyok az izgalmaktól. Kész. Brown morfiumot kér, az orvos gépiesen engedelmeskedik, a bandita az ajtó felé hátrál... becsukja az ajtót, hallom, ahogy megy lefelé a lépcsőn, most már a kapunál lehet... eltűnt. Az orvos tér magához először. „Először történt meg velem. Tizezer dollár jelentkezik, besétál az ajtón és én a kezemet sem mozdítom, hogy megtartsam. Még szerencse, hogy élve kerültünk ki a bajból. Nála már igazán nem játszott volna szerepet még néhány gyilkosság." Egyheti hajsza után New-Brunswick közelében, egy farmon elfogták a gyilkost. Elkeseredett küzdelem után kcnnybombákkal tették ártalmatlanná. A hetedik gyilkosság. Kitűzték a kivégzés dátumát. New-Brunswickon nincs villamosszék. A halálraítélteket Trentonban, New-Jersey megye székhelyén szokták kivégezni. A gyilkos bibliát kért és állandóan imádkozott. A halálos Ítélet elhangzása után bevallotta, hogy a kis magyar leányt ö ölte meg és ez volt a hetedik esete. Nem akart váltságdíjat., csak nem Yolt pénze, ezért kérte az ötven dollárt az anyától. Beletörődött sorsába Aztán elmentem a kivégzésére is. Ott Is nyugodtan viselkedett. A bibliát jobb kezében szorongatta és a másik kezével fogta a cigarettát. Csúnya látvány volt, középen kiborotvált fejével, véres szemeivel, ahogy egyre pislogott, úgy fújta a. füstöt. De a keze nem remegett, pedig látszott rajta, hogy rosz- szul aludt az éjszaka. Panaszkodott, hogy a meggyilkolt kislányok zavarják az álmát, de ezen már nem lehetett segíteni. Eldobta a cigarettát, elvették tőle a bibliát — és a hóhér bekapcsolta az áramot. A szeme kitágult, irtózatos volt az égett emberhús szaga a kis teremben — megfeszült a teste, amikor az áram megcsapta, megrándult a gyilkos két karja és — azt hiszem káprázik a szemem — felállt a villamosszékröl. Felállt és bizonytalanul mozdulatot' tett, mintha előre akarna lépni, elszakadt a szíj, ami a karjait szorította, rémület bor- zongott át az embereken, de a következő pillanatban már elöugrott a hóhér, kijavította a hibát, néhány végtelennek tetsző perc múlott el, aztán a halott feje féloldalt hajolt, jött az orvos és konstatálta a beállott halált. EGYESÜLETI ÉLET »••• Tudományos előadás a Kautsky-körben. A Kauts- ky Szociáldemokrata Munkáskulturkörben pénteken, március 18-án este 8 órakor Salamon László iró: „Az újból Hisértö Malthus-elmélet" címen tart előadást a Vasmunkás Otthonban (Str. Wilson ?.). BeléptidíJ nincs, vendégeket szívesen lát a vezetőség. Köszönet a szegények ebédjére való adományért. Hálás köszönetét mondunk özv. Mélik Jéróné nagyságos asszonynak, ki 150 szegény ebédjét váltotta meg 500 lej szives adománnyal és Hintz Györgyné nagyságos asszonynak, ki 300 szegény ebédjére adományozott 1000 lejt. Fogadják a nemesszivü adakozók a szegények népkonyháinak juttatott összegekért legöszintébb köszönetünk kifejezését. A Romániai Magyar Nők Központi Titkársága. MAGYAR SZÍNHÁZ előadásaira mindenféle jegy elővételben kapható a Magyar Színház belvárosi pénztárában, a Dante kölcsönkönyvtárbán, Str. N. Jorga (Jókai n.) 5, Ezen szelvény a Keleti Újság napján tartandó előadás jegyeinek kedvezményére jogosít.
