Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-18 / 64. szám

KumOjsKG XV. ÉVF. «4. SZÁM. 150 millió lejjel csökkent a Banca Naţio« nala aranyfedezete (Bakarest, március 16.) A Nemzeti Bank legutóbbi heti jelentése szerint a fedezeti alap teljes összege 64 millió lejes emelkedést mutat. Ebben az emelkedésben benne van az az ötven­millió frank is, amelyet a monopol pénztár számlájára kapott százötvenmillió frankos köl­csön első részleteként folyósítottak. Az arany­fedezeti alap 148 millió lejjel csökkent, ellenben a devizafedezet nagymértékben növekedett. Ilyenmódon a Nemzeti Bank aranyfedezete kö­rülbelül 150 millió lejjel csökkent* ami megis­métlődése volt a február 13—20. közötti hétnek. Az 50 millió francia frankos kölcsön beszámí­tása nélkül a bankjegyfedezet csökkenést mu­tatna A bankjegyforgalom 22 milliárd 542 mil­lióról 22 milliárd 432 millióra csökkent. A Banca Naţionala mérlegének ilyen alakulását a mezőgazdasági exportkampánynak a tél el­húzódása miatti késlekedése idézi elő. Ezenkí­vül az Ausztria, Magyarország és Görögország felé irányuló export csaknem lehetetlenné vált az illető országok devizaintézkedései és a velük folytatott tárgyalások befejezetlensége miatt, úgyhogy a Nemzeti Bank a gabonaexport kés­lekedése miatt kimaradó devizákat a maga fe­dezeti alapjából kénytelen pótolni, SROiLYl QAIDA BwatvecetS: TÖKÖK BALETT, na KOK KífcAm. így nem sok haszon lesz a konverzióból! A konverzió parlamenti vitája javában fo­lyik. Sok mindenről szó esik a vita alkalmából, — de sok mindenről nem esik szó. Tegyük íei őszintén a kérdést: olyan kon­verzióból lesz-e haszon, amely pénz nélkül akar­ja a konverziót végrehajtani? Az állam ahelyett, hogy a konverzió alkal­mával egészséges vérrel: pénzzel töltené meg a gazdasági élet petyhüdt vérereit, pénz helyett csak illúziót nyújt ennek a gazdasági életnek, amely egyébként is már régóta csak illúzióból ét. Sőt úgy vesszük észre, hogy a konverzióval párhuzamosan az állam újabb rohamot fog in­tézni az állampolgárok zsebe ellen. Máris előre véti árnyékát a kenyéradó. A buzaprémiumot eltörölték ugyan, de a kenyérbélyeg rendszert fenntartották. Szóval a rossz törvényből meg­született a mai nyomorúságot valósággal ki- gunvoló, állami kenyér drágító akció. Más téren is gyanús jelek észlelhetők. Hiva­talosan beismerik, hogy az elmúlt két hónap ál­lami bevételei nem feleltek meg a várakozás­nak, tehát a redukált költségvetést újabb reví­zió alá fogják venni. Természetesen a kiadási tételeket fogják csökkenteni! Vagyis az állam még rosszabbul fog fizet­ni, tehát a pénztelenség tovább fog fokozódni. Mindenképpen megdöbbenéssel kell fogad­nunk azt a hirt is, hogy Argetoianu az adók be­hajtásának rendszerében „újításokat“ tervez. Vagyis: az állam mind kevesebbet fog fizet­ni és mind többet fog követelni! Ezek a jelenségek, a pénz nélkül végrehaj­tott konverzióval kapcsolatban, a deflációnak katasztrófális esetét fogják megteremteni Ro­mániában. A bankok semmiféle hitelt nem fognak nyuj tani. a magán és köztisztviselők leszállított fize­tésüket csak nagy késedelemmel kaphatják meg. A kereskedelemben az általános depreşz- szió hatása alatt le fognak morzsolódni az árak, de nem annyira, hogy összhangba kerüljenek a fogyasztók vásárló képességével. Most megint belekapcsolódhatunk abba a gondolatmenetbe, hogy a pénz nélkül végrehaj­tott konverzióból nem lesz haszon. Tegyük fel. bekövetkezik az az állapot, hogy a gazdák fele tartozását elengedik, úgy hogy ab­ból semmi néven nevezhető külön teher nem fog származni a gazdákra. A gazda, tehát, aki tartozott 100 ezer lejjel, ezután 50 ezer lejjel fog tartozni. Lássuk, mi lesz a s.orsa ennek a fennmaradó 50 ezer lej tartozásnak! A kérlelhetetlenül bekövetkező defláció miatt a mezőgazdasági termények áresése to­vább fog tartani. A deflációs politika további megmaradása esetén a terményárak esésére ok­vetlenül számolni kell. Bármennyire is veszedel­mes dolog, az ördögöt a falra festeni, a deflációs arától mást nem várhatunk, mint azt, hogy az árak tovább fognakmorzsolódni lefele. Nemcsak a búzánál, hanem mindenféle mezőgazdasági terméknél. A gazdát tehát az 50% erejéig konvertált adósság éppen úgy fogja nyomni, mint, aho­gyan az eredeti adósság nyomta. Vagyis: tolt konverzió — nincs konverzió! Igenis volna haszon a konverzióból, ba utá­na megindulhatnának a rendes bankszerü mű­veletek és egy kis élénkség következnék be az ipar és kereskedelem terén. Az 50% adósság ter­hétől hamarosan megszabadulnának a gazdák. Az ipartól és kereskedelemtől azonban nemcsak a bankok megbénítása miatt, hanem azért sem tárhatunk sokat, mertőmaga is éppen olyan bénán éli ételét, mint a mezőgazdaság. Hogy az állam mit fog tenni mikor a kon­verzió után a gazdák helyzete nem fog javulni, azt a titok homálya fedi. Valószínűleg megint .pénznélküli megoldásokkal fog kísérletezni- to­vábbra is. Mert hogy a kérdést most még átme­netileg sem fogja megoldani.'az agrár, konver­zió. azt minder- előrelátó 'gazda tudja. A bankok már rég hirdetik s a parlament tagjai is érzik. Éppen ezért fogja a kormány megvalósíta­ni. Ezzel elindultunk azon az utón, amelyik a konverzió konverziója félé vezet. Csak bírjuk ki! Dr. Szász Ferenc, Argetoianu az állami szállítók küldöttsége előtt kötvények kibocsátását helyezte kilátásba (Bukarest, március 16.) Az állam szállítói­nak egy küldöttsége, amelyben Busila mérnök és Mircea szenátor vezetésével a legnagyobb nagyipari vállalatok vezetői résztvettek, tegnap megjelent Argetoianu pénzügyminiszternél. A küldöttség tagjai rámutattak a nagyipar rend­kívül súlyos helyzetére, amelyet az általános gazdasági válságon kívül az a tény idézett el\5, hogy az állam több miiiiárddal tartozik az iparvállala­toknak. Argetoianu pénzügyminiszter kijelentette, nem tud mást mondani, mint hogy az állam is nehéz helyzetben van. Reméli, hogy külföldi tárgyalásai eredményre fognak vezetni, de ha nem, úgy alkalmazni kívánja a számviteli tör­vény 164. szakaszát, amely A kormány alkalmazza Magyarországgal szemben a kompenzációs törvényt (Bukarest, március 16.) A kormány gazda­sági bizottsága ma délelőtt ülést tartott, ame­lyen többek között foglalkoztak a paleszinai ki­vitellel és elhatározták, hogy Románia hivata­losan képviselteti magát a május elején Tel Avivban megnyíló mintavásáron. Az ipar és kereskedelmi miniszter jelentést tett azután a petróleumtársaságok között a fúzióról folyta­tott tárgyalásokról. Tudomásul vette a gazda­sági delegáció a Becsből érkezett jelentéseket nz Ausztria és Románia közötti áruforgalom újabb szabályozására vonatkozó tárgyalások­ról. Az osztrák kormány uj javaslatokat tett, amelyeket n bécsi delegáció tanulmányozni fog. Ami Magyarországot illeti, a kormány kény­telen a kompenzációs hivatalról szóló törvényt teljes egészében alkalmazni Magyarországgal szemben. AAAA t Iparvállalat Scare (©3 a belvárosban május else­jére, öt-hat szobából álló irodahelyiségnek alkalmas lakást. Ajánlatokat „Iparvállalat^ cimen a kiadóba kérünk. \> jogot ad az államnak, hogy kétmilliárdig kötvényeket bocsájthasson ki adóssá­gaira és ezzel fogja fizetni a szállítókat. A küldöttség kérte a minisztert, találjon módot, hogy az állam készpénzt is fizessen, mert a kötvények a jelenlegi viszonyok között aligha lesznek forgathatók. Argetoianu erre hangsúlyozta, hogy a költ­ségvetési inkasszó egyelőre még annyit sem hoz, hogy a tisztviselők és nyugdíjasok illetmé­nyeit fedezhetnék, ebből tehát a szállítók nem várhatnak sokat. ő a maga réskéről nem tehet semmi Ígéretet, mert olyan időket élünk, amikor a megoldások önként fognak kínálkozni. A küldöttség meglehetősen pesszimisztiku­san távozott a pénzügyminisztertől. Csődöt nyitottak egy bank ellen, amelynek még az Íróasztalait sem találják. Bukarestből jelentik: A bukaresti Banca Universala nevű pénzintézet ellen kimondták a csődöt. Amikor a törvényszék bizottsága megjelent a banknak a Calea Itcani 21, sz. alatti helyiségében, meg­lepetéssel állapította meg, hogy az egész be­rendezés két Íróasztalból és egy szekrény­ből áll. A vizsgálatot megindították. A városi állategészségügyi hivatal közli, hogy a kolozsvári városi istállókban négy mén áll mindennap a lótenyésztők rendelkezésére. Az egyik tiszta arab eredetű. Az állomás a Calea Traianon levő városi istállókban van, ép úgy, min! a mult években. A külföldi (Magyarország, Ausztria) fize­tések szabályozásáról (kompenzáció) szóló tör­vény és végrehajtási utasítás preciz magyar fordítása kapható dr. Mandel Forditó Irodá­ban," Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 50, vi­dékié 00 lej. * A szcszmonopólinra nj törvényjavaslata magyar fordításban kapható dr. Mandel For ditó Irodában Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 100 lei, vidékre 110 lei. HW««« tt »IH< aiSWlJflfB2OIlS!DVSl8nB0BB AMBROSI, FISCHER&C® . AIUD.^UD.ALBA ÁRJEGYZÉK PUTAiAU VALUI’APIAC 1932 MÁRCIUS IS. 1 ZÜRICH 1 • Berlin Baka­Bpest 1 1 nyitás zárlat rest Zürich Berlin Bukarest Budapest i 12310 1 308 12305 3Ü8 3145 2520 5700 3256 3995 22 Vs 11110í 135901 345! í JOO lej árfolyama: Zürichben SOS Londonban6*0 Budapesten 845 r

Next

/
Thumbnails
Contents