Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-17 / 63. szám

6 KUETlUjSJtti XV. ÉVF. 63. SZÁM. EGYESÜLETI ÉLET • ••• Az EKE. ismeretterjesztő, vetitett-képes előadása Március hó 13-án délután 5 órakor a róm. kát. fő­gimnázium dísztermében dr. Tulogdy János, ref. fo­gban. tanár, a közismert kiváló turista tartott előadást 61 vetített kép kíséretében: „Kolozsvár környékének kiránduló helyei“ címen. Az előadást dr. Gergely Endre, mint az EKE propaganda-osztályának elnöke nyitotta meg, mely után Orosz Endre — az EKE önzetlen és lelkes főtitkára — mondott lendületes bevezetőt, mely­ben az Erdélyben található természeti szépségekre hivta fel a közönség és főleg az ifjúság figyelmét. Dr. Tulogdy János előadását a Fellegvár és a sé­tatér ismertetésével kezdette meg. A sétatér rendbe­szedésében (1838) a legnagyobb érdeme Schütz János és Józsefnek volt, kik közül Schütz János, mint a „gyűjtögetésben páratlan“, legfőképpen járt elöl a szükséges költségek előteremtésében. — A Fellegvár, mely 60 m. magasságra emelkedik fel, alsóbb rétegé­ben kemény homokkő rétegből, magasabban pedig la­zább rétegből áll, mindenütt látható kagylókkal. A la­zább rétegben vannak a barlanglakások (1785-ből szár­mazik az első barlang), Kolozsvár elnevezésének és a város régi történetének vázlata után ismertette a Bor- jumált (Kákőczi-hegy), a Törökvágást, a Dónát-szob- rot, a Hója-erdőt, majd a Bácsi-torok után — bot ás­ványok, kövületok nagyszámban találhatók — a Kánya- lőre vezetett el, honnan a város, a Számos-völgy, az Oieg havas, Muntele mare, stb. jól látható. A Csiga­domb után, hol a mészkőben sok csiga-kövület lelhető, a Bátori-begyet említette, ahonnan szép kilátást nyerni Fene», a kis Magúra, Hideg- és Melegszamos völgyébe, stb. A további útvonalban Vista környékét (a hires vlatai íef. templom megtekintésével), Gyerővásárheiyt, — majd Szucságot, Magyar-Gorbót, Cztánát említette, utóbbinál megemlékezve a szép nyaralóhely tulajdono­sairól; a tatárjárás alatt épült kissebesi vár és az 1872-ben megnyílt kőbánya felemlitése után a Dragan- völgyet és a Vlegyászát tárta a hallgatóság elé. A szép retyiceii vízesés megtekintése után, melyet néhai Melka Vince festett le, a szintén boldog emlékű Czárán Gyula által feltárt ineziádi barlanghoz vezetett el előadásá­ban, majd a Bihar-hegysóg pompás természeti szépsé­geiből Szamosbazár, Párls rété, Csodavár és Galbina jelent meg a vásznon. Majd a révi vízesés és cseppkő­barlang megtekintését, mint további útvonalat emlí­tette fel. A Nádasvölgy és Kalotaszeg ismertetése után uj utat nyitott Monostor felé, megemlítvén, bogy Monos­tor 1895-ben kapcsolódott Kolozsvárhoz, addig külön­álló volt, mint Hldelve, vagy Szt.-Péter. A Kálvária s a Gazdasági Akadémia elhagyása után II. Rákóczi György emlékoszlopához jutunk el, melyről a történet- búvárok kimondották, hogy rossz helyen áll, amennyi­ben Rákóczi nem ott, hanem a nemrég leégett Vörös- sapka helyén sebesült meg a törökök ellen vívott csa­tában. Szászfenesröl a Tótfalui útnál betérve keressük fel a S.eányvúrt, melyhez sok kedves rege fűződik. A szásza, nesi országút mentén érjük el Gyalut, honnan a villanytelep s onnan tovább Rekető, Magúra szemlél­hető meg. Szászfenescn túl az elpusztult Vörös-sapka helyén tér be az ut Szászlónára s továbbhaladva Ma­gyarít rés, majd Tordaszentlászló következik, ahonnan kirándulások tehetők a Prislopia, a gyönyörű Jára- völgyébe, majd Dobrinba, a Jára-völgyéből pedig a Gé~ czy-várhóz. A járai ut folytatásában jutunk el Borévre, honnan Toroekó kereshető föl és a Székelyvár, melyről Jókai „Egy az Isten“ és Gyallay Domokos „Vaskenyé­ren" c. regényében emlékeztek meg. Toroekó Szt. György, a Kököz, Nagyenyed után a remetei sziklaszoroshoz visz utunk, — Borévtől pedig az Aranyos mentén fölfelé haladva felkeressük a Búvó­patakot, a Runki-szorost, az Aranyos-völgy mentén a vízeséseket, a ázlterisora; mészkő-szikla környékét, To- pánfalvát, innen a vidrai vizesést, majd a Szkerisorai jégbarlangot és a gajnai hegyormot, ahol régebben a híres leányvásárok folytak le. Topánfalvától Abrudbá- nyára, majd a Deonátára juthatunk, A túri- és tordai-lvisa lek felkeresési útjainak is­mertetése és a hasadé'cok szépségeinek felsorolása irtán a. Plecska-völgyben levő Szent János-kuthoz ve­zetett az előadó, melynek viszontagságait és újbóli ki­javítását részír' esen tárta a hallgatóság elé. Még a Rókadomb megemlítése után — melyet az EKE tag­jai Merza-domtmak kereszteltek el, és amely kitűnő shi-terület, — a Páter utat foglalta előadásába, hogy aztán a Bükk-erdó't szemlélhessük meg. A mer.edékház, a Rajka-forrás, a Cholnoky-kilátó felsorolása után a Majláth-kutat (ujabbi nevén BHasco-forráis), az Arpád- csucsot (a „hegyek bokrétáját“), a kis Magurát, a Szeli1 sei utat. a Gorbó-völgyet, az EKE-forrást és a Hide1 völgyet tárgyalta le. Majd a Békás és az Alverna isme- tése után Györgyfalvára és Ajtonba vitt utunk, honnan vn- -átérve Felek községről megemlítette, hogy 1848-ban vált külön Kolozsvártól. Ezekután uj útvonalon felkeressük Szamosfalvát. hol régebben kiterjedt halastavak voltak, Dezmért, sós területeivel, majd Apák id át, hogy utunkat a radnal ha­vasok felé vegyük és felkeressük az Ördög-szorost, Radna-Borbereket, majd az Unököt, melynek teteje Nagy-Pietrós felé mutatja az utat.' A Kajántói-völgy, a Mezöség és Sólyomkő megjá- rása után a Kerekdomb, a Dombi-hegy, a Csillag­hegy és a Papfalvi-vöígy ismertetésével fejezte be az előadást. Tulogdy János dr. másfélórás előadásában nem hagyta figyelmen kívül a történeti eseményeket sem, amely előadásának igy nemcsak szépséget, de érdekes­séget is nyújtott. Érdeme dr. Tulogdynak, hogy az elő­adásában említett kirándulóhelyeket mind személyes tapasztalata alapján tárta a hallgatóság elé. amit még igen szép vetített képekkel tett szemléltetően élve­zetessé. A közönség az előadót meleg ovációban része­sítette. Or. Gergely Endre. —o— Az Erdélyi Muzeum Egyesület előadásai. Dr. Bitay Árpádnak az Erdélyi Muzeum Egyesület népszerűsítő előadássorozatában folyó hó 14-én, vonatkésés miatt elmaradt Gróf Batthyány Ignác cimü előadása folyó hó 16-án, szerdán délután hat órakor lesz az unitárius kol­légium dísztermében. Az előadás ingyenes, Turista kirándulások. Az E. K. E. Gyopár turista csoportja f. hó 20-án, vasárnap kedvező időjárás ese­tén a következő túrát rendezi: Gyülekezés a Monosto»- uti ref. templom előtt. Indulás reggel fél 9 órakor. Út­irány: Szent János-kut—Stein forrás—Bilasou-kut— Arpád-csucs, honnan tiszta időben szép kilátás van a Gyalui. Járavizei, és Bedeilői havasok hegyvonulatára. Turavezetö Györke Márton. Ezen a túrán kérjük tag­jaink minél számosabb megjelenését. A tura szebb ré­szeiről fénykép felvételeket készítünk. Úgyszintén fel­hívjuk tagtársaink figyelmét, hogy a húsvéti ünnepek­be, ha, kedvező lesz az időjárás, ugyanakkor a vadregé­nyes és festői szépségű Toroczkóra, Székelykőre és a Torockószentgyörgyi várházhoz rendezünk kétnapos túrát. Mindkét túrára az E. K. E. Gyopár Turista Cso­port vezetősége vendégeket minél nagyobb számban szívesen lát. Tamási Áron előadása a székely Irodalomról. Az Erdélyi Fiatalok irodalmi szemináriumában szerdán, f. hó 16-án este 8 órakor a Székely Társaság helyisé­gében (Str. Cogălniceanu—Farkas ucca 7., földszint), Tamási Áron, a kiváló székely iró tart előadást a szé­kely irodalomról. — Vendégeket szívesen látnak. Orvosi szakülés A Paul Ehrlich Orvostudományi Egyesület f. hó 17-én, csütörtökön este, pontosan V;9 órakor tartja XXIX. rendes szakülését, melynek pro­gramja a következő: 1. Dr. Farkas Imre: 50 év a tu­berkulózis kórokozójának felfedezése óta. 2. Dr. Engel­berg Oszkár (Dej): Van-e az emberi agykéregben ve­leszületett beszéd- és iráscentrum?-■■ I"» ■«"**»—**— i ^ i m i, «n „i — , —. — „i I ™ .. — .. h, — „ ni — — , „ — „ —... , A lengyel határon agyonlőttek egy román határőrt (Bukarest, március 15.) Csernovicból jelen­tik, hogy a román-lengyel határon levő Tisiţa község közelében egy határőr észrevette, hogy a lengyel oldalról egy gyanús egyén át akar jönni. Megállásra szólította fel s az illető en­gedelmeskedett. Amikor a graniesár közelébe ért a csempészkülsejü egyén hirtelen revolvert rántott és lelőtte a határőrt, majd megszökött. A lövés zajára előfutó többi graniesár haldo­kolva találta a szerencsétlen katonát. Ggermekggiikos cselédledngt tor« főztafofí le a kolozsvári rendőrség Háziasszonya adott be porokat a leánynak, aki az egész­ségesen megszületett csecsemőt elásta az udvaron (Kolozsvár, március 15.) Titokzatos bűnügy­ben nyomoz a kolozsvári rendőrség és ügyész­ség. Tegnap a Rákóczi ut 55. számú ház udvarán egy cselédleány iát vágott. Véletlenül a fejsze megcsúszott és a fahasáb helyett a földbe vá­gódott bele. Kissé fantasztikusan hangzik, de a cseléd vallomása szerint a fejsze, midőn a földből kihúzta, véres volt. A fiatal cselódjeány megijedt és jelentette az esetet gazdájának, Negrutiu loan fiiszerkereskedőnek. A rendőrség azonnal kiszállott, a fáskaruara melletti tere­pet, ahol a cselédleány fát vágott, átkutatta és a föld felszíne alatt alig félarasznyi mély­ségben egy csecsemő hullájára s egy vé­res gyerekkeztyüre bukkantak. A helyszínére azonnal kiszállott Pastia vizs­gálóbíró, Hatieganu kvesztor és Hosu városi fő­orvos. A városi főorvos megállapította, Imgy egy mesterséges utón végrehajtott abortus magzatát áshatták el két nappal ezelőtt a fás­kamara mellett. Azonnal megkezdődtek a kihallgatások s megáliapitást nyert, hogy Negrutiu Ionnál elő­zőleg Olasian Rebeka felsőzsuki cselédleány szolgált. A csendőrség utján azonnal érdeklőd­tek Olasian Rebeka után és Zsukról azt az érte­sítést kapták, hogy nem tartózkodik odahaza, éppen ma utazott Kolozsvárra, hogy újból szol­gálatba lépjen. Erre, a detektívek a cseléd­piacra mentek, ahol le is tartóztatták Olasian Rebekát. Kihallgatása során a fiatal leány beismerte, hogy előhaladott állapotban Negrutiu Ioanné adott be neki porokat, amelyeknek hatása alatt természetellenes módon megszületett a jól fejlett csecsemő. Ijedtében nem tudta, hogy mit csináljon és ő ásta el a iaskamara mellé. A gyerekkeztyüt csak azért tette a magzat mellé, hogy az esetleges nyomozást félrevezesse. A beismerő vallomás után Olasian Rebekát letartóztatták és tovább folytatják a titokzatosnak látszó bűnügyben a nyomozást. * Az adótörvények a kereskedelmi és ipari vállalatokra vonatkozó rendelkezései, módosí­tásáról szóló törvény és végrehajtási utasítása magyar fordításban kapható, dr. Mandel, For­dító Irodában, Clu, Str. Memorandului 2-1. Ára 50, vidékre 60 lej. HTEKK S5BTÄ.A,IK01< A CJÓFTTA *1 *-.V * < : >; -■.: ■ MERT DACÁRA A ROSSZ VISZONYOKNAK A i GÓLYA ÁRUHÁZ-nak j sikerűit minden tavaszi kabát- és ruhaszövet újdonságot külföldről beszerezni. OLCSÓK ÁRULUNK! JÓ MINŐSÉGŰ ÁRUT ÁRULUNK ! !! Calea Rasele Ferdinand 11. Telefon: 9*57. HMKH I

Next

/
Thumbnails
Contents