Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-17 / 63. szám
XV. ÉVF. 63. SZÁM. KelftiUjsäg 7 b „Belföldi fjén*“ iorgrolomlbaliozatgftKiit «ürgétmar ©«vásárhelyi ipa- ros arvtilésen tek a Ferenczy Zsigmond érdekes propwzkléja a* ország Ingallanaina'i fedezetével kívánja kibocsátani a belföldi pénzt kétéves Időtartalomra Evett,ivott, pipázott a vendetj és azután agyonszurta a háziasszonyt (Szabadka, március 15.) Tegnap a kora délelőtti érákban megjelent a szabadkai államügyészségen Lakatos Dezső huszonnyolcéves martonosl mészáros, aki előadta, hogy a sztárakanizsai szállásokon megölte Fülöp Mihályné, született Domonkos Emilia gazdálkodónőt és letartóztatását kérte. A gyilkos előadta, hogy Sárkány Illés martonosl mészárossal együtt kimentek Fülöp Mihály szállására bárányt venni. Fülöp Mihályt és a feleségét tiz éve ismeri, gyakran vásárolt tőlük bárányokat. Csütörtökön este Sárkány Illéssel, barátságosan érdeklődtek Fülöp Mihálynál, hogy van-e eladó báránya. A tanyai gazdálkodó mint régi ismerőst üdvözölte Lakatos Dezsőt, kísérőjével bcinvitálta a szállására és vidám borozgatás közben alkudtak a bárányokra. Közben beesteledett, a bárányokat Sárkány Illés vásárolta meg, aki kilogrammonként ötven párával többet adott értük, mint amennyit ö Ígért. A vásárlás után Sárkány Illé3 eltávozott a szállásról, de Lakatos Dezső visszamaradt a házaspárnál, velük megvacsorázott, majd együtt folytatták az ivást. A jelek szerint Lakatos Dezső alaposan felönthetett. a garatra és ebben az állapotban kötekedni kezdett a nálánál jóval idősebb Fülöp Mihállyal és a feleségével. Itt a gyilkos vallomása zavarossá válik s mert állítja, hogy maga sem tudja, hogyan történt a véres tett. Lakatos Dezső nyakán kihallgatása alkalmával a vizsgálóbíró körömtől származó karcolásokat és kés pengéjétől eredő vágásokat talált. Ezek arra mutatnak, hogy heves dulakodás előzhette meg a tanyai lakásban a gyilkosságot. A szemtanuk a következőkben beszélik el a történteket: Lakatos Dezső visszamaradt Fülöp Mihálynál, áldomást ittak és három liter bort fogyasztottak el. A tanyán Fülöp Mihályon és feleségén kjvül ott tartózkodott a gazdálkodó három lánya. Iddogálás közben Lakatos Dezső otrombán udvarolni kezdett a gazdálkodó öt- venkétéves feleségének, aki többször rászólt és visszautasította a közeledést. (Marosvásárhely, március 15.) Marosvásárhely kereskedő- és iparostársadalma a városháza dísztermében Ritz Antal, a marosvásárhelyi Iparosegylet elnökének elnöklete alatt nagygyűlést tartott. Ritz Antal az ülés megnyitása után felkérte Bürger Albertet a gyűlés levezetésére. Elsőnek Bustya Béla, az építőiparosok szövetségének elnöke szólalt fel, ismertette a kereskedők és iparosok sérelmeit. Indítványozta, hogy a gyűlés foglaljon állást a Patenta fixa és a kisiparosok forgalmi adója ellen. Erdélyi Emil dr., a kereskedelmi társulat alelnöke a városi taxák, villanyárak, továbbá a magas üzleti és általában a lakásbérek leszállítását követelte, mivel ezeknek az igényeknek a magassága egyik legfőbb oka annak, hogy az iparos- és kereskedőtársadalom összeomlás előtt áll. Az üzletbéreket és mühelybéreket legalább 50 százalékkal kell csökkenteni. Márk Miklós dr., a kereskedő társulat titkára, az országos gazdasági tanács megalakítását sürgeti és kívánatosnak tartja, hogy minden egyes megyében, községben alakuljon meg ilyen, az illető terület gazdasági ügyeivel foglalkozó szervezet. Ferenczy Zsigmond dr. azt indítványozta, hogy országos mozgalmat indítsanak a kereskedők és iparosok sérelmeinek orvoslása ügyé ben. Az adósságok kérdését generálisan rendezni kell. Alkalmas rendszabályokat kell foganatosítani a fogyasztás és a forgalom normalizálására. Olyan jellegű konvertálást kivan az iparosok és a kereskedők részére is, mint amilyenben a mezőgazdák részesültek. A fizető eszközöknek a forgalomhoz való aránytalanságát csökkenteni kell. Alkalmas eszközül javasolja a bankjegyek felülbélyegzését, a ropián állampolgárok külföldi betéteinek záros időn belül való hazahozatását és az államháztartás normalizálása céljából kétesztenöei időtartamra az ország ingatlanainak fedezetével 3.65 százalékos kamatozású törvényes belföldi fizetési eszköz, úgynevezett belföldi pénz forgalomba helyezését. Ferenczy érdekes javaslataihoz elsősorban Bernády György dr. szólalt fel, aki azokat magáévá is tette. Vancea a marosvásárhelyi vizdij felemelés ellen szólalt fel, majd Csiszár Lajos építész fűzött értékes megjegyzéseket a felmerült problémákhoz. Török Imre a Nyárád vidéki iparosok csatlakozását jelentette be, miközben megrázó képet festett az iparosság súlyos helyzetéről. Kaesóh Ferenc felszólalása után liuszonöttagu bizottságot választottak ezeknek a kérdéseknek felszínen tartására. Fülöp Mihály igyekezett rábeszélni látogatóját arra, hogy térjen vissza Martonosra, de az egyre erőszakosabb lett, majd az öreg embert a sarokba lökte, azután felkapta az asztalon heverő éles kenyérvágókéat é3 körülkergette a szobában, a kétségbeesetten védekező Fülöp Mihálynét, A gazdálkodó három lánya ijedtségében mozdulni sem mert és tehetetlenül nézték, hogyan kapja el a dühöngő ember az anyjukat, akinek a hátába boledöfte a kést. A kés a szívig hatolt, elvágta az összes ütőereket, úgyhogy a halál nyomban bekövetkezett. A bestiális gyilkos erre a legnagyobb lelkinyugalommal kihúzta áldozata sebéből a véres kést, azt megtörülte, majd elszökött a tanyáról. Az éjszakát otthon töltötte, a szülei előtt diihöngeni kezdett, összetörte a bútorokat, majd pénteken eltávozott Szabadkára. A gyilkos iránt az egész környéken óriási a felháborodás. Lakatos Dezsőt erőszakos, szadista hajlamú embernek ismerik, akit csoportokban kerestek az emberek, hogy mog~ lincseljék. A boncolás utón a tragikus sorsú asszonyt a község nagy részvéte mellett eltemették. „OFFIC UM DIVINUM“ | magában foglalja nemc.ak a l l ) 1 i i magyarul és latinul, j az összes vasárnapi és ünnepi misék- } kel, de az Cseres szertartások siö- > vegét magyarázatokba!, sok magán- } imádságot és a zsoltároka dallammal { együtt. — Az 1240 oldalas bibliapapirra j nyomott könyv ára: * vászonkötésben vörösmettszéssel L 520 > vászon kötésben arany mettszéssei L &&9 ! bőrkötésben aranymettszéssel . L 720 j A pénz előzetes beküldésére portómén- I tesen küldi a Minerva könyvkereske- J dós Cluj-Kolozsvár, Strada Regina Maria j (volt Deák Ferenc ucca) 1 szám. i i i • 77 éves korában lőtte agyon magát az amerikai Kodak-király Idegösszeomlás és nem anyagi romlás adta a multimilliomos kezébe a íegyvert (Newyork, március 15.) George Eastman, az Eastman Kodak Company alapitója és elnöke, Amerika egyik leggazdagabb embere hétfőn délelőtt agyonlőtte magát és meghalt. Eastman 77 éves volt, már hosszabb ideje betegeskedett. Orvosa azt hiszi, hogy az öngyilkosságot szellemi elborulásban követte el. Barátaihoz intézett búcsúlevelében ezeket írja: „Munkámat befejeztem, mire várjak?“ George Eastman 1854-ben született a New- york-állambeli Waterwillben. Szülei Roches- terbe. költözködtek át és Eastman ott nevelkedett. Kora ifjúságától kezdve érdeklődött az akkor gyermekcipőben járó szabadtéri fónyké- pezón iránt és e téren folytatott tanulmányai legelején elhatározta, hogy olyan gépet szerkeszt, amelyet bárhová könnyen lehet vinni. 1880-ban feltalálta a száraz lemezt, 1884-ben a roll filmet és 1888-ban magát a Kodak-gépet, amely a szó legszorosabb értelmében forradalmasította a fényképészetet és megteremtette a mai fejlett amatőrfényképezést. Az első hordozható kisterjedelmű fényképezőgépet Eastman azért nevezte el Kodaknak, mert szerinte, amikor a gépet összecsukják, az ilyen hangot ad: „ko-dak“. Találmánya rövid idő alatt az egész vila gon elterjedt és Eastman dúsgazdag ember lett. A világon alig van olyan ország, ahol a Kodak Companynak ne volna gyára. A magyar- országi Kodak-gyár Vácott van. Eastman vállalatával óriási vagyont szerzett. Gazdagságát legjobban az érzékelteti, hogy Eastmant már a világ hál ború előtt Amerika legnagyobb emberbarátai közé számították. Az 1920-as évek elejéig 58—60 millió dollárt adott nagyobb tételekben jótékony célra, nem számítva kisebb 10—20.000 dolláros tételeket. Egyedül Rochester valósának 25 millió dollárt adományozott, ö milliót adott a rochesteri orvosi egyetemnek és 6 millió dollárral egy zeneakadémiát, az Eastman-zeneakadémiát alapította. A többit különböző emberbaráti intézményeknek adta. Annakidején nagy feltűnést keltett Amerikában, hogy Eastman néger kulturális célra hatalmas összeget áldozott, A kodak-király ellensége volt a faji gyűlölködésnek, a négereket pártfogolta és a tuskageei néger egyetem céljaira kétmillió dollárt adományozott. George Eastman, az Eastman Kodak Company felügyelőbizottságának volt az elnöke, de az anyavállalat részvényeinek nagy többsége az övé volt. A gazdasági válság természetesen a Kodak-vállalatok üzletmenetét is befolyásol a, de nem olyan mértékben, hogy a vállalat bármiféleképpen is veszélyben forgott volna. Jelenleg, amikor még nem ismeretesek a Kodak-vállalatok legutóbbi mérlegei, nem lehet egész határozottan megállapítani, hogy az öreg multimilliomos öngyilkosságában anyagi momentumok is szerepeltek-e, de valószínű, hogy Eastman, aki a munka szerelmese volt, beleroppant ebbe a munkába és egy úgynevezett „nervous brakédown“-ban* hirtelen idegösszeomlásban követte el végzetes tettét. George Eastman öngyilkosságával kapcsolatban még közük, hogy Eastman, aki betegen feküdt az ágyban, hétion délelőtt a nála időző ismerősöket kiküldte a szobából. Amikor ezek kis vártatva lövést hallottak és a szobába siettek. Eastman már halott volt. A kezelőorvos közli, hogy Eastman sok esztendőn át beteg volt, az utóbbi időben azonban állapota lényegesen javult. * Román, angol, francia, német, magyar, olasz, csehszlovák, szerb, horvát fordítások, (levelek, tudományos, műszaki stb. munkák), gépbediktálás, másolás, sokszorosítás dr. Man- del Fordító Irodában, Cluj-Kolozsvár, Strad» Memorandului 24.
