Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)

1932-03-16 / 62. szám

XV. ÉVF. 62. SZÁM KutnUjssa 3 Maniu erdélyi aranybányájának milliói és a magyar nyugdíjasok A Boila Romulus elleni vádakkal szemben a nemzeti parasztpárt a parlament elé vitt egy halom bizonyí­tékot — Maniu nyilatkozata és Iorga válasza a kamarában Izgalmas ülésen tárgyalták egy ügyész meg nem található titkos jelentését (Bakarest, március 14.) A Boila Romulus elleni vádakkal szemben a nemzeti parasztpárt felkészülten teregette ki a bizonyítékokat. A Maniu Gyula aranybányájának kolozsvári pénzforgalma és a nyugdijak rendezése körül tevékenységről volt szó, akadtak lelkiismeret len emberek, akik a szegény, tiz éven át éhez tetett magyar tisztviselők morzsadarabkáibó akartak maguknak politikai tőkét kovácsolni Kétszázan kiléptek Iorga pártjából Az általános politikai nyugtalapság Iorga pártját is kikezdte. A bukaresti zöld-kerület beli Iorga-párt öt alelnöke, pénztárosa, a vég rehajtóbizottság összes tagjai és kétszáz más tag levelet irtak Iorgához, amelyben jelentik, hogy nem értenek egyet politikájával és kilép nek a pártból. Mánia nevében A kamarában Lngoseann, volt nemzeti pa rasztpárti miniszter napirend előtt szót kért s kijelenti, hogy közölni valója van arra a fel szólalásra, amit Florea mondott, aki azt a gya nasitást kockáztatta meg, hogy Boila Romu lus betétjeinek egy része a miniszterelnökség titkos alapjaiból származik. — Ezt nem ón, hanem a főügyész állította, — szól közbe Florea. — Üljön le! — kiáltják rá a nemzeti pa­rasztpártiak. Lngoseana: Ezzel az állítással szemben Maniu Gyula ur felhatalmazott a következők "közlésére: Az 1930. évi költségvetésből a propa­gandaosztályra 26 milliót irányoztak elő. A ki­fizetések nyugták alapján történtek. A minisz­terelnökség rendelkezési alapjából is csak nyugták alsóján történtek kiutalások és Boila U omnius részére egyik alapból sem fizettek ki egy bánit sem, különben az összes nyugták a parlament ren­delkezésére állanak. Soima kormánypárti nagy zajban arról pa­naszkodik, hogy egy turistaegyletet akartak alakítani és erre nem tudtak kapni a kérdéses alapból semmit a Maniu-kormány alatt. — Mi ebben az ügyben Iorga ur vélemé­nyére vagyunk kiváncsiak — mondta Mirto. Iorga nyilatkozik Maniuról. A nemzeti parasztpártiak és kormánypár­tiak között szócsaták folynak, majd megérke­zik a terembe Iorga és szólásra jelentkezik: — Nem voltam itt, — mondja — amikor Maniu nyilatkozatát előadták és csak azt aka­rom leszögezni, hogy nekem nincs szükségem semmi magyarázatra és én nem gyanúsítottam Mania urat semmivei. Damitria a nyugdíjhátralékok kifizetését kéri. Argetoiann: ön panaszt emel, de mondja jneg, hogy honnan fizessük ki a hátralékokat? Damitria: Én nem ülök ott, ahol ön, de ha ott ülnék, úgy másként válaszolnék és megta­lálnám a kifizetés módját. Nem jön a külföldi cukor. Scntara a cukorjavaslat benyújtója kérdi, hogyan lehetséges, hogy ezt a megszavazott törvényt nem hajtják végre. Több külföldi cu­korgyár tett ajánlatot cukorimportra, bizonyos szállítmányok el is indultak és bizonyos inter­venciókra megakadt minden. Iorga azonnal vá­laszol: — A törvény érvényben van — mondja — nem csaltunk meg senkit, nem rejtegetünk semmit, mert az nem érdekünk. Senki nem ajánlott cxkrot és szállítmányok sincsenek atban. — Realitásoktól nem lehet eltekinteni. Nem özünk csúfot az ország lakosságából. Azt hi­szik önök, hogy a tőke nem informálódott köz ben? Nem érdekünk, hogy letörjük a román ipart. Ellenkezőleg áz, hogy érdekeit össze­egyeztessük a közösség érdekeivel. Scutaru: Csak azt kérdeztem, hogy miért nem alkalmazzák a törvényt? Iorga: Ha a cukor a határra érkezik, mi hajlandók vagyunk tárgyalásba bocsát­kozni az illető cégekkel, a cukor azon­ban nem jön, — Megyek én és elhozom. Úgy látom azok­ban, hogy Argetoianu ur nagyon türelmetlen, — kiáltja éles hangján Cnza, — Én nem törődöm a maga cukrával — fe­leli kézlegyintéssel Argetoiann. Iorga Argetoiann becsületéről Iorga: A sajtóban több támadás jelent meg Argetoianu ur ellen, ez ellen a tökéletesen be­csületes ur ellen. Kijelentem, büszke vagyok, hogy munkatársa lehetek, ö volt az első, aki megkért, hogy minden lehetőt tegyünk meg a cukorügyben. A Boila-ügy adatai. Voicu Niteseu nemzeti parasztpárti volt mi­niszter nagy beszédet mond a Boila Romulns elleni vádakról és részletes adatokkal bizonyítja a vádak alaptalanságát: Azt állítják, hogy a nyugdíjintézettel kap­csolatban visszaéléseket követett el. Boila ezzel szemben tizenkét bizottságot egyetlen bizott­sággá egyesitett, ami nagy megtakarítást je­lent. Leszállította a bizottsági tagok megjele­nési dijait Az egész nyugdijbizottság két év alatt kétmillió lejt vett fel, mig ö előtte egy év alatt 12 milliót vettek fel. Vádolják, hogy kisebbségi nyugdíjasokat favorizált volna és ezek nyugdijára milliárdokat fizetett ki az állam. Az igazság az, hogy 1930-ig az 1930-as törvény alapján összesen 18 millió lejt fizettek ki ilyen cimen és az egész összeg 23 milliót tesz ki. Azt is mondták, hogy olyan kisebbségieknek fizet­ték ki ezt az összegeket, akik MA ESTE válthatja meg minden előfizetőnk és naponkénti vásárlónk Jegyét FELÁRON a FEHERLO ELŐADÁSÁRA. Jegyek kaphatók a Dante kölcsönkönyv­tárbán, Strada N. Jorga (v. Jókai ucca) 5. kér­nem tettek esküt a román államra. Hibásak vagynnk-e abban, hogy a tria­noni szerződést nem Írták előbb alá? A nyugdijbizottság Boila alatt 34.000 vényt intézett el. A nyugdíjban részesült kisebbségiek mind letették az esküt és lojális polgárai az országnak. Egy pár közbeszólsz uangzott el a komány- párton. A becsületes eskü. Wilier József magyarpárti képviselő áll fel. — Én azt hiszem, hogy önök uraim téve­désben vannak, — mondja, —- ami a magyar tisztviselők nyugdiját illeti. Csak információt akarok adni. A magyar tisztviselők nem tették le az esküt annak idején, amíg eskü kötötte őket a magyar állam-. mai szemben, amit nem szeghettek meg addig, amíg a békeszerződést nem Írták alá, Több kormánypárti: Menjenek Magyaror­szágra! Wilier; A békeszerződés aláiráaa atán azon­nal jelentkeztek eskütételre és Áverésen óta az összes kormányok Ígérték az ügy elintézését. Kérem, ne csináljanak ebből a kérdésből politi­kát a magyar tisztviselők bőrén. — ök csak jogaikhoz jutottak a Boila-féla törvény révén. A tisztviselők sohasem utasítot­ták vissza, hogy szolgálatba álljanak és csak tíz óv múlva juthattak hozzá jogos követelésük­höz. A Maniu aranybányáiénak miUlâi Voicu Niteseu tovább folytatja beszédét. Vádolják Boilát azzal, hogy nagy betétjei van­nak. Elmondja, hogy Maniu Gyulának 1914. óta tulajdonában van egy arany bánya, ö nem fog­lalkozhatott annak kitermelésével és ezt Boila Romulusra bizta. 1920-ban Fischer Tivadar je­lenlegi képviselő kiszállt a helyszínre és szak­értői becslések alapján a bánya értékét 5á0 millió lejben álla­pította meg, amint azt Fischer Tivadar a vizsgálóbíró előtt is kijelentette. A bánya évente 40—50 millió lej jövedelmet hozhat. Boila Romulus Fischer Ti­vadart bizta meg a bánya kihasználásával. Megalakult egy kitermelési társa ’.ág, amely Becsben és Berlinben megfelelő kölcsönhöz ju­tott. A bécsi tőkecsoport mintegy hatvan millió lejt folyósított beruházási költségekre. Ezt bo­nyolították le a betétekkel. Â vizsgálóbíró megállapította, hogy Eoiíá­nak 19 millió lej betétje volt ez Albinéban \ j és 17 millió lej betétje a Kereskedelmi Hitelintézetnél Kolozsváron és titkos be­tétei voltak Fischer Tivadar nevére. Vasnicsek állami bányamérnök és egy szak­értő bizottság 525 millió lejre értékelte az arany bányát. A hánya aranyat adott el a Nemzeti Banknak. Fischer Tivadar az üzletből kifolyólag Boila nevére telt be bizonyos összegeket. A bányakitermelő társaságnak 40 millió lej adóssága van a befektetések miatt. A Berliner Union Bank 1919-ben 13 millió lejt fizetett egy bizonyos időre szóló koncesszióért. Mirto volt miniszter szólal fel és hatalmas beszédet mond Boila Romulus melleit. Nagyjá­ból leszögezi a Voicu Niteseu által közölt ada­tokat, majd közli, hogy a főügyész titkos átiratot küldött a mi­niszteriuntnak, azzal azonban nem foglalkozik a bizalmas 'je­lentés, hogy Maniunak 16 milliós tartozása van és az illető folyószámláknak csak a követel olda­lát irta le, a tartozik oldalt ellenben nem. A Boila folyószámláit csak 1928-tól kezdve vizs­gálták meg és néni 1920. óta. A főügyész ven\ a bányaüzemet nézi ebben a jelentésében, hanem egyszerűen azt irta, azt hiszi- hogy a betétek egy része a miniszterelnökség alapjaiból szár­mazik. Visszautasítják a vádakat. Óriási felháborodás a nemzeti parasztpárti oldalon. Pop Valér igazságügyminiszter: Bizonyos napon egy szenátor ur jelent meg nálam, aki el­mondotta, hogy a főügyész bizalmas jelentést kiiHÖtl az igazságügyminiszteriumba. a Boila-ügyről. Utána néztem, de nem találtam sehol a minisztériumban. Kerestük Hamangiu iratai között is. Itt sem akadtam reá. Ekkor a szenátor ur átadta nekem a jelentés másolatát. Erre a főügyészséghez fordultam, ahol valóban meg volt a jelentés fogalmazása A nemzeti parasztpártiak között óriási a felháborodás. Mirto tovább boncolja az ügyet és kijelenti, ’#ogy a Boila Romulns elleni vádak szemenszedett hazugságok, politikai hajsza eredményei.

Next

/
Thumbnails
Contents