Keleti Ujság, 1932. március (15. évfolyam, 50-74. szám)
1932-03-03 / 51. szám
Cíuf-ICoío&svór, i932. március 2. # Elófizetés belföldön; Egyévra 800, télévre 400, negyedévre 20Q, egy hóra 70 L. Egyes szám ára 3 lel Országos Magyarpárti Lap Szerkesztősági és kiadóhivatalt telefon: 503, 6*94 XV. évfolyam # 51 szám Előfizetés Magyarországon: Egyévra 50 Pengő, félévre 25 Pengő, negyedévre 12.50 Egyes szám ára 20 flllör Irgetoianu puccsot tervezett Averescu pártelnöksége ellen Gogával előkészítették a tervet, mely a pénzügyminiszter számára megszerzi a néppárt elnökségét. A parlamenti ülésszakot meghosszabbittatja a kormány, hogy nehány törvényjavaslatát keresztül vigyen. Antiszemita heccek között tárgyalják a konverziót (Bukarest;, március 1.) Hétfő este Bukarestben hire járt annak, hogy Goga Averescu marsall támadó cikkeinek hatása alatt levelet fog intézni a marsaihoz, amelyben bejelenti lemondását a párt alelnöki állásáról és a pártból való kiválását is közli. Az elterjedt híreket Goga a keddi nap folyamán a legkategórikusabban megcáfolta azzal, hogy ő nem küldött és nem is fog küldeni ilyen értelmű levelet Averescunak. A bukaresti sajtó hosszú cikkeket ir Goga terveiről. Újabb hírek szerint Goga valóban nem akar kiválni a pártból, hanem le akarja mondatni Averescut az elnökségről s ebben az esetben sok olyan embernek a néppártba való visszatérésére számit, akik azt az idők folyamán elhagyták. Csatlakozna hozzá a volt liberális Valjean is, valamint Buzujocescu, az agrárliga több tagjával. Állítólag Argeto- ianu sem áll távol ettől a mozgolódástól. Ö alapította meg ugyanis annak idején a Liga Popo- rale-t, amiből a néppárt alakult meg és most sem utasítaná vissza a Qeki felajánlott elnöki Averescu most jorga ellen tört ki Az Avereseu-párt hivatalos lapjában, a Indreptarea-ban Averescu marsall folytatja feltünéstkeltő cikkeit. A legutóbbi cikkben leszögezi, hogy a XXX. jelzésű cikk hangja egyáltalában nem volt tiszteletben a koronával szemben és utal arra, hogy a Dnyeszter túlsó partján történő dolgok nem annyira Trockij, Lenin és Stalin bűnei, mint Protopopové és társaié, akik elvakultságukban nem látták a közeledő veszélyt. -Jorgát, mint történetírót támadja Averescu és Giurescu Constantin történetíró nyomán azt állítja, hogy Jorgának nincs semmi történelmi érzéke, nem források és okmányok, hanem személyes benyomásai alapján írja a históriát és igy meghamisítja még Románia nemzeti történelmét is. Müveinek nemcsak egyes fejezetei között vannak ellentmondások, hanem az egyes mondatok között is. A cikket azzal fejezi be. hogy Jorga áltörténettudósi tekintélye nélkül nem jutott volna a miniszterelnöki pozícióba. (Folytatás a 2 ik oldalon), állást, mig Goga megelégedne az erdélyi tagozat elnökségével. Argetoiann puccsal szerzi meg Averescu pártját, Goga és Argetoianu terveit egyik-másik lap igyekszik megfejteni. Néppárti körök szerint a párt krízise a legközelebbi napokban elintézést fog nyerni. A Lupta tudni véli, hogy a párt számottevő tagjai azon a véleményen vannak, hogy ne ők lépjenek ki Gogával együtt Averescu pártjából, hanem Averescut birják arra, hogy lemondjon. Sőt a lap szerint any- nyira mentek ennek a kombinációnak a hivei, hogy már a marsall utódjáról is beszélnek, akinek személyéről az a hir járja, hogy nem Goga lesz, hanem Argetoianu, akit Averescu kiléptetése után elnökké akarnak megválasztani. Goga és Argetoianu között a Lupta szerint már létre is jött volna ez a megegyezés. Ha ez a puccs sikerül, Argetoianu ledönti legnagyobb ellenfelét és lesz pártja is, szemben Jorgának a kormánycsoportjában levő* híveivel. Meghosszabbítják az ülésszakot. Tegnap délben az Enescu-étteremben együtt ebédeltek Argetoianu, Ottescu, Válco- vici. Radian és Pop Valér miniszterek. Ez alkalommal Argetoianu kifejtette, hogy a parlamenti ülésszak nem lesz befejezhető március 15-ig, mert a konverzión kívül a szeszmonopoliumot és az aviatikái minisztérium létesítéséről szóló törvény- javaslatokat is meg kell szavazni. Pop Valér igazságügyminiszter erre hangsúlyozta, hogy ő viszont a bünletőtörvénykönyv reformjavaslatát kívánja megszavaztatni. Pop Valér igazságügyminiszter állampolgársági törvényjavaslathoz egy újabb szakaszt fog csatolni, mely szerint az összes román telepesek továbbá a külföldről hazatért románok azonnal elismertetnek állampolgároknak. Ez a szakasz történelmi példája lesz a jogegyenlőség nyílt megtagadásának. Elvesztett csaták Egyik kolozsvári román laptársunk hosz- szabban foglalkozik azzal a tünettel, hogy Erdélyben a romao sajtó sehogysem tud meggyökeresedni. Ezt a megállapítását a perszonális unió kérdésével kapcsolatban szállongó hírekhez fűzi s felkiált: hogyha intenzív román sajtóélet volna a trianoni békeszerződéssel Romániához kapcsolt területeken, könnyű volna ezeket „a perfid tervezgetéseket“ szétszórni. Hogy ki vetette fel és ki lanszirozza a perszonális unió kérdését, erre nem akarunk kiterjeszkedni s e pillanatban nem is érdekel bennünket. Mi ebben az egész vita-anyagban csak egy kísérleti ballont látunk, de ettől eltekintve ugylátszik, minden jóhiszeműen felvetett ötlet, amely a románság és magyarság közeledésére plattformot keres, csupán kísérleti ballonnak tekinthető, olyan ballonnak, amelyet román részről vagy hallgatással, vagy dühös nekirontással igyekeznek megsemmisíteni, Hogy másra ne mutassunk rá, ott van például Bedő Sándor dr. volt magyar államtitkárnak Maniu minapi nyilatkozatához fűzött elmefuttatása, amelyet a bukaresti román sajtó jóformán észre sem vett és ha észrevette, csak alkalomnak használta fel a kérdés teljes brüsz- kirozására. Ezúttal azonban nem a közeledésről van szó, hanem arról a jeremiádról, amely az erdélyi román sajtó súlyos küzdelmeit latolgatja Nagy tévedésbea van román laptársunk, ha feltételezi, hogy a magyar sajtó kárörömmel szemléli például a kolozsvári román napilapok küzdelmeit, az egymásután jelentkező pártlapok életének Icilobbanását és gyors kialvását Számunkra ez a látvány egy cseppet sem épületes, sőt nem is Hasznos. Mi is azt szeretnénk, hogyha az erdélyi érdekek védelmében erős román sajtóban találnánk fegyvertársakra s a mi sajátos kisbbségi problémáink is megértőbb és a viszonyokkal inkább számoló erdélyi román napilapok tévén jutnának be a román köztudatba. Anélkül, hogy kritizálni akarnánk laptársainkat, mégis igyekszünk megtalálni az okát annak, miért kérész életűek az erdélyi ro mán napilapok, és miért nem tudnak általánosabb népszerűségre szert tenni? És ha az okokat kutatjuk, oda jutunk el. hogy Erdélyben Kolozsvárt is minden román lapvállalko- ias speciális pás ^politikai célokkal indult el és életét pártvillongások, a pártpolitika tultengé- se kiséri nyomon. Igaz, hogy a bukaresti sajtónak is ez a jellemzője, csakhogy a bukaresti nagyobb terjedelmű lapok a politika mellett még mindig időt és helyet tudnak szakítani a világesemények, társadalmi és nemzetközi vonatkozású hírek gyors regisztrálására, tehát lépést tartva az internacionális távirati irodákkal fürgeségben, a közönség kiszolgálását intenzívebben végzik el. Ez a törekvése az erdélyi magyar sajtónak is s talán ez az oka an nak, hogy ha súlyos viszonyok között is, de fent. tudják tartani magukat s a közönségükkel való kapcsolatot. Az igazság az, hogy az imperiumváltozás óta még nem akadt Erdélyben komoly válla! kozó, aki a román lapkiadást olyan bázisra igyekezett volna fektetni, amely db kortesérdekeket hajszoljon, hanem a sajtó magasabb és elfogulatlanabb nézőpontjait keresse Úgy hisszük: itt a hiba és ez az a pont. ahol az er délyi román sajtó elbukik, még saját pártja közönségénél is. Mi el tudjuk képzelni, hogy már a román közvélemény is torkig van az örökös irredenta-vadászással, a gyanúsítások mérgezett nyilainak unos-untalan való lődözgetésé vei, sokkal szívesebben látná az általános helyzet mérlegelésénél az igazi okok keresését, az orvoslás módszereinek kutatását, mint a kisebbségeknek bünbakkokként való rendszeres kipeilengérezését. Politikai kortesszolgálatok helyett erdélyi hangot szeretne a román közvélemény is, amely az eseményeket nem egyik vagy másik párt hangulatain és érdekein át nézné, hanem az általános erdélyi szempontok szemüvegén át. A hírszolgálatában friss, elvi álláspontjaiban emelkedett román sajtó bizonyára megnyerné azt a csatát, amelyet eddig oly gyakran elveszített. Az ilyen sajtónak n magyar sajtó is testvéries szívvel ajánlaná fel a fegyverbarátságot,
