Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-11 / 33. szám
6 XV. ÉVF. 33. SZÁM. Amerika és a japan-kinai háború Irta: Julior Ferenc ny. ezredes. Nehéz dolog .jóslásokba bocsátkozni a hadüzenet nélkül kirobbant japán—kínai háború lehetséges fejleményei felől. A jövőt Amerika magatartása dönti cl. Mert minden attól függ, hogy az északamerikai Egyesült Államok haj- landők-e a japánok térfoglalását a kinai birodalom szivében, a Jangce folyam völgyében eltűrni, vagyis olyan területen, ahol az amerikai tőke már sok kereskedelmi és ipari vállalatot alapított. Köztudomású, hogy Sanghai a Jangce folyam torkolatában fekszik és annyira van a kinai birodalom fővárosától, Nankingtól, mint Becs Budapesttől. Ha a japánok véglegesen megvetik a lábukat Sanghaiban, kezükbe kerül Kina legfontosabb kereskedelmi vonalának kulcsa, ami sokkal többet jelent, mint Mandzsúria meghódilásu. Ez az utóbbi tartomány régebben is laza viszonyban állt Kínával. A jelen évszázad fordulója körül az oroszok voltak itt a tulajdonképpeni urak, azóta pedig a japánok. Amerikát Mandzsúria sorsa nem érdekelte. Sanghai megszállása azonban, ha az valóban ténnyé válik, annyit jelent, hogy a japán ököl Kina főütőerére gyakorolja a nyomást és ezzel Kina külforgalmának vérkeringését szabályozhatja. Ekként Kina Japántól teljesen függő helyzetbe jutna, ami Amerikára nemcsak hátrányos gazdasági következményekkel járna, hanem a Csendes-óceánon ed dig meg volt katonai ingatcg egyensúlyt Ja- páu és Amerika között felborítaná és a csendesóceáni hadászati helyzetet Amerika rovására módosítaná. Ezért természetes, hogy Kina mai szorongatott helyzetében elsősorban Amerika felé tekint. Egyébként Kina sikeres ellenállása bizonyos ideig nem mondható lehetetlennek, különösen, ha a nagyhatalmak hadianyaggal ellátják. A Japán ellen felsorakozó kinai hadak élére Csank-Kai-Sek tábornagy állt, aki az elemit évek polgárháborúiban igen erélyes és ü!fyes, veretlen tábornoknak bizonyult. Ha nem is vetokedhetik a kinai csapat fegyelme és hadianyagbeli felszerelése a japánéval, I. mégis a tömeg és a lelkesedés bizonyos fokig kiegyenlíthet. A kínaiak a hosszas polgárháború folyamán, különösen Csang-Kai-Sek keze alatt, megtanultak verekedni. A japán gyűlölet pedig hagy tömegeket mozgató indulattá vált. Ez nemcsak a kínaiakra, hanem az amerikaiakra is vonatkozik. A Sanghajnál vivott harcok mutatják, hogy a kinai katonák keményen ellenállnak, sőt ellentámadásokat is intéznek. Mindenesetre tévedés volna azt hinni, hogy ennek a nagy városnak elfoglalására és megtartására a japán _ tengeré ^gyalogság elegendő volna. Ehhez már szükséges, hogy Japán jelentékenyebb haderőket mozgósítson és azokat Sanghai körül partraszállitsa. Kina ezt már nem akadályozhatja meg, de talán meggátolhatja Amerika, ha úgy véli, hogy neki Japán újabb területi növekedése és gazdasági megerősödése katonailag és gazdaságilag annyira árt, hogy érdemes ennek elhárítására már most fegyvert ragadni, nehogy az elkerülhetetlennek mondott mérkőzést Japánnal valamikor később, kedvezőtlenebb körülmények között kezdje meg. Ma még Kina szövetségesnek számíthat, de később már nem. Egyelőre nem gondolhatunk arra, hogy Amerika hadiállapot esetén Kalifornia felől nagyobb erejű csapatokat szállíthatna japán területre vagy Kínába és akaratának ezen a módon szerezzen érvényt. Ez a rendszabály a két háborúban is igen jónak bizonyult japán flottával szemben túlságosan kockázatos vállalkozás volna. Az Amerika nyugati partjától Japánig terjedő sokezer kilométernyi ut alatt a japán cirkálók, tengeralattjárók és repülőgépek számtalan alkalmat találnának arra, hogy az amerikai csapatszállító hajók ellen eredményes támadásokat intézzenek. Ezért Japán tengeri gőzösökön szállított szárazföldi haderővel mindaddig megtámadhatatlan, mig a japán flotta meg nem semmisül. Elképzelhető azonban az, hogy az amerikai hajóhad Japán ellen már most is eredményes tengeri háborút viselhet. Nézzük meg ennek lehetőségét! (Befejozós következik.) A feledékeny zsaroló hat évvel ezelőtt megúszta nehány pofonnal, most azonban a börtönben kötött ki Két rendőrkapitány is asszisztált az adóeltitkolásra építő szélhámos leleplezésénél (Kolozsvár, február 9.) Notórius zsarolót és szélhámost fülelt le a kolozsvári rendőrség Flammer Áron személyében, aki jobb foglalkozás hijján, revolverezóssel gyűjtötte össze nem is nagyon szerény „létminimumát.“ Flammer Áron ur valamikor a dr. Wert- heim és Farkas-féle vállalat alkalmazottja volt. Egy ideig lelkiismeretesen intézte a rábízott ügyeket, de aztán leépítették. Flammer ur azonban nem jött zavarba. Áttért a szélhámoskodás mesgyéjére. Még 1926-ban ellátogatott Mandula Ernő és Meister Márton kolozsvári kereskedőkhöz. — Flammer Áron vagyok — mutatkozott be hajlongva — és szent meggyőződésem, hogy az uraknak óriási szolgálatokat tehetek. A kereskedők nagyot néztek. Bizonyára valami pénzhamisító, vagy aranycsináló lehet — vélekedtek. Flammer Áron pedig azonnal utjának tárgyára tért rá. Fontoskodva — Mandula Ernőhöz simult és a fülébe súgta: — Elvégre önök tisztességes emberek. Hiszen nem is erről van szó, de tetszik tudni... — Mit tetszik tudni? — Pontos információim vannak — folytatta bátrabban, — hogy önök egy kis csalafintaságot követtek el. — Csalafintaságot? , — Igen, igen. De .azért nem kell úgy megijedni — vigasztalta. Mandula Ernőnek halvány sejtelme sem volt arról, hogy a titokzatos látogató, mit akar. Idegesen szólította föl: — Mondja meg nyíltan, óhajt-e valamit? —- önök adóeltitkolást követtek el, ha kapok ötezer lejt, az ügy el van intézve. Az öt darab ropogós ezres helyett azonban valami sokkal különösebb elismerésben része sült. Mandula Ernő katonavisslt, tagbaszakadt, szélesvállu férfiú, aki pillanatok alatt lemért néhány jól megérdemelt ütleget a zsarolóra, majd galléron ragadta és egyszerűen kidobta az uccára. Mindez hat évvel ezelőtt történt. Flammer urat a jelek szerint nem keserítette el az ész- retéritő tornagyakorlat s tovább haladt a meg kezdett utón. Bizonyára sikereket is arathatott, mert közben megfeledkezett arról, hogy Mandula Ernő milyen gyorsan kitette a szűrét s néhány nappal ezelőtt újból feltűnt az üzletben. A ke reskedő ezúttal trftkkhöz folyamodott. — Mennyit óhajt? — Csak tizezer lejt. — Kérem, holnap délelőtt tíz órakor fáradjon el hozzám. Flammer Aron arcán jóleső mosollyal távozott. Mandula Ernő pedig a rendőrségre sietett, ahol jelentést tett az esetről. Draghiciu Aurel, a bűnügyi osztály íö nöke Chendi Károly és Ghíca Eugen rendőrka pitányokat bízta meg a leleplezéssel, akik ru tinirozott bűnügyi emberek. Kedden délelőtt elrejtőztek Mandula lakásában a függönyök mögé 8 amikor Flammer Aron zsebrevágta a tizezer lejt, lehullott a lepel. Már az ujjlenyomaton is túl van és hús hagyókedd estéjét már az ügyészségi fogházban töltötte. FiCSYSLSM! FIGYELEM I filKWlVYIUP A MAGYAR SZÍNHÁZ BELVÁROSI PÉNZTÁRA Dante kölosö'ikBnyvtárban, Str. S. * *1 orga (Jókai u.) 5. ahol minden előadásra mindenféle jegy elővételben kapható. Ezen szelvény a Keleti Újság napján tartandó előadás jegyeinek kedvezményére jogosít. EGYESÜLETI ÉLET *••• A rákkénfés és az idegbénulás az EME orvosi szak ülésén Az E. M. E. orvostudományi szakosztálya f. hó 8-án, estó 7 órakor a magyar zenekonzervatórium helyiségében Dr. Veress Ferenc elnöklete alatt szakülést tartott. Elsőnek: Dr. Kolossá? László folytatta a rákkérdés mai állásáról szóló előadását. A műit ülésen elmondottak összefoglalása után ismertette azon kutatásokat, melyeket különböze neves tudósok és rákkutató intézetek vezetői ezen a téren a rák lényegének felfedése érdekében végeztek. A tudományos kutatás a rák morphológini, fejlődéstani és biológiai jelentősége és vonatkozásai szempontjából óriási adathalmazt gyűjtött már eddig is össze, anélkül azonban, hogy a probléma ma még megoldottnak volna tekinthető. Dr. Koleszár igen érdekes előadását a jövő ülésen, e hó 15-én fogja folytatni. Másodiknak Dr, Török Imre tartotta meg előadását „paravénás injectio után előállott idegbénulás és sebészi gyógyítása“ címen. Előadásában beszámolt egy maradandó sikerrel operáit esetéről, melynél a jobb kéz izmait beidegző legfőbb mozgató idegnek (n. medianus) teljes bénulását szüntette meg neurolysis v. i. tz idegnek hegszövettől való felszabadítása révén. Az előadás annyiban tartalmazott újat ezen a téren, amennyiben az ilyen természetű idegbénulásokat ezideig általában véglegeseknek és irreparabiliseknek tartották s az előadó elsőként mutatott rá u sebészi utón való gyógyítás lehetőségére. Az előadáshoz hozzászólóitok: Dr. Weinberger, Dr. Goldberger, Dr. Traub, Dr. Koron- ka, Dr. Feszt, Dr. Veress és Dr. Koleszár. —o~ Népszerű orvosi előadás. A Magánalkalmazottak előadássorozatában szerdán, február 10-én este negyed 9 órakor, dr. Grünwald Ernő gyermekgyógyász, klinikai tanársegéd: „A tü-. dővészellenes Calmette-féle ol ásókról“ tart előadást az Épitőmunkás-Otthonban (Str. Văii— Patak-ucca 7.). Belépés díjtalan. Vendégeket szívesen látnak. A mai asszony hogy él és szeret Ezt a problémát írja meg Ursula Parrott, Exfeleség cimü szenzációs regénye. A regény az uj O. V. A. 12 kötetes sorozat első kötete. A kötetek 300—400 oldalon, hófehér papíron, díszes vászonkötésben, kötetenként 68 lejért kaphatók Lepagenál, Kolozsvár. Sorozat-rendelőknek választás szerint ajándékkönyv jár. A második kötet Móricz Zsigmond: Forr a bor, a harmadik kötet Werfel: Nápolyi testvérek. A negyedik: Bródy Lili: A Manci. Világirodalmi szenzáció. Rendelje meg utánvéttel, vagy előre fizetve portómentesen Lepagenál. Kérjen a sorozatról ingyen prospektust. ***t>»<*9» * A bélyegtörvény módosításáról szóló törvény precíz magyar fordítása és román szövege kapható Dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 50 lej, vidékre portóval 60 lej.
