Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-11 / 33. szám
4 KELEflUjSXG 'i'-' XV. ÉVF. 83. SZÁM. A marosvásárhelyi katholikusok tiltakoznak a Majláth püspököt s a Státust ért alaptalan támadások ellen (Marosvásárhely, február 9.) A marosvá- sárlielyi róm. kath. egyházközség február 7-én, vasárnap délelőtt tartotta meg évi rendes közgyűlését a kath. legényegylet nagytermében. Jaross Béla apátplébános, elnök nyitotta meg az igen népes gyűlést. Simon Gyula ny. pénzügyi főtanácsos mint számvizsgáló bizottsági tag az egyházközség vagyonának mult évi kezeléséről számolt be. A gyűlés a bizottság jelentését egyhangúlag tudomásul vette, a zárszámadásokat elfogadta és jegyzőkönyvileg mondott köszönetét úgy az elnöknek, mint munkatársainak azért a fáradságos és nagy körültekintést igénylő munkásságért, mellyel a mai nehéz időkben az egyházközségi vagyont a veszteségektől nemcsak hogy megóvták, hanem még gyarapitották is. Jaross apát sajnálkozással jelenti be Kovács Gyula egyházgondnoknak tisztéről való lemondását, elismerését fejezi ki működéséért, majd a közbizalom egyhangúlag Biró Ármint, a kath. legényegylet ügybuzgó elnökét választja meg gondnoknak. Az egyházközségi iroda vezetésére a magas kora miatt visszavonuló és őszinte meleg ovációban részesített Seidel- hoffer Ferenc helyébe Simon Gyula ny. főtanácsost kérik fel. A közgyűlés ezek után foglalkozott a gróf Majláth G. Károly püspöknek 1931. évi XV. számú körlevelével, melynek megrázó erejű tartalmát ismerik Erdély összes katholikusai. A körlevélben feltárt irányzattal szemben, mely az erdélyi katholicizmus erkölcsi és anyagi értékeinek tönkretételére, a vádak tengerének gyűlölettől tajtékzó hullámait akarja felkorbácsolni, a marosvásárhelyi katholikus egyházközség az alábbi öntudatos határozatot hozta: „A marosvásárhelyi római kath. egyházközség lelki megrendüléssel értesült az erdélyi püspök ur 1931. évi XV. sz. körlevelének tartalmáról. A közgyűléstől a Főpásztorához ünnepélyesen eljuttatja gyermeki ragaszkodását, nagyrabecsülését, háláját és rendithetetlen bizalmát. A Főpásztor személyét ért sérelmeket és alaptalan vádakat úgy tekinti, mint az egész erdélyi egyházmegye római katholikus Inveit ért sérelmeket. Az egyházmegye ősi vagyona ellen indított támadásban legszentebb rendel tetésü magántulajdona elleni merényletet lát, mely a híveket egyszersmind a hitbeli megmaradásukban is veszélyezteti. Bizalommal fo(Szeged, február 9.) Szegeden óriási érdeklődés mellett kezdte meg a statáriális bíróság Gyovai Ferenc 19 éves felsőpusztaszeri cipészsegéd ügyének tárgyalását. A vádlott január 30-án nagybátyjával Kiri Ferenccel együtt a Pallavicsini-féle uradalomba ment fácánra vadászni. A vadőrök észrevették és üldözni kezdték őket. Közben Gyoma állítólag hátrafordult és rálőtt a vadőrökre, a lövés azonban nem talált. A tárgyalás iránt olyan nagy érdeklődés nyilvánult meg, hogy a terembe bejutni szándékozók valósággal eltorlalyamodik oltalomért memorandum utján az egyház hierarchikus fórumaihoz: az apostoli szentszék romániai nunciaturá iához és egyidejűleg a bukaresti r. k. érsekséghez. A, marosvásárhelyi egyházközség 8000 hívője teljes bizalommal reméli, hogy legfőbb egyházi hatóságai meg fogják találni a módját annak, hogy az erdélyi 'Főpásztor és vele az erdélyi katholicizmus az amúgy is rendkívül szorongatott idők közepette oltalmat nyerjen, a lelkek megzavart békéje visszaálljon s egyházunk további íemmaradása és fejlődése biztosítva legyen.“ Marosvásárhely nyolcezer katholikusa tehát ünnepélyes formában, sértett önérzetének tudatában tiltakozó szavát emelte fel azok ellen, kik az alaptalan vádak és komolytalan gyanúsítások könnyű buzogányaival próbálják döngetni az erdélyi katholicizmus kapuit, csak azért, hogy az ismeretlenség homályából mint hatalmas Góliáthok kerüljenek napfényre. Ugyanígy kell tiltakoznia Erdélyben minden katholikus egyházközségnek is, legkisebbtől kezdve, a legna-gyobbig, hacsak nem akarjuk azt, hogy beteljesedjenek rajtunk a Szent- irás szavai: „Megverem a pásztort, és elszéledszolták a bejárást és a bírák csak félóra alatt tudták elfoglalni helyeiket. Gyovai kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. A fegyvere menekülés közben leesett és úgy sült el. Egyébként a vadőrök többször utánuk lőttek. Kiri Ferenc teljesen hasonló vallomást tesz. (Budapest, február 9.) A kispesti Lukács- vendéglőben történt gyilkosság ügyében a hon- védtörvenyszék elkészítette a vádiratot, .amely a három vádlottra halálbüntetést indítványoz. A tárgyalást két héten belül megtartják. nek a nyáj juhai . '—O— Óriási érdeklő «lés mellett • összeüli Szegeden a, statáriális Mráság A. kispesti gyilkossá«1 három vádlottjára halálbüntetést indítványoz a vádirat Tííabriöi notesz Irta: Megyery Ella Akármelyik irányból érkezzék is az idegen Spanyolországba, a határállomáson mindenkinek le kell szállnia, mert a vasúti sinek távolsága itt más, mint — Oroszország kivételével — bárhol másutt Európában. Mintha ez az átszállás is jelképezné, hogy valami egészen ismeretlen világba kerülünk. Spanyolország mindenki számára meglepetés — és senkinek se olyan ahogy elképzelte. Lépten-nyomon akad valami, amin csodálkoznia kell, amin mosolyognia kell, — s hol kellemes, hol kellemetlen meglepetéssel, helyesléssel vagy hosszan kodással azt mondani: furcsa! Lássunk hát valamit ezekből a spanyol furcsaságokból, ezekből az igazi Cosa de Espana-kból, amiket a Fyreneusok kinal falai olyan frissen megőriztek. Cocido a Ia Madrilena. Minden spanyol városban, de különösen Madridban, a hétnek legalább két napján, táblácskák jelennek meg a vendéglők ablakaiban, finom nyomtatással vagy kezdetleges kézírással, aszerint, hogy előkelő restaurantról, vagy egyszerűbb fonda-ról van-e szó: Cocido a la Madrilena, szószerlnt: Cocido madridi módra. Cocido tulajdonképpen: gulyásleves — a lényege a következő: az ember mindenekelőtt kap egy tányér húslevest, nagyon szétfőtt, vékony makarónival és reszelt sajttal. Külön tálon a húsfélék: főtt marhahús, főtt csirke, egy darab kolbász, egy féltenyérnyi szalonna, sonka vagy füstölthus, rajta a zöldségeknek egész hada: íélfej kelkáposzta, káposzta, karfiol, spárga, krumpli, főképpen: garbanzo, ez a nagymogyorónyi spanyol sárgaborsó — s külön csészében krémszerüen sürii paradicsompüré. Ez a legnépszerűbb madridi étel — már szórakoztam vele, egyszerűbb embereket — Idegenvezetőt, házmestert, fodrósznőt — sorra kérdezni: mi volt ebédre? — Cocido! — felelték mindannyiszor, mert ennek a leves-potpourrinak föerénye, hogy mindenki a saját ízlése és zsebe szerint késziti el... viszont! — árulta el nekm egy előkelő hotel szakácsa — az igazi cooidóba pontosan tizenhétféle hús kell! Paella Valenciana: ez a másik — szerintem sokkal jobb — specialitás: valenciai rizskása. Erősen sáf- rányos rizs, amibe csirke- és borjuhuskockákat keverpimiento-t, a haragos-vörös, de teljesen gyenge spanyol paprikát. A paella fökelléke mindezeken kivül: a főtt. hal, a krövett, a felvagdalt homár s különösen azok a kis körtekagylók, amiket héjastól együtt főznek bele a rizsbe; — az osztrigaszerü állatot villával kell ki- piszkáini belőlük vagy kihörpinteni, ahogy a spanyolok szokták. Az egész keveréket csőben lepiritják, tűzálló tálaltban szervírozzák s hihetetlen mennyiségeket bevágnak belőle. A rizs egyébként a legáltalánosabb, legolcsóbb eledel itt, hiszen annyi terem belőle, hogy öntözésükkor egész DélspanyoloVszág egyetlen tenger; Innen a flanc- ra vonatkozó közmondás is (Blasco Ibanez egy regényeimé), ami a mi „fenn az ernyő, nincsen kas“-unknak felel meg; Arroz y tartana: rizskása és hintó... Limpia botas. így hívják a cipőpucolót. Annak, aki járt már Afrikában, vagy Törökországban, nem rettenetes nagy. számuk az érdekes, hanem a rendszer, ahogyan törbe- ejtenek. Egészen felesleges például, hogy az uccán töltsd a drága (nekik ugyan igazán nem drága!) időt a cipőpucolással. Gyanútlanul ülsz az ebédnél, vagy a kávéházban s észre sem veszed a körülted gyanúsan keringő ifjút, alti hol a cipődet fixirozza, hol szemrehányóan, szuggesztiven néz a szemedbe. Elég egy pillanatnyi gyengeséged... az egyén máris földreveti magát előtted, lábadat a magával cipelt zsámolyra helyezi s két perc alatt, potom harminc centimosért, velencei tükröt rögtönöz a legavittabb saruból is. Hem tudnék hit télén olyan helyet mondani, ahol no coorV-v—nék állandóan hárem-négy ilyen limpia betas, ■ :-t hóna alatt a kis bársonyvánkossal, amire létén '- k hóna alatt a műszereit rejtő szekrénykével - ;• " , mulatókat is végiginspekciözzák s kasztanyfctt üi :n:-e ! varázsolnak embert belőled... Előkelőbb módja a cipőkarbantartásnak a C: \ c s j Limpia botas. Magas emelvényen bibor trónezó .- ••• ( rakoznak itt, ebben ülnek a kuncsaftok és kényelmesen újságot olvasnak, legtöbbször gramofonszó mellett. Ha várakozni kellene, ne aggódj, mert az Ilyen műterem többnyire escritorlo is, ami azt jelenti, hogy pár fillérért kapsz egy Íróasztalt s mindent, ami hozzá kell — lebonyolíthatod akár egész heti postádat. Ami kétségbeejtő, csak az, hogy ezek a cipő-atelierek egyúttal a legveszedelmesebb sorsjegy-árudák is... már pedig a sorsjegy az, ami Spanyolországban az idegen életét elsősorban megkeseriti! Lépésröl-1 epésre — ezt szó sze--------ZLl_j—t s hosszúkás papírjait lobogtatva, üldöz... ami annál inkább is elrettentő, mert ezek az árusok mind nyomorékok: törpék, sánták, vakok... aggastyánok és csecsemők, néma gyerekek s már embernek se látszó múmiák — elképzelhetetlen! Egyébként is: annyi koldust, mint Spanyolországban, sehol se látni! Es milyen agresszívek! Kávéházterraszon lehetetlen megmaradni tőlük, bár hamar rájöttem, hogy valami jó magyar szitkozódna nagyszerű ördögűző! A spanyol nem ilyen radikális, adni ugyan ö se ad, de előrebocsátja: — Bocsánat, hogy nem adok... Plaza Fernin Galan. Fernin Galan-tér. Éppen Madridban ne lenne, mikor az utolsó kisvárosban is igy keresztelték át most a legszebb teret, ami azelőtt Király-tér, Alfonz-tér, vagy valami hasonló volt. KI ez a Fernin Galan? Egy éve még senki, ma mitológiai mártírja a spanyol forradalomnak, még Leninnél is nagyobb hőssé magasztosulva. Közönséges kvalitású, fegyelmezetlen, fiatal katonatiszt, aki már 192fi-ban, hadnagykorában fellázadt a királyság ellen és várfogságot kap... mikor három évre rá kiszabadul, újra visszavették a hadseregbe s elő is léptették... Spanyolországon kívül azt hiszem, ez aligha lett volna lehetséges máshol! F.z az éretlen fiú — akit életrajziról most miért nem, az ifjú Goethéhez hasonlitgatnak az emlékezetes jacai lázadáskor — röpcédulákat jelentetett meg a köztársaság kikiáltásáról s arról, hogy minden ellenszegülőt agyonlövet. Igazában nem hős, do pehhes ember veit, aki nem tudta, hogy a madridi központi komité közben lefújta az egész akciót, — úgy, hogy a végén is ö maradt a szószban. A hadbíróság, természetesen, halálra Ítélte, mint katonát, aki királya ellen fegyver- ; ;l felkelt. A mai Spanyolország ezt a szimpla Igaz- ógszolgáltatást, közönséges gyilkosságképpen emle- : „íi mist mindenütt: színdarabok, filmek, népies előad sok, zajlanak nap-nap után „Galan megdicsőüléséről...“ s igazán szánalmas az agitátorok kezében a gyászoló anya, akivel a rádióban bosszúra serkentő beszédeket mondatnak s akit élő propaganda-bábként keresztül hurcoltak már az egész országon... Gálán társa, a vele együtt kivégzett Garda Hernandez: már kevésbé népszerű. Csak feleséget és gyereket hagyott hátra, ami a speciálisan anyaimádó Spanyolországban már kevésbé romantikus. Főbűne ezenkívül, hogy olyan „gyáva" volt s elfogadta az Ítélet végrehajtása előtt a papi vigaszt, amit a „republiká” ur.tk z síindcr.íóle zöld L"’:z..:zI;ocak valami szörnyű ak.x £ ’ ’
