Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-06 / 29. szám
f Keiít/Ujjjsg XV. ÉVF. 29. SZÁM. «OM K -ji!ihüíi3S^tsaaK»aiMűium ERDÉLYI GAZDA BontreaetO: TOBOK BAIXNT, a* KGB titkára. ’ Mit tartalmaz a román-francia vámegyezmény A román—francia vám-egyezmény szövege most jelent meg a hivatalos lapban, az egyezmény február 1-én már életbe is lépett, amely alkalmas arra, hogy a két ország közti forgalmai élénkebbé tegye. Az egyezmény a legtöbb kedvezményt mindkét ország részére biztosítja. Franciaország kedvezményes vámtételekkel szállíthatja Romániába a következő árukat: Szardínia, sajt és turónemüek, kidolgozott állati bőrök, selyemszövetek, gombáruk, konyak, rum, bor, pezsgő, automobil, parföm, púder és más kozmetikai szerek. Románia a következő előnyökhöz jutott a szerződés révén: A tengerit 30%-os vámkedvezménnyel lehet Franciaországba importálni. A francia parlament hozzájárulása esetén a vámkedvezmény 40%-ra emelkedik és a kedvezményes vámtétellel legalább évi 800.000 mázsa importálható. 30.000 hektoliter román cujka és román likőr kedvezményes vámmal szállítható Franciaországba. A búzaimport mennyiségét évről-évre állapítják meg, de a bevihető mennyiség az egész francia iu port tiz százalékánál kisebb nem lehet. A búzaexportot az állam által kijelölt szerv bonyolítja le, a francia kormány az áru beszerzésére előleget ad a román kormánynak. Az állatbevitel szintén kontingentálással történik, a kontingens megállapításánál az eddigi helyzetet veszik figyelembe. A tavalyi faexportot a francia kormány egy harmaddal csökkentette, a francia kormány fenntartotta magának azt a jogot, hogy a kontingenst az ország szükségletéhez mérten ennél nagyobb mértékben is leszállítsa. Az Algírba irányuló faexport a tavalyi maradt. Az egyezményt három évre kötötték. Az E. G. E. Szőlészeti és Borászati Szakosztálya február hó 1-én tartott ülésében foglalkozott az uj szőlők telepítésére vonatkozó törvényjavaslattal, melynek intencióit az erdélyi napi- és szaksajtó már röviden ismertette. A Szakosztály helyesnek tartja a termelés irányítását és a termelés korlátozását, ez azonban nem szabad költségekkel és bürokratikus intézkedésekkel terhelje a szőlősgazdaközönséget. A javaslat az uj szőlőtelepítést 50.000 lej adóval sújtja és minden tőke pótlását miniszteri engedélyhez köti. Az 50.000 lejcs adó egyenlő a telepítés betiltásával. A telepítés pedig betiltható, sőt betiltandó volna azokon a sik vidékeken, ahol egyéb mezőgazdasági termények is termelhetők, de viszont elősegítendő volna a feltétlen szőlőtalajok betelepítése, a magas hegyoldalakon, ahol egyéb nem terem meg és ahol egyben legértékesebb és a legjobb minőségű bor terem. A hegyi szőlőkben a pótlás is szabadon engedendő, mint eddig, bejelentési kötelezettség nélkül, egyedüli kikötés az lehet, hogy direkt termő fajta ültetése tilos a sikvidéken, ahol csak tömeg borok teremnek, nagyon is indokolt a termelés korlátozása, de itt is felesleges a költséggel és gonddal járó örökös hivatalos jelentések szerkesztése, mert egy okmányra 13 lej, egy ajánlott levélre 17 lej bélyeg kell, hozzá a papir és borítók 2 lej, összesen 32 lej. A kisgazda ezen a pénzen megveszi ma a pótláshoz szükséges oltványokat. Ha az engedély nem érkezik meg idejében, a gazda lekésik az ültetés idejéből, ha meg a ládafiában elkallódik az irás, akkor nem tudja igazolni a finánc előtt, hogy a pótláshoz meg volt az engedélye és egy újabb alkalom nyílik ezzel a szőlősgazdaközönség felesleges zaklatására. A törvényeknek és rendeleteknek alkalmazkodniok kell az élethez. Egy kalap alá vonni nem lehet a hegyi és síkvidéki szőlőtermelés kérdését. De lehetetlen helyzetet teremt a szőlőoltvány iskola tulajdonosok számára is a javaslat, amely ha életbe lép, eladatlanul marad a telepek oltványkésziete, kárba megy az erre fordított munka. Felhivja az erdélyi szőlősgazda közönséget a Szakosztály, hogy az uj hegyiszőlő telepítéseket, amennyiben a telep erre elő van készítve, amint lehet, telepítsék be és a pótlásokat is sürgősen eszközöljék, kössék le oltványszükségletüket idejében, mert ha a kormány keresztül erőszakolja a javaslatot, csak 50.000 lej hektáronkénti adófizetési kötelezettség mellett telepíthetnek és hosszas utánjárás utján szerzen- dő miniszteri engedéllyel pótolhatják a hiányokat. A javaslat szerint a törvény kihirdetése után 30 nappal lépne életbe. Ezidőszerint sem a telepítéshez, sem a pótláshoz nem kell enge-, dély. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor a megmaradó szőlők remélhetőleg jól fognak jövedelmezni, ezért elsőrendű érdeke a gazdáknak, hogy meglevő szőlőiket jó karban tartsák és rendszeresen pótolják a hiányokat, mert a hiányos területek ugyanannyi munkát igényelnek, mint a hiánynélküliek és hozamuk lényegesen kisebb. Az erdélyi gazdaközönség ki kell használja azt az előnyt, amit a törvény nyújt, annál is inkább, mert az erdélyi borok nagyobb keresletnek fognak örvendeni, kivált, ha azok minőségét fokozzuk a válogatott fajok ültetésével. A Szakosztály részleteiben is foglalkozott a kérdéssel és elhatározta, hogy az erdélyi hegyi szőlők védelme érdekében felir a kormányhoz és megkeresést intéz az erdélyi vármegyei mezőgazdasági kamarákhoz is. Romániai kisgazdák Magyarországon. Az aradi és temesvári mezőgazdasági kamarák a tavasz folyamán egy tanulmányi kirándulást óhajtanak rendezni ködösen a kisgazdák részére Mezőhegyesre. Köztudomású, hogy Mezőhegyesről a háború befejezésekor mintegy 1200 darab tisztavérben tenyésztett kiváló családokból származó és tulajdonságokkal biró rendkívül értékes, nagybecsű, tenyészállatot hajtottak el. Azóta a mezőhegyesi ménes-gazdaság nyugateurópai színvonalon álló uj nevelésű tény észanyagát egész Európa minden állama megszemléltette szakértőivel és mint Európa egyik legjobban vezetett tenyészete a legelsők közé emelkedett és legjobb beszerzési forrás lett kelet és nyugat felé egyaránt. \ kamarák a kirándulást a tavaszi hónapokban fogják megrendezni. A Magyar Jegybank közgyűlése. A Magyar Nemzeti Bank február 1-én tartotta meg közgyűlésének VIII. évi rendes ülését dr. Popovics Sándor elnöklósóvel. A közgyűlés tudomásul vette a főtanács évi jelentését, jóváhagyta az 1:331. évi zárszámadásokat és a főtanács részére a felmentést megadta. A közgyűlés továbbá dr. Schober Béla vezérigazgató előterjesztése alapján elfogadta a tanácsnak az 1931. évi nyereségfelosztására vonatkozó javaslatát. A közgyűlés e határozata szerint a nyereségnek a tartalékalap 5 százalékos alapszabályszerü javadalmazása után fennmaradó része az alapszabályok érteimében osztatván fel a részvényesek és az államkincstár között, a részvényesek száma 12 százalékos osztalék kifizetése válik lehetővé. Á közgyűlés ezután a választásokat tartotta meg s a lemondott dr. herceg Esz- terházy Pál főtanácsos helyébe a főtanács rendes tagjává dr. Jankóvács Béla b. t. t., nyug. minisztert választotta meg, az alapszabályok 28. cikke második bekezdésének értelmében kilépő dr. báró Kornfeld Móric, dr. báró Mada- rassy Beck Marcell és Végh Károly főtanácsosokat pedig a főtanács tagjává újra megválasztotta. Számvizsgálókul Gregersen Nils, dr. Gschwindt Ernő, _ Adler Szigfrid, Szunyogb Szabolcs és dr. Nilsen Rudolf, számvizsgáló póttagokul pedig Pucher István és dr. Márffy Albin választattak meg. Esik a gyapot ára. A newyorki gyapot tőzsdén nagy áresés következett be, az áresés-, nek az az oka, hogy a kínai termelés teljesen megbénult és a kínai gyárak még az utón levő árukat is visszairányitották. Amerika nem ad el aranyat Európának. A newyorki bankok elhatározták, hogy nem adnak el aranyat Európának, mert megállapításuk szerint az európai bankok aranyvásárlásai nem gazdasági, hanem tezaurálási célokból történnek. SzöllöoStványok Amerikai sima és gyökeres vesszők legjobban és garantált fajtisztán kaphatók CaSPARI FR.-nél Ked- gyesen. Jud. Târnava Mare. Árjegyzék kívánatra. »NEUBURGER KÜLÖNLEGESSÉG« Több árut csak miniszteri engedéllyel lehet Magyarországra szállítani. A CFR. igazgatósága értesítést kapott a magyar államvasutak igazgatóságától, amely szerint a következő cikkek csak a magyar kereskedelmi miniszter engedélyével importálhatók Magyarországba: túró, sajt, alma, hasábfa, tűzifa, vágott fa és ezek hulladékai, karók, faszén, fűrésszel feldolgozott fa, zsindely, cölöp, láda, bútorok, rámák, papíráruk, üvegáruk, rádiók, rádióalkatrészek, a tranzitó forgalom továbbra is szabad maradt. A kincstár január havi bevételei. A Nemzeti Bank utján 1932-re befizettek 670,380.629 lejt. Ebhez hozzájárult még a Monopol Autonóm Pénztárának a stabilizációs kölcsön törlesztését célzó kétszázmilliója. 1932 január havában mindössze 644,177.118 lejt utalványoztak ki tisztviselői fizetésekre. A jelzett összegen kívül az említett hónapban még az alábbi ösz- szegek folytak be: Központi pénztár 26,001.574 lej, a fővárosi pénzügyigazgatóság 70,153.869 lej, az összes tartományokban viszont kilenc- számillió 298.788 lej. A gyufa 332,678.000 lejt jelentett az államnak. Az 1931-re befizetett hátralékos összegeket az elmaradt tisztviselői követelések likvidálására fordították. ELŐ3EGVZESIMPTÍBK I ZSEBÁGENPÁK I fzSE B NAPTÁROK | I NAPI TÖMBÖK (7x10%,) 1 I NŐI és FÉRFI TARCAJVAPTAROK | az 1932. évre még kaphatók a Minerva reklámnaptár osztályánál, Cluj-Kolozs- vár, Str. Baron L. Pop (Brassai ucca) 5 Valutapiac 1932. február 4. Kolozsvá Zürich Bukarest Budapest Bécs Prága London nyitás zárlat utó 1 »oriin Zürich _ 8215 3279 11110 13885 6587g 17677» Newyork 513 5127* 4213 16770 57250 71120 — 3457* cam London 1770 1768 — 1450 583 1980 2455 1167s — _ Pária 2018 20187* 1658 659 2254 2805 13295 8775 Milánó 25647: 25637» — 2170 860 297» 3680 17525 6756 __ Prága 1519 1519 124«/* 4987» 1698 21071/s — 1167* Budapest — — — 5700 227» — 124295 — 2700 — Hägrad 905 905 — — 299 1016 12516 5975 — — Bukarest 305 305 — 2525 — 345 4278 20227a 57 7a — cü — — — 5000 2000 — — __ 31700 — Beírna 12155 12155 3985 13590 16890 802 1457V* Száz iej árfolyama: Zürichben 303 Londonban 5711/a Budapestei 343
