Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-06 / 29. szám
XV. ÉVF. 29. SZÁM. KElETi'SIjSÂG mim 7 um 2E! Hl 71 történelemmel örökre eljegyzett város Ahol óz erdélyi szellem örök dokumentumait őrzik Mikor a mult felel a magyar elnyomatás vádjára Ismeretlen kincsek, melyek még felfedezésre várnak Fogarasi mozaik (Fogaras, február 4.) Hiába szaladgálnak autók Fogaras uceáin, huzza a dzseszt a banda és pereg a film,, viselik az emberek a legmo dernebb nyomorúságot; hiába jelennek meg a huszadik század minden jelenségei benne, ez a város örökre el van jegyezve a történelemmel. Ritkáin szerepel a nyilvánosság előtt, pedig a patinás százados falak mögött megtaláljuk a mai élet minden tényezőjét. A kisebbségi sors súlyos megbólyegzettségéig. A halott történelem romjai fölött már lüktetnek az uj történelem vérerei és lelkes emberek tömege áll az uj kultúra kapujában. Vallási alapon létesült egyesületek, szociális megmozdulások, sőt társadalmi tor zsalkodások is azt mutatják, hogy a fogarasi magyarság utolsó erejével igyekszik előre az élet rettenetes országutján. Ilyen helyem kétszeresen érzik a nemzeti magárahagya tottság és sokszorosan veszedelmes, ha csak két magyar is szembekerül egymással akármilyen téren. Valami sajátos, különös világ ez, hol az emberek a történelem kezeit fogva harcolnak a létért az ősi vár tövében. És ha az itteni magyarság pszichéjét megakarjuk érteni, a múltak öreg árnyain keresztül kell vizsgálnunk mert akárhová menjen a fogarasi magyar: ar uccán, templomban, a mezőn, mindenütt a muh halhatatlan emlékeibe ütközik, annak lehelle "bétől születik és annak miliőjében nő fel. Tor nyok, kazamaták ásítanak rá fogatlan szájuk kai, s ha szél támad, még a szemébe szórt por is többszázados emlék. A múltnak és jelennek ez a különös összetétele a mai Fogaras, ahol a legmodernebb kollektivizmus jelenségei mellett élénk tényezőként megtaláljuk még a hitújítás korának szellemét is. Ágyúgolyó helyett teuniszlabda. A furcsa kontrasztra találóbb képet nem lehetne találni se a várnál. Az ódon, hatalmas erősséget 1310 körül építtette Apor László vajda s a hatszázéves falakról ma ágyúgolyók helyett eltévedt tenniszlabdák pattannak vissza. Az egykori várárokban ugyanis teinniszpályái létesítettek, télen pedig jégpálya, amelyen vigan bógenezik a fogarasi ifjúság. A vén vár pedig régi és ő tudja, hogy mit gondol magában. A több méteres falak szilárdan állanak és a folyósok öreg labirintusaiból villanyfény kergette ki a vár piacán kivégzettek, vagy a lőré- sekről lelőtt vitézek kisérteteit. Több vonásokban elgondolom a történetét, hogy Nagy Lajos király Vlad havasalföldi vajdának adományozta, aki igy lett „fogarasi herceg“. Ettől kezdve száz évig teljesen román uralom alatt állott. Mátyás király szüntette meg a hübért, aki Ge- réb Jánosinak, a későbbi erdélyi vajdának adja, II. Ulászló alatt Bornemisza János birja. 0 küldi le Tömöri Pált várnagynak, aki itt tanulja azt a haditudományt, melyet a mohácsi síkon olyan tragikusan fejezett be. Majd Majlál István és sógora Nádasdi Tamás nyerik adományul. Később Békés Gáspár nyeri zálogul 30.000 forintért. A Báthoriak után egy időre Mihály vajda bírta, ki szintén nejének adományozta. Az ő megöletése után Basta katonái laktak benne. Fénykorát Bethlen Gábor alatt érte el, aki újjáépítteti. Az erdélyi fejedelemség megszűntével a királyi kincstárra szállott... Fölösleges azonban részletezni a vár históriáját. A századokkal dacoló falak, épiileíko- losszus még áll, de ma már nem erősség, csak emlék, ahová azonban érdemes elzarándokolni — okulás végett. A csataterek dicsőségét, régen túlhaladták, az itt főzött politikák is régen elévültek, de van valami, ami itt született s ami minden erősségnél halhatatlanabb: azok a kulturális intézkedések, amelyeknek megértésétől az egymás torkának ugró népek sohasem állottak távolabb, mint éppen napjainkban. A mult felelete a magyar elnyomatás vádjára. Nem hiába adogatták tüpénzként a fogarasi yárat az egykor hatalmas urak feleségeiknek, abban a történelemben, melyet a vár reprezenrál királyok, fejedelmek, politikák és robajló világösszeomlások fölött mégis az asszonyok győztek. Ez a két halhatatlan asszony pedig öreg Rákóczy György fejedelem, özvegye Lo- ráuffy Susanna és Árva Bethlen Kata. Remeg a kezem, mikor a ref. parókia levéltárában az ősi iratokat forgatom és bár tudok róla, mégis csodálkozó lélekkel olvasom azokat az intézkedéseket, amelyeket a nagy fejedelem özvegye tett a kultúra érdekében és különösen a románság érdekében. Hol vannak ettől a széliemtől azok a kultúra fojtogató intézkedések, amelyeknek az utolsó közel másfél évtized alatt szenvedő részesei voltunk? Mikor jut el erre a nagy emberi magaslatra minden nép, amely ezekből az intézkedésekből kisugárzik? De minden kommentárnál érdekesebben beszél az írás, a letagadhatatlan valóság, vagyis azek az intézkedések, amelyeket a nagyasszony a román kultúra érdekében tett, folytatva Rákóczy Györgynek megkezdett munkáját, aki a bibliát, zsoltárokat, katekizmust románra fordíthatta. Ismeretes, hogy Lorántffy Zsuzsanna itt Fogarasban egy román iskola felállítását határozta el a ref. egyház felügyelete alatt. Sajnos, lines tanunk rá, hogy ezt az örök dokumentumé teljes egészében közöljük, de múlhatatlanul szükséges, hogy nehány csodálatos mondatot belőle szórólszóra idézzünk. Mindjárt az első pont ezeket mondja: „Az Oláh schola mindjárt a magyar schola mellett legyen az nagy haszonért, úgymint: jobb módjával való inspektioért. az oláh tanítványoknak magyarul való tanulásokért, a magyar s deák Írásnak is könnyebb, megtauulha- tásáért, értéséért és viszont, hogy a, magyar scholabeliek is, akiknek kedve lészen hozzá, olá szót és írást tanulhasson.“ A harmadik pont igy szól: „Immunitások azon légyen, mely a magyar scholánák.“ Tehát a román iskolát minden tekintetben egyenlővé tette a magyar iskolával. Gondoskodott az iskolamester fizetéséről, hogy gondok nélkül szentelhesse életét a munkának, de viszont megkívánta, hogy „Légyen igen jó, oláid mind írni s mind szóllani tudó, igaz tudománya, tudós ember.“ Párját ritkitó gondoskodása kiterjedt az „alumnusok sustentációjára is és elrendelte, hogy „az szegény emberek fiai és a scholában levő succrescensek ingyen tanittassemak.“ Mindjárt nyolc „grammatic ifjú“ fenntartására alapítványt is tett. j „0FFIC UM DIVINUM“ j > i magában foglalja nemcsak a ! M1SERŐNWET I i 1 I magyarul és latinul, * í az összes vasárnapi és ünnepi misék- } 1 j- el, de az cssi.es szertartások siö- » * vegét magyarázatok-al, sok magán- 1 1 Imádságot és a zso tároka1 dallammal \ * együtt. — Az 1240 oldalas bibliapapirra ) * nyomott könyv ára: l 1 vászonkötésben vörösmettszéssel L 520 * \ vászonkötés ben aranymettszésselL 600 j i bőrkötésben aranymettszéssel . L 720 j l A pénz előzetes beküldésére portómén- t j tesen küldi a Minerva könyvkereske- i j dés Cluj-Kolozsvár, Strada Regina Maria í l (volt Deák Ferenc uceaj 1 szám. \ Az igy biztositott iskola szellemét is megszabta és előirta a tanítás anyagát is. A kisebbségekkel szemben alkalmazott Anghelescu-féle iskolapolitika példát vehet róla, hogyan becsülte meg az anyanyelv jogait. _ „Tanítson legelsősorban — irja elő a mesternek — mind nagyot, kicsint az olá A-bécére s azok a betűk szerint a jó „igazán való Írásnak, kiváltképp penig az Fejérváratt nyomtatott Uj Testamentumnak, Psalteriumnak és Catechismusnak olvasására... Ennek felette az oláhul való éneklésekre aszerint, amint a ka- rájnsebesi és lugosi Ecclesiakban (hoc addito, hogy olá betűkkel kell leírni'azokat.)“ Hogy mennyire féltékenyen őrködött az anyanyelv érvényesülése fölött, mutatja az intézkedés VIII. pontja, amely szerint: „Mestert olá falukban addig ki ne adjon, valamig az oláhul való olvasást s írást meg nem tanulja.“ Viszont arról is gondoskodott, hogy: „Külvaló Papmester Fogaras földére ne jöhessen, valamig a fogarasi olá scholában arravaló talál- tátik.“ _ # , Ide kellene Írnom az összes intézkedéseit, de ennyi is. elég, hogy minden elfogulatlan ember belássa az ellenünk hangoztatott kulturális elnyomás vádjának tarthatatlanságát. Tudtommal egyébként a fogarasi ref. lelkész. Járay Márton ur a nagyíontosságu kulturdokumen- tum kiadására készül, hogy teljes egészében ismertté váljék az a szellem és kulturális magaslat, amely Lnne megnyilatkozik és amelyet a modern politikusoknak nem sikerült elérniük az emberiség nagy kárára és súlyos bajok, veszedelmek és szenvedések megszüntetésére. Mennycgzői ruha az Urasztalán. Méltó társa Lorántffy Zsuzsannának a kultúra terén Árva Bethlen Kata, aki ugy- szólva mindenét odaáldozta az erdélyi kultúra oltárára. Jótéteményeinek se szeri se száma. Áldásos működésére a nyár folyamán éppen a Keleti Újság hasábjain hívtam fel a figyelmet. Fogaras szintén igen sokat köszönhet neki. Ezúttal mellőzöm alapítványai, adományai felsorolását, a vagyont érő kincseket, klenódiumokai és csak azt az urasztalára készült gyönyörű török selyemteritőt mutatom fel, amely az ő menyasszonyi ruhájából való. Ezt is csak azért, mert igazi, mélyértelmii szimbólum, a Krisztus példájából való „ki életét adta juhaiért.“ Árva Bethlen Kata menyasszonyi ruhájával egész lelkét ráteritette az Ur asztalára... És most ott fekszik a Bethlen Gábor féle templom öreg tornyának árnyékában, amelynek falában kőbe vésett vers hirdeti emlékét. A vers alatt pedig himn-székely rovás Írással felirva ott rejtőzik az erdélyi kultúra, nagy apostolának, kedves udvari papjának Bőd Péter uramnak emléke is egyetlen sorban, amely Fischer Károly Antal megfejtése szerint igy szól: „Bőd Péter készítette Igenben“. A templomban ott van az utolsó erdélyi hercegnő emléktáblája is, aki pár napos korában hagyta itt ezt a cudar világot. Talán méltó folytatója lett volna a nagy asszony elődök munkájának, ha a halál irigyen el nem viszi a néuek lelkét gyógyító gyönyörű munka örökösnőjét... • Az emlékek sokasága rajzik körülöttem. Már azzal az anyaggal is könyveket lehetne megtölteni, ami többé-kevésbé ismert, de igen sok értékes kincs hever az egyházak leveles ládáiban feldolgozatlanul. Az ember szomorúan gojadol rá, hogy nem merülhet el bennük, mert az élet, a kenyér tovább űzi, ki kell futni az emberek közé harcolni, gyűlölködni, ártani, egymást pusztitani és megölni saját lelkünket azzal a sok piszokkal, ami életnek neveztetik... Mégis jólesett legalább múló pillanatra belenézni a Fogarason eltemetett mult szép világába, hogy ilyen örökség megismerése után annál mélyebben megdöbbenjünk az élet sivárságán; de annál jobban becsülni is tudjuk azt a munkát, melyet itt a késői utódok magukra hagyatva, de lelkes öntudatossággal folytatnak az életért, a jövendőért, a békességért és népek kölcsönös egymást megértéséért a fogarasi vár vén falainak szomorú árnyékában, hogy Isten és a világ is meglássa immár azt az urasztalára kiterített árva magyar népet... Nyirö József. mMwwwHiHHWiummium * Bárminemű megbízást vidékre is, fordítást (minden nyelven) és egyéb munkát (levelek, kérvények műszaki, tudományos, irodalmi stb.) másolást, sokszorosítást, gépbedik- tálást, azonnal és jutányosán elintéz dr. Mandel, hatóságilag engedélyezett Fordító és Információs Irodája, Cluj, Str. Memorandului 24.
