Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-24 / 44. szám
TO.OP35,.44í SZÁMI. KuetiUjs&m 3 Popovici öklével ütötte le a szónoki emelvényről a kormány előadóját Cluf'Koiozsvár legforgalmasabb utcáiéban 33 év óta fennálló téXtülizlGt (Bukarest, február 22.) A Titulescu tárgyalásai nem hoztak a zilált belpolitikai állapotokra megoldást, amelyek annyira elmérgesedtek, hogy a parlamentben már ököllel ütik le egymást ‘a szónoki emelvéns^ről. Mielőtt Titulescu elutazott volna, a király elnökletével a nemzetvédelmi tanács ülésezett, amit csak nagyon fontos esetekben szoktak összehívni. A londoni követ ezen a tanácsülésen adta elő a külpolitika rendkívüli problémáit és állást foglaltak a szükséges teendőkre nézve. Titulescu délután ö órakor elutazott Genf be. A Titulescu tárgyalásainak belpolitikai eredményét a lapok abban foglalták össze, hogy Maniu határozott magatartásából nem engedett s igy koncentrációra nem kerülhetett most sor. Maniu kijelentette, hogy csak akkor vállal aktivitást, ha a teljes alkotmányosság alapján történik kialakulás. Pár órával a nemzetvédelmi tanács ülése után a legnagyobb civódásokkal, a legfóktele- nebb vádakodásokkal zajlott le a parlament ülése, amiből a következőket jelentjük: Boila Romulus vádlója, A kamara ülésén Florea, az igazságügymi nisztert interpellálja az iránt, hogy még nem kapta meg a nyugdíjpénztárnál történt visszaélésekről a dosszárokat. Közli, hogy Boiia Ro- mulustól megkapta a lapokban a már ismertetett táviratot és ezzel szemben is fenntartja azt az állítását, hogy Boiia szegényember volt. most pedig hetvenötmillió bankbetétje van. Stefan Graur: Bizonyítékokat kérünk. Cantacuzino tábornok: Florea ur én szédülök ezektől a nagy számoktól. Két kolozsvári vizsgálóbíró. Florea kéri a dosszékat, amiből azért akar vádakat emelni, meri Boila Romulus nem akárki, hiszen ő adta ki a nevezetes brosúrát, az alkotmány megváltoztatási tervezetével, amely az ország tartományokra osztását javasolja. Kérdi az igazságügyminisztert, hogy miért függesztették fei Pastia és Viroeauu kolozsvári vizsgálóbírókat, akik a Boila-ügyben vizsgálatot folytattak. Pop Valér miniszter: Ne adjanak ennek az ügynek politikai színezetet. Ami a két vizsgálóbíró ügyét illeti, azok nem hozhatók kapcsolatba a Boila-iiggyel. Különben is csak a Vio- reaim-ügyről lehet szó, aki saját maga kért maga ellen vizsgálatot, Uj vádak a cukorügyben. Zelee Codreanu: Öt hónapja ülök itt és alig tudok magamon uralkodni, látva az itt folyó üres politizálást és a pártok közötti torzsalkodást. A cukorkérdés előbb már megszavazott javaslatát úgy módisitották, hogy az teljesen elveszi annak értelmét. Egyesek, akik annyira agitáltak az ügyben. most hirtelen elhallgattak, ami rejtélyes metamorfózis. Felhívja a kormány figyelmét a cukor trösztök működésére. Radnlescu Coldea szóvá teszi a hadsereg bakkancsszállitását és kérdi, miért adták ezt ki magán vállalatoknak f Argetoiann: Mert az árkülönbözet minimális és jó, ha igy a munkanélküliségen is lehet enyhíteni. A Titnlescn-rejtély. Florin Zaharia, aki Manoilescu-párti, kérdezi a miniszterelnököt, hogy miért jött Titulescu az országba? Bizonyos hirek terjedtek el s ezeket megkellene cáfolni. Argetoianu: Titulescu jövetele nincs összefüggésben az ön pártjával. Florin Zaharia: Igen. de bizonyos hirek egy területen megtartandó népszavazásról is beszélnek. Jorga: Nem tartom összeférhetőnek ezzel a hellyel, amelyet elfoglalok, hogy az ilyen hírekre válaszoljak. (Nagy taps a kormánypárt oldalán.) Az ilyen hírekre nem is reagálunk, illetőleg azokat alaptalanoknak minősítjük. Trancu Jasi: Az ilyen hírekkel szemben mindnyájan egyetértünk a miniszter úrral Jorga: Én egy órát tárgyaltam Titulescu- val, aki nekem semmilyen ijesztő eseményről egy szót sem mondott. Ha nem tartanának itt fontos ügyek, én is kikisértem volna Titulescut az állomásra. Popovici feiel a vádakra. Popovici Mihály nemzeti parasztpárti volt pénzügyminiszter emelkedik szólásra és válaszol Mares kormánypárti képviselőnek, az úttörvény előadójának vádjaira, amelyek szerint a svéd társasággal kötött útépítési szerződésből Popovicinak anyagi előnyei is származtak volna. — Én mint pénzügyminiszter voltam kény-1 egészségi okokból eladó. Alexandru Ábrahám Sándor Reg. Ferdinand 13. télén a szerződést aláírni — mondja Popovici — és pedig azért, mert ez összefüggésben volt a stabilizációs kölcsönszerződéssel. Arra a vádra, hogy a bukarest—ploesti ut két hónají alatt tönkrement, azt válaszolom, hogy a műszaki bizottság a felelős, amely az utat átvette. Kezdődik a közelharc Mares újra felszólalt és támadja Lugoseanut, aki szerinte, mint a svédek ügyvédje járt Párizsban. Sturdza kormánypárti képviselő a terem közepére áll és kijelenti, hogy Párizsban találkozott Lugoseanuval, aki neki becsületszavára hangoztatta, hogy nem a svédek ügyében tartózkodik ott. ö ezt teljes bizonyítéknak fogadja el. A nemzeti parasztpárt tapsol, Mirto, Cali- nescu és Ghelmegheanu hangosan követelik, hogy Mares vonja vissza vádjait Mares leintő- leg legyint a nemzeti parasztpártiak felé. A lárma óriási A nemzeti parasztpárt kórusban kiáltja: Rágalmazó! Bizonyítson! A kormánypártiak felállanak és a nemzeti parasztpárt felé lódulnak. Teposu elnök nem tud rendet teremteni. Egy kormánypárti Mihalache felé kiáltja: — ön miért hallgat, nincs felháborodva? Mihalache: Jobban fel vagyok háborodva, az elnök miatt, mint Mares mérnök vádjai miatt, mert az elnök megengedi, hogy ilyen módon bizonyitatlanu! hangoztassanak vádakat. Mares: Soha nem rágalmaztam . . . „Aljas, gazember!“ Mihalache: Mares ur, önt olyan politikai ügynöknek ismerem, aki állandóan kijárásokkal foglalkozott a minisztériumban Mares: Hazudik, alias gazember! Mondjon egyetlen esetet. Mihalache két esetet sorol fel, amikor Mares nála, mint földmivelésügyi miniszternél, mint kijáró járt üzleti ügyben. Mares: Szégyenletesen hazudik. Az elnök végül is a nagy lármában felfüggeszti az ülést. Az újra megnyitás után Topa elnököl. Valcovicj közlekedésügyi miniszter ismerteti az utszerződést, amelyet szerinte lelki ismeretlenül és nagy hanyagsággal kötöttek meg Három és félmilliárd lejes szerződésnél nem lehet könvelmüen eljárni. Mihalache és Valcovlci miniszter szópárbaja. Calinescu nemzeti parasztpárti: Még nem is mondták fel a szerződést a svédeknél és máris mások kopogtatnak uj ajánlattal. Valcovlci miniszter: Vagy lelkiismeretlenségről van szó, vagy tudatlanságról, vágj' inkorrektségről, vagy mind a háromról. Ila valaki ilyen szerződést csinál, meg kell büntetni. A kormánypárt Popovici felé kiáltja: Vesztegetés! Vesztegetés! Popovici Ugylátszik, itt nem akarják elhinni azt, hogy valaki egyszer becsületes szer ződést kössön. Mihalache: Kérdem, mi lesz a következménye, ha közlekedésügyi miniszter ur nem tudja bebizonyítani, hogy valaki bűnös és nem alkalmazhat szankciókat? Akkor ő a bűnös és rágalmazó. Vnlcovici: Legyen nyugodt, hogy a szankciók nem maradnak el. Az ügy a szakértő fórumok előtt van, azonban elismerem, hogy itt is vanak olyanok, akik a nemzeti parasztpárttal szimpatiroznak. Mihalache: ön mint szakértő jött a közlekedésügyi minisztérium élére... Sturdza: ön mint tanító lett földmivelésügyi miniszter. Mihalache: Mégegyszer ismétlem: mi lesz a következménye, ha a közlekedésügyi miniszte ur nem tud bizonyitani? Valcovici miniszter magából kikelve kiáltoz: Fenomenális merészség, amit önök csinálnak. Szabottáiják az én válaszomat. Mihalache: Szívesebben veszem Mares ur hihetetlen merészségét, mint az ön perfid inszinuációját. Valcovlci miniszter: A svédek készítette ut két hónap alatt teljesen tönkrement. Ez szégyene az országnak. Mihalache: Miniszter ur, ön tudja, amit tud, de ezt a külvárosi hangot nem tűrhetjük a miniszteri pádból, Mares: Mihalache ur, az ön neve még nein régen tiszta volt, de most csupa gyanús embereket iátok ön körül. Mihalache: Tizenegy hónapja kormányoznak és nem jöttek szankciókkal, csak rágalmakkal. Most sem tudnak bizonyitani semmit Hatalmas őkölcs apások Mares: Ez az ügy tisztátalan. A tisztátalan ügvek mozgatói önök — és Popovici felé mutat az ujjával. Popovici nem tud uralkodni magán. Felemelt kézzel rohan a tribünre. Először ugylátszik, hogy szót akar kérni, de rárohan Ma- resre, akinek az arcára és fejére hatamas boxcsapásokat mér, úgy hogy Mares összeesik és elvágódik a földön. Leírhatatlan kavarodás támad a kamarában. Raducanu hatalmas termetével végül is eladja a Popovici útját és megmenti Marest a súlyosabb követ kezményektől. Popoviciot Raducanu és más barátai elvezetik Mares, miközben feltápászkodik a főidről, ezt kiabálja: — Gazember, gazember Csak igy képes magát megvédeni, szavakkal nem. Kivonul az egész ellenzék. Popovici valósággal reszket a dühtől, nagy nehezen leültetik és ekkor dühös szavakat mormol maga elé, közben a többség kéri a fegyelmit bizottság elé állítását. Az elnök felfüggeszti az ülést és a szünetben a fegyelmi bizottság összeül és maga elé idézi Popoviciot, aki kategórikusan megtagadta a megjelenést, kijelentve, hogy ilyen fegyelmi bizottságnak nem veti magát alá. A bizottság harminc napi kizárást indítványoz és ezt Paraschivescu terjeszti elő az újra megnyitás után. Raducanu Popovci védelmében szólal fel, a többség azonban nagy zajt csap. nem engedik beszélni, amire ő és vele együtt az összes ellenzéki képviselők elhagyják az üléstermet, úgyhogy a kormánypártiakon kívül senki sem maradt a teremben. — Most Ítélkezzenek önök a lelkiismeretűk szerint _ Háityíóív
