Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-24 / 44. szám
3 KtiinUjsxG í. SZÁM. európai béke és politika leggyöngébb pontjait ütik. Magyarország a probléma felvetődése esetén csak másodsorban számitana, de mindenesetre Németország érdekeihez kapcsolódnék és úgy látszik, hogy igényeinek legalább egy részére biztosította Olaszország támaszát is. Bárhogyan is áll a helyzet, akármilyen távoli fel- idézhetősége a szerződések ilyen revíziójának 8zönyegrehozása annyi veszedelmet idézne fel a látóhatáron, hogy azt óhajtani, hogy a kérdést napirendre tűzzék, nagy könnyelműség. Mert ha ezt egyszer megteszik, az összes étvágyak felébrednének és nem lehet tudni, hogy nem támadna-e általános inflagráció, amely még jobban fenyegetné a jelenlegi civillizációt, mint a mostani gazdasági és pénzügyi krizis. A vámhatárok. Elmondja a cikk, hogy a gazdasági krízissel szemben ma tehetetlenül állanak s maga Anglia, a háború nagy nyereségei után és következtében olyan helyzetbe süllyedt, amilyenbe nem jutott volna a háboruelőtti fejlődés utján. Majd igy folytatja: A kapitalizmus nem dolgozhat és nem prosperálhat, csak minél szélesebb gazdasági területeken és éppen ezért lényegében a szabadkereskedelem hive, úgyhogy a nemzetek, egységek és a területek egysége fejlődési irányával egybe esik. Az osztrák-magyar monarchia több mint 50 millió termelő és fogyasztó gazdasági egységét reprezentálta. Ez most helyet adott hat kis gazdasági egységnek, amelyeket mind magasabb vámhatárok választanak el egymástól. Ahelyett, hogy a nemzeti gazdasági területek koncentrációjának fázisát nemzetközi kapcsolataik erősítése követte volna, Európa visszatért a szorosra húzott vámhatárok idejéhez, amikor az a tréfa járta, hogy voltak területek, ahonnan a lovak már egy másik vámhatáron jártak, noha a szekér még az előzőn volt. A dolognak ezt a helyzetét a kapitalista gazdasági rendszer nem tudja elviselni s ebből származik a területi revíziók igényének nagy veszedelme, nemcsak a legyőzőiteknél, hanem még a tegnapi győzők egyikénél-másiká- nál is. Ez azt jelenti, hogy Európa jelenlegi területi helyzetének konszolidálására csak egy ut van: az, amelynek követésénél a politikai határok hatásai nem érződnének a nemzetközi közgazdaságban. Csak a vámhatárok megszüntetése biztosíthatja a nemzeti határok problémájának a stabilitását és a biztonságot és csak ez adhat reményt arra, hogy a krízist legyőzhessük. Sándory Mihályt, aki a Szakáli- ügyben bátor hangon követelt puji- fikáciőt, felmentette a törvényszék A törvényszék kétszer tárgyalta le az ügyet — Banciu ügyész nem egymillió, hanem csak egy lej kártérítést követelt (Csíkszereda, február 22.) Mult hét szerdáján volt a Szakáli-ügy első rágalmazási perének tárgyalása, amely után az Ítélethirdetést a törvényszék szombatra halasztotta volt. A tárgyalásról részletesen beszámoltunk, az ítéletet azonban eddig nem tudtuk közölni, miután azt szombat helyett csak a következő pénteken hozták meg. A kitűzött időben a törvényszék tanácsa bejelentette, hogy Ítéletével még nincsen készen, az ügy további tanulmányozást igényel és igy az eredményt szerdán fogja kihirdetni. Szerdán pedig, Ítélet helyett végzést hozott: miután a tanácsot alkotó két biró ellentétes véleményen van, az ügy újratárgyalását rendelik el, harmadik bíróval kiegészített tanácsban, akinek a szavazata dönt. Ebből a célból az ügyet 19-re halasztották. Az újabb tárgyalás. Dél körül, a többi tárgyalások sorát megszakítva, vonult be a kiegészitett tanács: De- metrescu és Antonescu bírókon kívül, harmadiknak Constantin Pana elnök jön a terembe. Dr. Pltner Árpád védő kifogást terjeszt be, amelyben a törvényszéken az ügy felfüggesztését kérik, amíg a semmitőszék másik törvényszéket fog az ügy letárgyalására delegálni. Tanácskozásra vonul vissza a három biró, majd a kérést szótöbbséggel elutasítja. Sándory Mihályt hallgatják ki ezután. Véde- kézése ugyanaz, ami volt, tény, hogy az ügyész előtte az inkriminált kijelentést tette, tanú nincs reá, mert csak ketten voltak a beszélgetésnél, amely a szobájában folyt le. Sándor később azt az indítványt tette, hogy: esküdjék meg az ügyész ur, mit beszélgettek ketten az emlékezetes alkatomat. A törvényszék az indítványt elveti. ítélet lesz, nincs ellene orvosság. ítélet. Pana elnök nagy csendben kezdi olvasni: A törvényszék kiegészitett tanácsa egyhangúlag hozta a következő ítéletet... Megüti a fülünket az egyhangúlag szó s a következő másodpercekben már az ügyvédek tudják a formula bevezető szavairól, hogy felmentés következik. Közmeglepetés. De a csalódás, kellemes. Indokolás. A törvényszék hármas tanácsa igen érdekes indokokra alapítja az Ítéletet, amellyel az ügyésznek is elégtételt kiván szolgáltatni, amellett, hogy a vádlottat felmenti: Az az állítás, hogy az ügyész adott utasítást az orvosnak, hogy a halotti bizonyítványba a halál okául szivszélhüdést írjon be, nem rágalmazás, m! dán ezzel, ha igaz, az ügyész nem vétett senkinek, hiszen csak azért tette, hogy a halottat tisztességesen eltemessék. azonnali enyhülése Sloan’s Linimdat állandó molegitö, osfl'apRI tatása azonnsH enyhülést és jóérzést ad. Beh* tol a fájdalmas testrészbe, anélkül hogy azt dörzsölni kellene vele. Egyenesen a baj okaira hat, a lüktető idegegre és a megsérült szőr» tekre. A fájdalmat azonnal enyhíti. Haszná jank Stoan-t rheuma, zsába, ischias, hátfájás, fica- modás, törés és mindennemű izomfájdalom *gy üveg Ura 75 T,el— «- • N 1 MENT . mego/t a faj döf mert A vádat képviselő helyettes ügyész mégis felebbez. Az Ítélet döntő argumentum azokkal szemben, akik a Szakáli-ügvet nemzeti kérdésnek szeretnék tekinteni és Sándory Mihályt úgy beállítani, mintha célja a román bírói kar tekintélyének tönkretétele volna. Pedig senkinek sem lehet céja, hogy a román birói kar ellen dolgozzék, az ellen a bírói kar ellen, amelynek olyan tárgyilagos, igazságosan itékező és magukat semmiféle szemponttól befolyásolni nem engedő derék tagjai vanak, mint Constantin Pana, Mircea Demetrescu, Dan Antonescu. Múltkori cikkünkben csodálkozással említettük, hogy Banciu ügyész az elszenvedett erkölcsi kárért egymilliós kártérítési keresetet emelt. Ez a híradásunk téves Az ügyész csak szimbolikus, cgylejes kártérítési keresetet cincit tbben az ügyben. Nagyon nehezen emelkedik a diáksegélyző akciógyüjtésének végösszege, bár a hozzájárulás szükségérzetének jelei az adományozók névsorában mindinkább megnyilvánulnak. Minden beérkező összegnek már régen meg van a rendeltetése és a pénz nem gyűl halomba, sőt bizony nagyon kevés. Magyarázata ennek az, hogy a legjobb szándékú, legjobb szivü magyarok ma csak kis összegeket tudnak adni. De voltaképpen a diáksegélyezés magyar kötelességének teljesítését az tette ebijen a szerény mértékben is lehetővé és az mentette meg, hogy a mai életviszonyoknak megfelelően az egészen kis adományok gyűjtését vezették be a vidéki magyarság köreiben. Az apró adományok ösz- szegyiiitése fáradsággal jár, vállalkozó emberekre vár, de amint látszik, nem eredménytelen. A végösszegen jelentősei lendített a kolozsvári magyar diákbál tiszta jövedelme. Tizenhat- ezer lej szép összegnek mondható, le az előbbi esztendők fényes báli jövedelmeivel szemben bizony igen alacsony összeg. A tandij, a magas vizsgadijak pedig, amikkel a magyar főiskolai ifjúság olyan elkeseredetten vívódik, nem csökkentek, inkább emelkedtek Az idén igen nagy a diákbál védnökeinek az a része, amely a véd- elnöki tiszteletdijat még nem küldte be. Ennek is az az oka, hogy a régebbi esztendők nagyobb összegű tiszteletdijait nem tudják a védnökök megfizetni s azt a kis összeget, amit nékülözni tudnának, nem küldik be. Pedig ezen fordul meg sok ifjú magyar életpályának a sorsa. Bármilyen kis összeg is, sokat jelentő pénz erre a célra. A diáksegélyző vezetősége azt kéri a védnököktől, hogy bármilyen kis összeget adhatnak, ne vonják el a magyar ifjúságnak a megmentésétől. A Diáksegélyzőakció javára újabban a következő adományok folytak be: Református Nőszövets. Máramarossziget 500 lej Dr. Gyergyay Árpád Kolozsvár Nagyszebeni párttagozat január havi 1000 „ adománya 1100 „ Marosujvári magyarság január havi adománya Szilágyvármegyei párttagozat januári 1360 „ adománya 1000 „ Marosujvári Ref. Nőszövetség 500 ,, Ugrón István Kolozsvár 1000 „ Magyar Diákbál jövedelméből 16446 „ összesen: 22906 lej. Eddig begyült adományok öss^egej__132400_i, összesen: 15536Ö lei, A törvényszék elrendelte Szakáimé szabadlábrahelyezését A vizsgálóbíró miután Szakáimét nt hónapig tartotta börtönben, február 10-ike körül végzést adott, amelyben ötvenezer lej kaució ellenében szabadlábra helyezését határozta el. De honnan vegyen a szerencsétlen Szakáimé ötvenezer lejt, amikor annyi pénze sem volt, hogy a szerencsétlen, a családot ért borzalmas csapástól megőrült leányának ennivalóra adhasson, azt is a szenttamás! könyörületes ; emberek tartják. A törvényszéken a letartóztatási parancs I minden harminc napban megerősítésre kerül, mert máskülönben érvénytelen. Az utolsó ilyen megerősítési tárgyaláson a törvényszék az akták alapos átvizsgálása után i Szakáimé szabadlábraheiyezését határozta el. I Ez ellen az ügyész felebbezett és Szakáliné a felebbezés elintézéséig fogoly marad. A diákbál védnöki adományait kéri a Diákseggélyzo
