Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-20 / 41. szám
4 KELETSUJsm XV. ÉVF. 41. SZÁM. Tarnóczy lelkész és Zöld István tanító harca nagy izgalmat váltott ki Bihar községben  csendőrség az iskolából távolította el a felfüggesztetl tanítót, aki személyi bosszút látott a fegyelmi ítéletben (Nagyvárad, február 18.) Elszomorító aktus játszódott le a határmenti Bihar község egyik református elemi iskolájában. Zöld István tanitó körülbelül 13 éve tanit Biharon, 48 éves, négy, vagy öt apró gyermekes családapa, aki tanítói hivatása mellett kántori funkciót is végez. Igen képzett ember, akinek az összes klasszikus zenei hangszerre megvan a képesítése és ezt a képesítést Bécsben nyerte el. 1918-ban meghívás folytán került Kismarja községből a bihari református iskola élére. Az utóbbi időben éles ellentétbe került közvetlen feljebbvalójával, Tamóczi Lajos, bihari lelkésszel. Az évtizeden át tartó jó viszonyt, a legélesebb antagonizmus váltotta fel a lelkész és a tanitó között, aminek természetesen úgy a magánéletben, mint hivatalos funkciójukban kellemetlen nyomai mutatkoztak. Tarnóczi lelkész, volt esperes egyre több mulasztást fedezett fel a tanitó működésében, amelyekről azonban Zöld Istvánnak az volt a meggyőződése, hogy' azok mögött csupán egyéni bosszú és Igaztalan hajsza rejlik. Hogy ezek a mulasztások tényleg oly súlyosak voltak-e, hogy azok miatt Tarnóczi lelkésznek folyton kellemetlenkednie kellett az öreg tanítónak, több tekintetben lehet vita tárgya, tény azonban az, hogy a Tarnóczi által felsorakoztatott vádpontokra nézve, Zöld István tanitó ellen elrendelték a fegyelmi vizsgálatot és az egyházi törvény értelmében felfüggesztették állásától. A fegyelmi bíróság ez év január havában hozta meg döntését, amely szerint Zöld Istvánt az ellene felsorakoztatott vádpontokban vétkesnek találta és azért 2000 lej pénzbüntetésre és néhány száz lej költség megtérítésére Ítélte. Zöld István, ártatlansága tudatában megfellebbezte az Ítéletet, amely igy nem válván jogerőssé, a felfüggesztés továbbra is hatályban maradt. Többször megkísérelték csendöri asszisztenciával Zöld tanitőt kitelepíteni, de a karhatalom mindannyiszor visszavonult. Bölcsen tudja, hogy Tarnóczi lelkész a bihari egyházközségben nem örvend osztatlan népszerűségnek, maga mögött érezvén tehát Tarnóczi „ellenségeit" (akik, őszintén szólva: igen szép számmal vannak), kijelentette, hogy a község lakosságának jórésze mellette foglal állást és már csak azért is meg van elégedve működésével, mert Tarnóczival helyezkedett szembe, megtagadta katedrájának átadását és ezzel nyíltan szembehelyezkedett felettes hatóságaival, Illetve egyházával is. Körülbelül három héttel ezelőtt Nagyváradról maga I’opa csendőrörnagy, szárnyparancsnok szállt ki Biharra a rendelet végrehajtása céljából, azonban az őrnagy nem foganatosíthatta a Zöld István eltávolítását, mert meghallgatta a tanitó álláspontját és a melléje tömörültekét és annak alapján fölfüggesztette a végrehajtást. Tegnap délelőtt kiérkezett Biharra dr. Sarkady Sándor egyházmegyei tanácsbiró, hogy Zöld Istvánt eltávolítsa az iskolából. Zsebében volt a központi fő- szolgabiró3ág újabb rendelete, amely szerint a bihari csendőrséget Zöld István eltávolítása céljából karhatalmiul igénybe veheti. Zöld István nyugodtan tanított iskolájában, amikor a községházára kérette a bihari csendőrörmester, aki felszólította, hogy hagyja el katedráját. A tanitó újból kijelentette, hogy nem adja át és távozott a községházáról. Dr. Sarkady erre a csendőrőrmesterrel és Tarnóczi lelkésszel együtt egy, éppen Biharon tartózkodó csendőrezredeshez fordult, aki erre parancsot adott a csend- őrőrmestemek a rendelet végrehajtására. Dr. Sarkady erre a csendőrörmesterrel együtt Zöld István iskolájába ment. A növendékek jelenlétében nem akart feltűnést, azért megkísérelte mégegyszer a tanítót feltűnés nélkül eltávolítani. Kihivatta az iskola udvarára, ahol a csendőrörmester újból felszólította, hogy azonnal hagyja el az iskolát. — Nem hagyom — felelte a tanitó és visszatért a tanterembe. A csendőrőrrnestemek végül jóindulatú fellépésével sikerült a tanitőt jobb belátásra bimia, hogy ne helyezkedjék szembe a hadizónán belül fegyveres karhatalommal és igy sikerült Zöld István tanitó felfüggesztésének érvényt szerezni... ötvös Béla. * Az nj nyngdijrendelet teljes és precíz magyar fordítása az összes táblázatokkal kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ara 100 lej. 9.5a Jöl akar étke*ni, úgy keresse fel a „Vörös torony“ ven* déglőt, (Ideggyógyászati klinikával szemben) 1 ebéd (3 fogás) 20 lei, 1 vacsora 14 lei, havi abonoma (ebéd-vacsora) 900 lel. A Keleti Újság előfizetői 10 % kedvezményben részesülnek. Uj vezetés! Elsőrangú konyha! Társas vacso- rákhoz külön terem. üilaflÍMI jel kölcsönt keresek 2 évi lefizetésre. — Ajánlatok .• „15°/o mellett“ a kiadóba kéretnek. MINDAZOKNAK, kik magúkat gyen» géknek és kimerülteknek érzik, a »I Ne u£ életerőt ad, Vérképző, izomerősitő, idegerősitő, étvágygerjesztő és élénkítő szer. — Kapható a gyógyszertárakban, vagy a készítőnél: FABRITÎUS GUIDO „MEDVE“ gyógyszertára, Nagyszeben—Sibiu dókái és a Cigánybáró Irta: Dr. Eristől György. A kolozsvári román Opera vezetősége szerencsés érzékkel kezdte el ez évi premier előadás sorozatát a Cigánybáróval. A helyes választást az események igazolták. A Cigánybáró első előadása fényesen sikerült s azóta is a hétről-hétre legalább egyszer megismételt előadást mindenkor zsúfolt ház hallgatta végig. A közönségnek nem csekély részét a magyarság alkotta. A darab tehát amellett, hogv kitűnő kasszadarabnak bizonyult, arra is rávillant, hogy hogyan és hol kell és lehet munkába venni azt a mostanában sokat emlegetett hidépitést. A Cigánybáró kolozsvári sikere arra is indokolta az Opera vezetőségét, hogy a nagyváradi, temesvári és aradi vendégjáték három-három darabjai közé egyiknek szintén a Cigánybárót vegye föl. Ebben sem csalódott, mert mint az odavaló lapokból olvastam, a Cigánybáró sikere ott is teljes: telt ház, telt kassza járt vele és emellett még valami, csendes, bár öntudatlan, békességet teremtő hídépítés is, pedig... Pedig a Cigánybáró tartalmilag is — a ben- he dalban és szövegben kifejezett valóságot illetőleg — s mint műalkotás is — értve a szöveg és a zene eredetét és keletkezését — csak közvetítéssel, egyes messzire nyúló elágazásában tekinthető magyarnak. De akkor is csak halovány és nem gyökeres, jellemző magyarságu alkotás. Annyi kétségtelen, hogy az Európa valamennyi színpadán, sőt a tengerentúliaknak is nagy részén immár több mint negyven éve ismeretes és nagyon népszerű Cigánybáró ősforrása Jókai Mórnak, a legbájosabb magyar mesemondónak , bűbájos fantáziája, teremtő képzelete. Sőt, akik szeretik s helyesen teszik, ha szeretik, a helyi elemeket is nyilvántartani és megfigyelni, tudják azt is, hogy a Cigánybáró első felbukkanása és megjelenése éppen Erdélyben, a Székelyföldön történt. Jókai ugyanis a nyolcvanas évek elején két cikluson is (1881. és 1884-ben) a háromszéki ilyefalvi választókerületben keresett és nyert országgyűlési képviselői mandátumot. Hogy a kerület érdekeit hogyan képviselte és szolgálta, azt nem tudom, nem tárgyalom. Közönségesen ismert dolog, hogy Jókai választóinak minden kérésében biven és készséggel eljárt. Ekkor, a nvolcvanas években még a politikában is tekintély. Ezért valószínű, hogy jó képviselője volt az ilyefalvi kerület érdekeinek is. Mint iró azonban fejedelmi bőkezűséggel viszonozta székelyföldi választóinak bizalmát. Külön kötetben is kiadta Háromszéken mondott politikai beszédeit. Ekkor irta a Bálványosvár (1882) és a Domokosok (1882) c. székely regényeket és a Puskás Kalári c. székely verses elbeszélést. Ez utóbbit először éppen a Sepsiszentgyörgyön megjelenő Székely Nemzet c. hírlapban adta ki. Ugyancsak a Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzet hasábjain jelent meg először (1883.) a Cigánybáró alakja is. Ekkor még csak novella volt s a cime is másként hangzott: Szaffi. E Szaffi eimü novellát szélesítette ki s dolgozta át Jókai 1885-ben regénnyé, de cimét is most már megváltoztatva: A cigánybáró-ra. A Jókai Cigánybáró c. regénye a megjelenés után nyomban kedvelt, keresett és újabb meg újabb kiadásban is (Nemzeti diszkiadás 84 köt.) mohón fogyasztott olvasmánya lett a magyar közönség számára. Nemcsak, de alig telt el egy év s a Cigánybárót német nyelvre is lefordították s 1886-tól a német olvasóközönségnek is kedvelt olvasmánya lett, amit az is igazol hogy csakhamar egy másik német fordítója is akadt s három kiadásban forgott közkézen. Megjelent cseh nyelven is a kiváló Brabek Ferenc és lengyelül is a Mitkowsky fordításában, Már csak ez adatok alapjain is megállapítható, hogy a Cigánvbáró, mint regényhős is szép darab földet járt meg. A regény népszerűségének oka és magyarázata a romantikus mesegazdagság, a keleti színezet és a temesi bánság betelepítésének még a magyar közönség előtt is nagyjában ismeretlen története. Tehát erotikum egészben véve. Olyasvalami. ami a magyar léleknek nem sajátja, csak nézni való gyönyörűsége lehet. A regény főhősének, Botsinkay Jónásnak az atyja ugyan magyar nemes, ki a kuruc ügy miatt birtokát veszti s mint Rákóczi Ferenc bujdosó társa hal meg Törökországban. Anyja azonban már nem magyar, hanem keleti, georgiai lány. Hősünk, a későbbi, Cigánybáró, mint kis gyermek anyjával keletre, a Balkánra kerül, ott nő fel £ megtanulja anyjától a keleten divatos bűvészkedés, szemfényvesztés és más varázsos tudományok mesterségét. Azt tudja jól, hpgy ő magyar nemes ivadék. De egyéb nemzeti, egyéb magyar elem alakjában egyelőre nincs s kenyerét is a bűvészkedéssel keresi. Majd amnesztiát kap ő is Mária Teréziától, haza jön Botsinkára elfoglalni ősi, de elkobzott vagyonát. Itthon, a Bánságban magyarnak, német tiszteknek inkább gúnyolódás tárgya az uj birtokos, akinek házttiz- nézőben is azt feleli a megkért lány atyja, hogy hozzá adja lányát, ha báróvá lesz. Botsinkay Jónás pedig, ha már egyszer a Jókai képzeletének sodrába került, természetesen elnyeri, ki- - vívja magának a báróságot és pedig cigány jobbágyainak a segitségével, no meg a pénzével. Ugyanis Szaffinak, ez a regény hősnőjének a neve, az anyja azt jövendölte meg Jónásnak, hogy ha megtartja és végrehajtja majd feleségének a mennyegző éjjelén álmodott álmát, hires, nevezetes és gazdag nagyur lesz belőle. Szaffit anyjával együtt a vidék cigánynak ismerte és nevezte (holott atyja török kán, anyja keresztyén nő volt). Jónás és Szaffi megszeretik egymást, titokban, de pap előtt annak rendje és módja szerint cgybekelnek. Felesége nászéjszakai álmát megtartva, rátalált az anyjától elásott tömérdek aranykincsre s lesz dúsgazdag ur és persze báró is. Mert birtokára cigány jobbágyakat telepitett volt s ezekből a Mária Terézia háborúban kovácsdandárt állított ki, akik szétlőtt ágyút, tábori szekeret, másnapra újra harcképesnek kalapáltak ki. Mindezen érdemekért Mária Terézia bárói rangra emelte s Botsinkay az udvari bolond furfangos segitségével azt is kivitte, hogy a vallásos és kegyes Mária Terézia mindeddig titokban tartott házasságát is jóváhagyta s Szaffi is mint fejedelmi vér — kitudódván származása — jelenhetett meg az udvarnál Bécsben s szépségével ott is diadalt nyert. A regény meséjének e rövid váza is sejteti, hogy a Cigánybáró népszerűségének oka és magyarázata a különösség, a keleti szin és fordulat, az exotikum. Magyar és nemzeti elem alig van benne... De a Cigánybáró is, mint Jókainak annyi más kevésbé nemzeti jellegű és esztétikailag rendszerint nem a legkiválóbbak közé tartozó regénye, ismeretlen, bűbájos világba visz, amelyben az olvasó egyik ámulatból a mánk gyönyörűségre ébred. Ennek következtében a regény — nemzeti elem és esztétikai érték ide vagy oda — hat. elterjed, olvassák. (Befejezése következik.).
