Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)

1932-02-19 / 40. szám

ifflmnimaiiinnnnnmnimíiii kmtiujskq XV. «VF. 40. SZÁM. Trancu Jasl a kamarában elpa- rentálta a kormányt, de Jorgáék tagadják a bukást (Bukarest, február 17.) 'Azokat a híreket, melyek szerint a kormány beadta már lemon­dását, nem erősitik meg, de határozott cáfolat­ról sem gondoskodtak. Az Adeverul szerint a kormánykrizis egyre súlyosbodik. Egyes verziók szerint Iorga már ma délben be is nyújtotta volna lemondását. Ez a hir azért sem felelhet meg a valóságnak, mivel Iorga szerdán nem is volt a királyi pa­lotában. Mások arról beszélnek, hogy a kor­mány bukását a konverzió megvalósitásának lehetetlensége fogja előidézni. A pártok szer­dai tanácskozásaikon elhatározták, hogy a kon­vertálás jelenlegi formája ellen nyilatkoznak. A Lupta munkatársa megkérdezte Iorgá- tól, mi igaz a kormány lemondási híreiről? — Sajnálom, hogy ilyen hisztériás politi­kai társaságban élek, volt a válasz és hogy számukra nem találok orvosságot. A Lupta ennek ellenére fenntartja értesü­lését a kormány közeli lemondásáról. Ezekkel a hírekkel ellenkezik Argetoianu- nak a konverziós bizottság ülésén tanusitott magatartása és az a kijelentése, hogy a kor­mány a konverziót mindenképpen megsza­vazza, sőt azzal fenyegetőzött, hogyha a va­gyonadóba nem egyeznek bele, ngy megszavaz­zák a financiális háttér nélkül is. Ez a fényé 'getés azonban nagyon kétélű fegyver és az ural­kodó előreláthatólag nem is szentesítene egy olyan törvényt,’ amelynek pénzügyi alapja nincs biztosítva. Lupr. dr.-t, aki Titulescuval ebédelt ked­den, az újságírók megkérdezték tárgyalásairól és arról, hogy mikor távozik a kormány. Lupu kijelentette, hogy nincs mondanivalója. A be­szélgetés a parlament folyosóján történt, ahova kihallatszott Iorga beszéde: — Amíg Iorga beszél — mondotta Lupu, addig a kormány nem mondott le. Titulescu utjának titka. Titulescu bukaresti utjával kapcsolatban újabban arról beszélnek, hogy a leszerelési kon­ferencia hnsz százalékkal kívánja végered­ményben csökkenteni a hadifelszerelést és a hadseregállományt. Ez a leszállítás kormány­körök szerint nem felel meg Románia érdekei­nek, amely most folytatja hadseregfejlesztési programját. A Románia és Franciaország kö­zötti viszony elhidegülése ezekre az okokra vezethető vissza. Az a beállítás, mintha az egész kisantantnak volnának nehézségei a le­szerelési értekezleten, nem felelhet meg a té­nyeknek, mert hiszen Jugoszlávia és Csehszlo­vákia delegációi Genfben maradtak. Feszült hangulatban tárgyalt a kamara A kamara szerdai ülése izgatott atmoszfé­rában folyt le. Iorga miniszterelnököt nagy tapssal fogadja a kormánypárt. Radu Lascu, Bratianu Gheorghe-párti azt kérdi a miniszterelnöktől, hogy a nemzeti hoz­zájárulás cimü adó ügyében osztja-e Arge­toianu véleményét, vagy pedig a Neamul Ro­mânesc elutasító cikkével azonositja-e magát? Iorga: Az uj adónemről az illetékes fóru­mok fognak Ítélni. Engem semmiféle megoldás nem ijeszt meg, ha célhoz vezet. A Neamul Românesc cikkével nem azonosítom magam. Cuza a bukaresti játékbankok ellen beszél, ahol a zsidók kifosztják a keresztényeket. Iorga: Itt nem zsidókról, vagy idegenek­ről van szó, hanem olyan politikai színezetű klubokról, ahol igen kényes szórakozás folyik. Zsebemben van a bukaresti rendőrprefektus je­lentése a klubokra vonatkozólag. Felolvassa a jelentést és benne, mintegy húsz nevet olya­nokról, akik a legtöbbet játszanak. Majd beje­lenti, hogy érélyes vizsgálatot folytat le és en­nek eredményét jelenti a kamarának. Mirescu szociáldemokrata felemlíti, hogy Bunescu rendőrinspektor havonta húszezer lejt kap az egyik klubtól. Mirescu követeli, hogy az örömtanyákat is rendszabályozzák meg. Iorga: Azt akarja, hogy én ebben a kor­ban magam menjek el oda? (Óriási derültség.) Scutaru megy fel az emelvényre. A képvi­selők „Éljen a cukor“ kiáltással fogadják. Be­jelenti, hogy a bizottság a miniszter akarata ellenére is magáévá tette az ő javaslatát, amely a kockacukor behozatali illetékének öt, a kristálycukorénak négy lejre való leszállítá­sára vonatkozik. Kéri, hogy a javaslatot minél előbb tűzzék napirendre. Vasilescu Carpen indul a tribünre. Az el­lenzék tüntet ellene, amire ő közbeszól: Nem a cukorról lesz szó és beterjeszti a petróleum­vezeték építéséhez szükséges huszonhatmillió lejes hitelről szóló javaslatot. Trancu Iasi: Egy idő óta az állam mind ilyen hiteleket vesz fel, vagy a vasúttól, vagy He legyen kfinnyeliQi Bútort egy életre vásárol ti! Mielőtt vételre határozná el magát, okvetlenül keresse fel SZÉKELY RÉTI BÚTORGYÁR RT. GAZDAG BUTORTERMEIT, TARGU-MUREŞ, BRASSÓ, BUKARESTBEN. ELSŐRANGÚ KIVITEL! LESZÁLLÍTOTT ÁRAK I a tanítók pénzéből, vagy a letétpénztártól, vagy a nyugdijasoktól. Iorga: Mi vettünk el a nyugdijasoktól? Trancu Iasi: Maga nem is tudja, hiszen önök csinálták. Jorga: Mi nem ilyen rendszerrel kezdtünk dolgozni, de rettenetes helyzetet találtunk min­denütt. Trancu Iasi kijelenti, hogy a jelenlegi kor­mány szavazta meg azt a törvényt, amely a rendes költségvetésből a rendkívüli költségve­tésbe utalta át a nyugdíjasok 1,700.000 lejes igé­nyét. Jorga: Nem vagyunk olyan tökéletesek, mint amilyeneknek önök képzelik magukat. Trancu Iasi: önöket most a bukás pánikja beszélteti s az ön szavai és kapkodása igazolják ezt a pánikot. Dühösen összecsapja aktacsomóját és le­megy a tribünről, miközben a kormánypárt felé kiáltja: Nem sokáig lesztek már itt. Argetoianu tűzön vizen keresztül ragaszko­dik a konverzióhoz és a vagyon-dázsmához Az erdélyi képviselők egyhangúlag a javaslat ellen fordultak (Bukarest, február 17.) Az erdélyi, bánsági, máramarosi, kőrösvidéki képviselők, számsze­ri nt ötvenhaton, politikai pártállásra való te­kintet nélkül értekezletet tartottak, amelyen a konverziós javaslatot vitatták meg. Mihali Ti­vadar után Bontescu Victor, volt földmivelés- ügyi államtitkár, majd Hans Ottó Both narko­tikumnak nevezte a konvertálási javaslatot. Bontescu rámutatott arra, hogy az erdélyi román bankok alaptőkéje másfél milliárd, ag­rárkihelyezésük négymilliárd s igy az ötven százalékos csökkenésnél alaptőkéjükből többet veszítenének el és csődöt nem lehet ugyan kérni ellenük, de maguktól csődbe mennének. Báró Jósika János magyarpárti képviselő ismertette a Magyar Párt álláspontját. Az er­délyi magyar bankok statisztikája körülbelül ugyanolyan, mint a román bankoké. A hitelszö­vetkezeteken a tervezet részben segítene ugyan, de nem valósítható meg, mert a vagyonadó nem lesz behajtható, kisebbségi szempontból pedig egyenesen veszedelmes, mert nagyon félő, hog> a vagyon f dér lé]idősénél túlzó szempontok ér­vényesülhetnének, a kisebbségek kárára. A konvertálás megvalósítása biztos pénzügyi alap iiniimiiiinmiiiiiiiiiiiuminiuiuirannminmiuiuiiiaiuiiimiiit'imiimiiiaHiiimüiiamiiiiinHaiBimiünnniiiniiiiiaiiüiiüKiiuimiiiiiii íiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiumiiiiimiHiiiiiiiiiiiiauiiiiiiimuimiiiiimaiiii HA BÁNATÁT FELEDNI A KARJA elsőrangú víg katona­operettet, főszerepekben GRETL THEIMER HE RMAN THIEMIG VEREBES ERNŐ mely mai kezdettel Jut a SELECT MOZGÓB AN. Műsoron kívül hangos | biradó, mely a rumba leg- ujabb figuráit mutatjabe hitniimianiimniiiu!iimimi!C2iuiiiimuE]nnniimiE3!iiii!i!nimimiiiii’nti!n:iii!!iiiC]Mi!iiiii:iiE3iiiii!iii:itEni!iiiM!mDuiiiii!i!iiE3iiiiiiiiimK nélkül lehetetlen. Az értekezleten résztvettek az erdélyi liberális képviselők is, akik hasonló értelemben szólaltak fel. A kamara pénzügyi bizottságában báró Jósika János magyarpárti és Diamand zsidó képviselőknek Argetoianu azzal, hogy nagyon siet, nem adta meg a szót és ő maga válaszolt meglehetős idegesen az elhangzott felszólalá­sokra. Statisztikai adatokat olvasott fel az állam felértékelhető vagyonáról, a mult évi adatok alapján. Az ország mezőgazdasági jövedelmét tizenkétmilliárdra értékelte s ennek az alapján százmilliardra a nemzeti hozzájárulás alá eső mezőgazdasági birtokot. Az épületek értéke szerinte mintegy hatvanmilliárd lej. Az ötven­ezer lejnél kisebb jövedelmet nyújtó házakat leszámítva, kétmilliárd 400 millió lej jövedelmet hajtanak a házak. Az ipari vállalatok tőkéje 34 milliárdot tesz ki, a bankoké 11 milliárd. Az állampapírok értéke 12 milliárd lej. Az egész tekintetbe jövő jövedelmet minimálisan 209 milliárdra becsüli. Véleménye szerint 1932-ben csak egy félszázalék lesz behajtható, a többi években azonban már a teljes egy százalék. Hangoztatta, hogy nem is adóról, hanem köb csönről van szó, amelyekért az illeték állami értékpapírt kapnak. Mindenkinek viselnie kell a jelenlegi körülmények okozta terheket. Há­rom lehetőség van, vagy megszavazzák a kon­verziót financiális alapjaival együtt, vagy a finanszírozás nélkül, vagy nem szavazzák meg. — A konvertálási javaslat megszavazásától — fejezte be beszédét — semmi körülmény sem téríthet el bennünket. Erről az útról nem té­rünk vissza. Megszavazzuk a törvényt és áthá­rítjuk a felelősséget azokra, akik a vitákat pro­vokálják. Beszéde után Argetoianu azonnal el is hagyta a bizottság ülését. ARLIN??

Next

/
Thumbnails
Contents