Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-17 / 38. szám
KElETi'UjSJÍG XV. ÉVF. 3S. SZÁM. EGYESÜLETI ÉLET •••• Island, a turisták eldorádója Xántus János előadása Az „Erdélyt Kárpát Egyesület“ 1032. évi ismeretterjesztő, vetített-képes előadásainak sorozatában Xántus ionos, mariánumi igazgató, a közismert geológus ily óimén tartotta meg szabad előadását február 14-én, a róm. kát, főgimn. dísztermében. Dr. Gergely Endre bevezető szavai után előadta Xántus, hogy 1930 nyarán dr. Hlrschler József prelátus-kanonokkal felkereste Islandot akkor, amikor Island alkotmányának 1000 éves fennállását ünnepelte. Koppenhágából posta- hajón jutott el Islandba, amely sziget megismerése gyermekkori álma volt. Az odautazás ismertetése után előadta Island szigetének geológiai kialakulását és történetének rövid vázlatát. A történetből megtudjuk, hogy már a 8-ik század végén felkeresik Islandot az ir bencés szerzetesek, kik a vad hódítók elől csakhamar elmenekülve, nem láthatták Islandban az éjféli napot és később — télen — a sarki fényt. Ámde a büszke, nemes erényekkel felruházott ^vikingekkel kezdődik el Island világtörténete. A wikingek vezére (Ingolfr) a mai főváros (Reykjavik) helyén telepedett le. A 10-ik sz. vége felé a bencések ismét visszatértek és a már felszaporodott island! népet a keresztyénségnek megnyerni igyekeztek. Később, a 13. sz.-ban Island norvég birtok lesz, a 14. sz.-ban pedig úgy Island, mint Norvégia dán fennhatóság alá jut s annak ellenére, hogy a lakosság éhínség és járványos betegség miatt egyhar- madra leapad, a legnyomasztóbb életlehetőségek mellett is hősiesen ragaszkodott nemzeti kincseihez. Az islandlak 1918-ig meglehetős elnyomatásban éltek, ekkor Dániával personal-uniót kötöttek, amit az alkotmány 1000 éves jubileuma alkalmával 1942-lg szerződésileg meghosszabbítottak. Island, melynek területe kb. akkora, mint a mai Magyarország s lakossága nem több, .mint Kolozsváré, népesedésében alig mutat szaporodást. Ennek okai részben a természeti csapások (a vulkán-kitörések s a rendkívül gyakori földrengések), részben pedig az islandlak tiszta faji jellege, amennyiben idegen népekkel, nemzetekkel való keverödése teljesen kizárt az ősrégi, átöröklött szellemhez, gondolkodáshoz való rendíthetetlen ragaszkodás miatt. Island nemcsak a geológusok, hanem a turisták Eldorádója is. Island gleccservilága legalább is négyszer akkora, mint az Alpesek összes gleccsere. A -.avak és tengerszemek sokasága mellett, — melyeknek számát senki sem ismeri, — a fjordok csodálatos szépsége az islandi nap tündöklő fényében, a madárvilág változatos pompája, a melegforrások nagy száma, — szökö- források és füstölgő meleg források képében — másutt a jéghegyek, vagy a gyönyörű vízesések — melyekben Island leggazdagabb a világon —, mind oly jelenségek, melyek még tarkítva a félelmetes sziklahasadékok és ezekbe vájt barlangok sokaságával, az itt-ott — de feltűnő gyakran — fel-felbukkanó vulkánokkal, nemcsak a geológusoknak nyitnak tág teret tanulmányaik meg- ejtésére, hanem a turistáknak is a természeti szépségek megcsodálására. Es ha ezekhez még hozzávesszük island páratlan napját, mely ezernyi színben égő, ragyogó, fényességes, mesébe illő csodavilágot kölcsönöz a tűz és jég szülötte Islandnak, — avagy az est és hajnal bíborának összeolvadásakor keletkező éjfeli napot,' Vagy továbbá, midőn a téli időszak beálltával — a teljes sötétségben — megjelenik az ezer és ezer formában tündöklő északi «árki fény, melynek játékát toll leírni művész megfesteni, képtelen, — nem csodálhatjuk hogy a turisták százai és százai oly tüneményekben gyönyörködhetnek, mely egymagában is elégséges arra, hogy Islarictöt felkeressék és az isteni alkotást megbámulják, megcsodálják. Az islandiak főfoglalkozása halászatból és juhtenyésztésből áll. Tengere, számtalan folyója C-s tava szerfölött gazdag a legkiválóbb és legkülönfélébb halakban. Ma már a halászat a technika legmodernebb vívmányaival folyik: hydroplánokon figyelik meg a hálák raját és szikratávírón adják meg a jelt a készenlétben levő motoros, vagy gőzzel hajtott halászhajóknak, melyek színükig megtelve érkeznek aztán vissza. S mig a halászatban s a halak különböző formában (füstölt, szárított, sózott, stb.) való feldolgozásában az islandiak rendszerrel dolgoznak, addig a juhtenyésztésben kevés gonddal járnak el. A juhokat megjelölve tavasszal kicsapják a lávasivatagokba s minden felügyeiét nélkül otthagyják őszig, amikor összeterelik, levágják a a húst sózott formában Norvégiának adják el, A juhokból rengeteg pusztul el, mivel apály idején jórészük a tengerpartra vándorol, hogy ott a tengerből kikerülő algákkal táplálkozzék. Ismét jórészüket az orkánok pusztítják el. A gyönyörű pőnl-Iovakkal, melyeket az islandiak a farmokon, sok-sok mértföldnyi távolságokban postai szolgálatra is használnak, szintén űznek kereskedést: a gyönyörű islandi naphoz hozzászokott, életvidám lovakat Anglia vásárolja főleg össze, ahol bányákban alkalmazzák, hogy soha többé napvilágot ne láthassanak. — Mellékfoglalkozásképpen ékes madarak tollával, tengeri kacsák tojásaival, tengeri papagáiyokkal és sok más madárkülöniegességgel folytat kereskedést az islandi. Az islandiak viseletének, műveltségének, szokásainak és nyelvükhöz való hagyományos ragaszkodásuknak, erkölcsös felfogásuknak felsorolása után külön kiemelte Xántus az islandi minta-anyát, aki írásra, olvasásra és történelemre tanitja gyermekeit ott, ahol az elszigeteltség folytán rendszeres iskoláztatásról nerc lehet szó. Az államtól kiküldött vándortanitók vizsgáztatják le az ily gyermekeket s kellő képzettség hiánya esetén az anyát vonnák felelősségre, ami azonban nem fordul elő, mert az islandi anya kötelességét becsületesen és lelkiismeretesen teljesiti. Xántus értékes előadását, mintegy 89, szebbnél- szebb vetített kép tette szemléltetővé. Kár, hogy az idő kötöttsége miatt nem terjeszkedhetett ki bővebben az islandiak életére, — s gazdag tapasztalatait, olvasottságát csak vázlatokban tárhatta a szépszámú közönség elé, mely a lelkes előadót sürü tapsokkal jutalmazta. Dr. Gergely Endre. | (Kolozsvár, február 15.) Abban a nagyszabású katonaszabaditási perben, amelyet két héttel ezelőtt kezdtek el vizsgálni a katonai hatóságok, különösen azóta, amióta a rendes polgári vizsgáló hatóságok elé került az ügy, ahol Pastia vizsgálóbíró irányította a nyomozást, meglehetős kevés adat került a nyilvánosság elé. Úgy a katonai, mint a vizsgálóbírói nyomozásnál a legdiszkrétebben kezelték az ügyet s félve őrizkedtek attól, hogy bármi is kiszivárogjon az eseményekből, amit minden esetre magyaráz az a körülmény, hogy ismert kolozsvári orvosok nevei vetődtek fel a hamisított orvosi bizonyítványok körül s amellett igen sok magyar fiatalember keveredett bele olyan módon, hogy javukra történtek a katonai évektől megmentő fiktiv bizonyítványok. Arról van szó, hogy körülbelül 100 fiatalembert szabadítottak meg a gyanús keletkezésű bizonyítványokkal a katonai szolgálat kellemetlennek felfogott ideje alól. Az eddigi megállapítások szerint a vizsgálat alatt álló bizonyitványok 30%-ka hamis, 50%-án meg épen aláiráshamisitások is varrnak. Pastia vizsgálóbíró a legutóbbi napokban különösen dr. Bodea szerepével foglalkozott, aki ezelőtt három évvel még a kolozsvári ideg- gyógyászati klinikán teljesitett szolgálatot. Ebből az időből származnak azok a bizonyitOrvosi szakülés. A „Paul Ehrlich" Orvostudományi Egyesület f. hó 11-én tartotta XXVI-ik szakülését. Üléselnök: Dr. Kiss Árpád. Az egész estét dr. Mátyás Mátyás, a „Park"-szanatórium igazgató-főorvosának a postoperativ embóliáról szóló tanulmánya töltötte be. Dr. Mátyás Mátyás az előadását az általa végzett nagyszámú műtét gazdag tapasztalatain és a szakirodalom minden jelentősebb munkáját felölelő, átfogó tanulmányozásán építette fel. A műtét után fellépő thrombosis-, illetőleg embolia-esetck száma a szakirodalom egyöntetű megállapítása szerint évről-é vre növekszik s a sokszor végzetes szövődmény váratlanul érheti a beteget — s a sebészorvost, aki a műtétet a legjobb technikával é3 sterilitással végezte el, meg nem érdemelt erkölcsi felelősséggel sújtja. Számtalan teória van a szakirodalomban a műtét utáni embóliák magyarázatára, ami azt igazolja, hogy a biztos okot még ma sem tudjuk. Egyetlen pozitívum az, hogy a boncolások az elhaltak vérkeringés! rendszerében Ki- sebb-nagyobb defektusokat mutattak ki. Dr. Mátyás állatkísérleteivel azt igazolja, hogy “a thrombosis Keletkezésében az érlekötéshez és varráshoz használt anyag is szerepet játszik. A mindvégig nagy érdeklődéssel hallgatott nagyszinvonalu előadást Prof. Steiner, dr. Haas, dr. Király, dr. Rtmóczy, dr. Vass, dr, Heller 6* dr, Traub hozzászólásai tették változatossá. ványok, amelyek az ő kézjegyére mentettek meg a katonai szolgálat alól több kolozsvári fiatalembert. A vizsgálóbíró több kihallgatást is foganatosított dr. Bodea működésének megvilágítására s ennek alapján tegnap letaríóztatási végzést adott ki a közismert orvos ellen, aki már nem áll állami szolgálatban. Az orvost a vizsgálóbíró végzése alapján letartóztatták s a vádtanács rövidesen foglalkozni fog ügyével. JOSEPH D0U1LLET szenzációs könyve: Minerva könyvesbolt 115 lei Cluj-Kolozsvár tartás örömet családjának!! Iratkozzon be a legniv6sabb TUT SW5 m kölcsönkönyvtárba Strada Nicolae Jorga (Jókai u.) 5 sz. ahol bármikor megkaphatja minimális kölcsöndijért az irodalom legújabb remekeit. Szépirodalmi, tudományos és szakkönyvekben négynyelvü hatalmas választék. — Helyben díjtalan házhoz szállítás. — Iratkozzon be még ma II I Fiókkönyvtár: Dés: Nagy Péter. BánHyhunyad; Mózes Kálmán. LEGÚJABB KÖNYVEK: Sárközi György...............Mint oldott kéve Zsolt Béla .........................Bellegarde Wassermann ..................Etzel Andergast Weriel .............................A nápolyi testvérek Dénes Gizella ..................Néma szökőkút Nándor Iván ..................Lopott lelkek S. Bokor Malvin .... Nyári zivatar Törökné Kovács Herrain Galambkisasszony Somfay Margit...............Fészekrakók Pitigrilli ......................... . A 18 karátos szűz Egy közismert kolozsvári orvost tartóztattak le a katonaszabaditási ügyben Állítólag tőle ered a hamis bizonyítványok legnagyobb része i
