Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-15 / 37. szám
6 ßinmilmm XV. ÉV i' Napi ápolási és ellátási dij>s4 oszt. külön szobában 360 lei, II. oszt. kétágyas szobában 240 lei. Klinikai 4 ~ sztál von 120 lei. Ugyanitt- orvosi gyógykezelés napi 60 lei. Műtét ad maximum 2000 lei. Sima szülés gy heti ellátással 2000 lei. Röntgen stb. a rendes dij 50 ®/o a. Az elhasznált anyag, gyógy- és kötszer külön iizetendő. Quarţz, Diathcrmia, villany-és vizgyógyószat. Szabad orvos választás. Nyilvános szénsavas, kén és egyéb gyógy-, kád- és gőzfürdő. „Marosvásárhe’yi Szanatórium* A felszabadult Magyar cigány népszerűsítette a tánczenét Spanyolországban — Ami nálunk aszfaltbetyárság, az Madridban ártatlan szépteoés Madrid, február hó. A spanyol furcsaságokról beszélve, elsősorban a spanyol nőről kellene valamit mondanunk, mert minden ami ő körülötte van: igazán furcsa! Helyzete nem éppen irigylésreméltó, hiszen a nagy emancipáció, ami világszerte felszabadította a nőket, itt, a Pyreneusok bástyái mögött, csak most van folyamatban... s hogy ez a folyamat valami gyors és radikális lenne, nem lehet állítani. Sok íerdeség, különösség kavarog ma is a spanyol nő körül — s ezeknek egyik legérdekesebbje mindjárt, ami a férfi- é3 nő-viszonyt mindenütt leginkább jellemzi: az udvarlás. Jogyesség, tánc, Klubélet. A spanyol udvariénak — a mi szemünkkel nézve — bizony, vajmi mostoha sorsa van. Ideálja családjához nem mehe fel addig, mig a lányt hivatalosan el nem jegyezte, illetve, amint már feljár, szabályszerű vőlegényének számit — az ilyen szokatlan egytittlétek compromettido-t csinálnak a fiatalokból s ezután az eljegyzés olyan természetes és magátólértetődü, szinte automatikus, akár nálunk a reconnaissance egy vacsora után. A házasság már nem megy ilyen könnyen. Vannak tiz-tizenöt évig is elhúzódó jegyességek, ami alatt azt kell érteni, hogy a férfi ezalatt szabadon jön-megy a világban... a nő pedig, a menyasszonyság teljes súlyával, ül és vár otthon, — egyedül az ő kitartásán, önzetlen hűségén múlik, hogy ezek a gyors mátkaságok egyszer mégis csak átváltódnak házassággá... Veszélytelenebb a fiatalságnak tehát házon kiviil találkoznia: leginkább a klubok és kaszinók termeiben amikből nagyon sok van mindenfelé, az előkelőség minden fokán — a spanyol társadalmi életnek és érintkezésnek ezek az igazi szinterei és lebonyolítói. Madridban hires a Los lunes del Ritz: „a Ritzhotel hétfői", amiken a legjobb társaság, az arisztokrácia és diplomácia vesz részt s amik llymódon olyan nemzetköziek, hogy a világ akármelyik Kittében is lehetnének. Ugyanez a helyzet a délutáni teákkal, thé dán eant-okkal is, amik különösen Madridban és, Bsrcelo- nában párizsiasan színesek és élénkek, — óe csak újabban s csak az előkelőbb helyeken, mert tudni kell hogy Spanyolországban háborúig nem ismerték a nyilvános táncot, helyesebben: csak a „nem úri közönség táncolt", népies mulatságokon, szüreteken s a venta- nak nevezett nyári vendéglőkben, — a finom publikum előtt legfeljebb a nagy fogadások, udvari bálok jöhettek számba, — zsurolt, házimulatságok, a ml fogalmaink szerint való nyilvános bálok ismeretlenek voltak s ismeretlenek mai napig is. Érdekes s igazán kevesektől tudott, hogy í z, aki a táncot és tánczenét népszerűsítette Spanyolországban: egy magyar cigányprímás volt: az öreg Boldi. Párizsban érte a háború, onnan került a madridi Fa- lace--ba, ahol nemcsak a társaságnak, de a királynak is kedvencévé lett: Boldi és bandája nélkül egyetlen mulatság sem eshetett! Egy este nagy francia propaganda-ünnep volt a hotel-hailban s a belga tulajdonos felszólította Boldit, hogy játssza el a Marseillaise-1. A magyar cigány ezt kereken megtagadta, majd a fényé , getésre, hogy ha ellenkezik, máris el van bocsátva, letette a hegedűt s kivonult a Palaccból, mintegy tüntetve... Alfonz király addig érdeklődött Boldi sorsa tránt, mig csak a bilbaói Casino s aztán a madridi Ritz nem szerződtette: ez a regénye a magyar cigányprímásnak, akitől a jó spanyol társaság megtanult táncolni... Kávéház, sport, kenyérkereset. Visszatérve az udvarlásra: főjoga a fiatalembernek: moziba vinni a Senoritát, természetesen nem egyedül, hanem — legalább vasárnaponként — egész családjával együtt, ami — tekintve annak terjedelmes voltát — meglehetősen szépszámú pezetáiba kerül az elszánt ifjúnak. Kettesben még jegyespár se járhat sehová; viszont a gardedame. akit itt carabina -nak hívnak s aki pontosan úgy fest ma is, mint a romantikus drámák duennál — ért a szép szóból, ha néhány pezetával megtoldják... úgyhogy a madridi kávéházak és cukrászdák csak úgy feketéinek estefelé az ilyen megvesztegetett carabináktól... míg a szerelmesak bent ülnek a moziban a a család is nyugodtan otthon, hogy az etiketten nem esik csorba... Nagy haladás, hogy az utolsó tiz év óta nő egyáltalán beteheti a lábát kávéházba s nyilvánosan ihatja meg elmaradhatatlan spanyol csokoládéját, ami sürü krémszerüen ragadós massza, — rendes csokoládé* „francia csokoládé" néven kell kérni. A spanyol csokoládé émelyítően édes és szomjuságkeltő... isznak is utána a Senorák és Senorlták vacsoráig — c: kros- yizet, főokozóját a hagyományos spanyol molettségnek, Újabban, egyébként, a spanyol nők Is kezdenek más tipust felmutatni: magasabbak, vékonyabbak, világosabbak... és kevésbé lusták! Sportolni nem spor- tilnak ugyan még annyit, mint északi testvéreik, de a nagyszámú német kolónia lassanként erre is rákapatja őket: a tenniszen s a futballon kívül (utóbbi igen nedveit népmulatság, veszedelmes konkurrense a bikaviadalnak!) most kezdenek divatba jönni a léli sportok is, a Sterra Guadarrama havas lejtőin, a spanyol Tátrában, Madridtól vagy háromórányira... s a golf és autóvezetés is egyre kedveltebb, hogy u bridge-lázröl ne is beszéljünk... Dolgozni a spanyol nők — nem szeretnek túlságosan. Sajnos, a mai idők őket is egyre inkább sorompóba állítják s mint hallom, oly tanulékonyak és intelligensek, hogy a legnehezebb posztokon is pótolnak férfit. De csak szükségből dolgoznak, nern szenvedélyből. Amint egy hozzátartozójuk jól keres, kiveszi őket, a robotból, vissza a családba. Mert a csalid ma is az a szentség, az a háremszerü zártság, ami a nő igazi helye: hét évszázadon át éltek itt a móro.c és sok tekintetben — társadalmilag elsősorban — az ország ma is inkább keleti, miirt latin. A ptropo-t nem lehet kiirtani! Külön specialitás a piropo. Ez vérbeli spanyol intézmény... s állítólag föolta a spanyol nők elbizakodottságának, göglének s minden legendától eltérő — hidegségének. A piropo ugyanis: az önzetlen udvarló, költői széptevő, Don Juan az uc- oán. Értelmesebben: azt jelenti, hogy őnagysága megy a Castellanán s szembe jön vele egy fiatalember. Alaposan végigfixirozza... odasuttog neki valami hízelgőt: Guapa: Csinos!... Isteni szemek! O, az a száj1... aztán, mintha mi sem történt volna, továbbmegy... a szemeit ^szendén lesütő szépségnek esetleg egy mosolyától kisérve... Ez a piropo szó szerint: hizelgőt mondani. Még a középkorból itt rekedt, ósi spanyol szoká3, érthető okokból leszelidült formában. Valamikor ugyanis az is vele járt, hogy a lovag leterltette köpenyét a porba s boldog volt, ha a hölgy ezen sétált végig. Mai módjában már nem ilyen körülményes, de b'gy nem kellemes — legalább is idegennek, aki ai ékes zengzetet úgy sem érti s a maga tudatlanságába a hajlandó azt egyszerű aszfaltbetyárkodásnak minősíteni — az biztos. Kezdték ezt belátni a derék spanvAok is s már vagy két éve elhatározták, hogy jól van, lemondanak a pirópo-ról, illetve: hivatalosan betil-.ják. Lett is a tervből nagy vita és ribillió, pro és kontra pártok, akiknek harcában végül is az a harmadik csoport lett győztes, aki azt javallta: szüntessék meg a piropo-t, ha már muszáj, de csak az idegenekkel szemben! Eredmény: a piropo ma is változatlanul fennáll az összes frontokon... s a spanyol férfiből semmiféle rendelettel se lehet soha kiirtani, annál Is inkább, mert az egész bókolással semilyen célja sincs. Valójában: melankólikus, közönyös, akaratlan ország ez: a fekete Spanyolország! Sofia, olyan komor, szótlanul merengő férfiakat nem-láttam, mint azokat, a sötétképü, sötétruhás caballerosokat Andaluzia klubjaiban, óraszámra ülve és hallgatva a színes nádfotelekben; soha olyan lesújtó, kopár, tragikus vidéken nem jártam, mint a spanyol falvak közt, vllágfájdal- masan kocogó szamaralval-öszvéreivel, fekete bikáival, fekete i adriaival, fekete kecskéivel, egy derűsebb színfolt, egy szál virág, egy csoport fa nélkül., és Carmen? Carmen külön kiábrándulás. Marit jelent s az ösz- szes szolgálókat Így hivják Spanyolországszerte. A cigarettáját pedig az életben nem bocsátja meg neki az ember. Megyery Elía. A boríték szfine: PIROS I MEGJELENT vnsuti menetrendkönyv legqjafeb(XXIV.) téli kiadása Érvényes 1932. február lO.-től. Tartalmazza a C. F. R. összes vasútvonalainak aj téli menetrendjeit a mai napig történt összes változá* sok és vonat megszüntetéseit figyelembe vételével; a M. Á. V., stb. külföldi vasutak uj csatlakozásait; a Nemzetközi Vasutak menetrendjeit és térképét, a személy-, bérlet-, körutazási-, hálókocsi-, podgyász, stb. díjszabásokat és azokra vonatkozó összes tudnivalókat román, magyar és német nyelven; az uj állomási névsort; teljesen átdolgozott menetrend táblázatokkal, melyekben a közvetlen kocsik, hálókocsik, kocsiosztályok, stb. stb. az utazó közönséget érdeklő fontos tudnivalók könnyen érthetően vannak feltüntetve. Uj C. F. R. térkép az összes állami- és magán- vasutak vonalaival. Teljes -Tökéletes- Pontos A könnyen kezelhető, praktikus összeállítású komplett vasúti útmutató ára 50 Lei és kapható az ország összes könyv- és hirlauárusitó helyein, raenetjegyirodákban és dohánytőzsdékben Előfizetéseket elfogad a kiadóhivatal. Braşov, Str. Reg. Carol 6.
