Keleti Ujság, 1932. február (15. évfolyam, 25-49. szám)
1932-02-15 / 37. szám
XV. fiVF. 37. SZÁM. KuetiUjs&g 7 FllfiäF Mt! Megkezdődött a nagy elárusít ás I Fehér hét! Ragy elúrnsiíds! Nzfsfeé Jellé SătaÎSj' RaflS eldrasUds! 1 m. mosott vászon 11 L. 1 m< házi vászon 15 1 m. fehérnemű vászon 25 Î m. ágynemű vászon 33 L. 1 m. schroll schiffon 36 1 m.l-a vászon alsó lepedőre 65 1 m. 180 si. prima paplan- lepedő vászon 93 1 m. alsó nadrág cöpper 45 I m. ágynemű damaszt 45 L. 1 drb. kávés abrosz 55 1 űrb. damaszt ajouros abrosz 1 drb. 6 szem. damaszt garnitur 155, Az első Szakálf-pör A legteljesebb törvényesség és objektivitás jegyében folyt le a Szakáli-ügy első rágalmazást pőrének tárgyalása Bauern ügyész egymilliós kártérítést követel megrongált becsületéért (Csíkszereda, február 13.) A Szakáli-ügy tárgya, amint azt tudja ma egész Romániának minden újságolvasó embere, gyilkosság, amelynek színhelye egy vidéki csendőrörs volt. Ez egyetlen kérdés, amelynek tisztázása idestova négy hónap óta nem sikerül. A gyilkosság ügyéből ezalatt a négy hónap alatt gombamódra kinőttek és elszaporodtak különböző sajtóperek és rágalmazási perek, amelyeket a becsületükben mélyen megsértett derék bírók rágalmazóik, a kisebbségi újságírók ellen indítottak. A legelső ilyen rágalmazási per tárgyalása február 10-re volt kitűzve és e sorok irójánák szerencséje volt benne vádlottképpen szerepelni. Ami mindenesetre megfelelőbb és jóval kevésbé kényelmetlen szerep volt, mint például a feljelentői minőség. vádat Mihuta ügyészhel: ettes képviselte. Az egész, másfélóránal tovább tartó tárgyalás a törvényszék részéről" a legnagyobb objektiyiiás és a legteljesebb -pártatlanság jegyében folyt le. Bevallom bűnömet. Nem érzem magamat bűnösnek, de elismerem, hogy a kérdéses nyilatkozatban az inkriminált kijelentést tettem. Miért? Mert igaz és tanú lévén, kötelességemnek tartottam megmondani az igazat, amit az ügyben tudtam, máskülönben az egyszerű elhallgatással is, hamis vallomást tettem volna. Ezért engem megbüntetni nem lehet. Tudom-e bizonyitani, Bánéin kijelentését? Nem, mert négyszemközti beszélgetés során történt, tudniillik, akkor még nem tudtam, hogy ehhez az ügyészhez célszerű tanút is vinni a bizalmas megbeszélésre. Ez volt körülbelül a védekezésem, amit előadtam. Természetesen, nem éppen ilyen röviden és nem is egyfolytában. A vádlottat kérdezik, a kérdésekre feleltem. Egyszer az elnök azt kérdezi tőlem: — De miért is beszélgettek az ügyről Ban- ciu ügyésszel? — Mert Szakáli igen gyanús körülmények között halt meg és meg voltam arról győződve, hogy nem természetes halállal. — Nos és hogy halt meg tulajdonképpen Szakáli? Az ügyészen már régebben látszott, hogy nem szereti az esetet. Minek az a sok részlet. Ennél a kérdésnél felugrik és idegesen szakítja félbe az elnököt: — Elnök ur, ez a kérdés egyáltalában nem tartozik a tárgyra! Mielőtt időm lett volna tiltakozni az ügyészi beavatkozás ellen — a büntetőperrendtartás szerint az elnök azt kérdezi a vádlottól, ami éppen neki tetszik s ebben senki sem befolyásolhatja — dr. Kolumbán kéri az elnököt, utasítsa az ügyészt, hogy a tárgyalást ne zavarja és a kérdéseket ne befolyásolja. Az ügyész erre visz- szavonul. Egymillió lej es kártérítés Mi a vád tárgya? December 8-án kihallgatott (többek között) a gyergyószentmiklósi államrendőrség, egyik, a Keleti Újságban megjelent cikkre vonatkozólag. Banciu ügyész feljelentése azt állítja, hogy e kihallgatásom során adott sajátkezüleg irt nyilatkozatom többek között alábbiakat is tartalmazza: „Nem vagyok a Keleti Újságban — „Bánéin főügyész adott parancsot a hamis bizonyítvány kiállítására“ — cím alatt megjelent cikk szerzője. Tény azonban, hogy Banciu főügyész előttem kijelentette, hogy ő adott utasítást az orvosnak, hogy a Szakáli halotti bizonyítványába Írja be a halál okául azt, hagy szivszélhüdés.“ Feljelentésé •■•n a főügyész azt mondja, hogy állításom a fantázia birodalmába tartozik és rágalmazásért súlyos megbüntetésemet kéri. Az alfalvi bombamerénylet ügyében például a vizsgálat julius másodikától napjainkig tart. A Szakáli-ügyben, a gyilkosságra vonatkozólag, három hónap kellett ahhoz, hogy az első vizsgálati lépés megtörténjék. Ebben a kivételes ügyben a december közepén beadott feljelentésre sikerült a panaszosnak már február 10-re tárgyalási határnapot kapni, amikor a többi darabokat legjobb esetben júniusra tűzték ki első tárgyalásra. Természetes, hogy a segítséget a leggyöngódebb figyelem jelének kellett, hogy vegyem és megfelelően meg voltam miatta hatódva. A tárgyalás. Banciu főügyész mindjárt tanukat is adott fel az ügyben, arra vonatkozólag, hogy ő az orvosnak soha semmi utasítást a bizonyítvány kitöltésére nem adott. Minden idézett megjelent. áédőkül dr. Kolumbán József és Gustav Öl tcanu barátaim jelentkeztek. Mindenki arra várt. hogy halasztási kéréssel jövünk^ és gondolom, általános meglepetést keltett, amikor dr. Kolumbán bejelentette, hogy a tárgyedás megtartását kérjük A törvényszék tanácsa Dumitrescu elnök bői és Antonescu szavazóbirábó! állott, mig a A tanuk kihallgatását a védő ellenzi. Semmi szükség rájuk. Az ügyész lemond tanúiról és vádbeszédébe kezd. Meglehetősen sötét képet fest erkölcseimről és szavahihetőségemről, dicsérve a derék, kitűnő, elsőrangú Banciu képességeit és sajnálkozva azon a szomorú helyzeten amelybe az alaptalan rágalmak folytán a kiváló férfiú jutott. Majd következtetéseiben azt mondja, hogy én mint tanú nyilatkoztam ugyan az ügyben, de senki sem kérdezett erre vonatkozólag, tehát meg kell büntetni engem, legszigorúbban, enyhítő körülmény nélkül és anélkül, hogy a törvény rendelkezését, amely szerint tanúskodás közben tett becsületsértő vagy rágalmazó nyilatkozatért senkit megbüntetni nem lehet, velem szemben alkalmaznák. Az ügyész vádbeszédének indokaihoz csatlakozik Banciu ügyész nevében dr. Valéria Otetea ügyvéd s egyben általános szenzációt keltve bejelenti: — ügyfelem az elszenvedett erkölcsi kárért egyelőre és összes jogainak fenntartásával egy mili ő lej kártérítést kivám. — Milyen szerencse, — gondoltam, — hogy jön az állami osztálysorsjáték. Majd vásárolunk szorgalmasan sorsjegyet. De ha Banciu ur a többi ügyekben is ilyen követelésekkel fog előállni, nem lesz elég Románia bankjegykészlete nz okozott erkölcsi károk megtérítésére. A védőien! _ A védőbeszédet Gustav Olteanu mondja el, akinek megállapításaihoz Kolumbán csatlakozik. Számomra valóban ritka alkalom volt Páholyból élveztem, hogy kínlódik egy ügyvéd ügyfele érdekében és arra á következtetésre jutottam. hogy sokka! mulatságosabb helyzet vádlottnak lenni óint mást védeni. És sokkal kevésbé idegölő Igazi élvezettel hallgattam Olteanu barátom világos szép jogi fejtegetéseit, amint ösz- szehasonütás* tesz a francia és német jogrendszerben a tanú helyzetér® és köte.ességeire vo natkozóiag és arra a következtetésre jut, hogy nemcsak jogom volt az inkriminált nyilatkozatot megtenni, de egyenesen kötelességet szegtem volna, ha elhallgatom, amit tudok. Az ügyész replikázik. Habár, mint tanút nem lehetne megbüntetni, mégis meg kell büntetni azért, mert nem mondott igazat. Tuniillik, Banciu főügyész az állításért feljelentést tett és azt mondta, hogy a fantázia birodalmába tartozik. Ha igaz lett volna, nem tett volna feljelentést. De mivel feljelentést tett, hát nem igaz. Tehát meg kell büntetni. Az utolsó szó jogán kijelentem, hogy gyön- gédtelen dolog volna tőlem azt kívánni, hogy a törvényszék ne Banciunak higyjen, hanem nekem, hogy mi történt négyszemközt való beszélgetésünkön, de mégis, mindketten perbeli felek vagyunk itt a bíróság színe előtt, és amit gy perben álló fél egyedül, önmaga állít, azt semmiképpen sem lehet bebizonyitottnak tekinteni. Felmentésemet kérem és okozott költségeim megtérítésében Banciu főügyésznek egy lej kártérítésben való marasztalását. A törvényszék visszavonul, majd azonnal újra a terembe lép és kihirdeti határozatát: Az ügy tanulmányozása céljából az Ítélethirdetést szombat délre halasztja. Remélem, hogy fel fognak menteni. Az egész tárgyalás menetéből, a tanácsot alkotó birák viselkedéséből és őket ismerve állítom azonban, hogy az Ítélet, akár felmentő, akár marasztaló lesz, kizárólag az ő jogi meggyőződésüket fogja kifejezni, anélkül, hogy annak kialakulásába jogi szempontokon kivül más tekintetbevenni való dolgok, bármilyen nemzetiségi szempont vagy a feljelentő érdekének a bírói kar érdekeivel való téves összetévesztése szerepet játszhatna. Sándor y Mihály. Röntgenorvosok! Megjelent -dr. Hersko- vits: Tratat practic de Röntgenologie medicală — 320 oldal 330 ábra. A nyugati terbrrkával* irt és kiállított kitűnő szakkönyv, ára 4í>0 lei, Leyagenál Kolozsvár. Postán utánvéttől.
