Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-15 / 10. szám

XV. EVF. 10. SZÁM. mm I BK9I ERDÉLYI OftZDfl Rovatvezető: TÖRÖK BÄUNT, az EGE titkára. Az erdélyi magyar marháról Irta: Török Elemér, okL gazda Az „Erdélyi Gazda“ folyó évi május hó 1-én megjelent 0-ik számából olvasom Klein Al­bert panaszkodó cikkét, panaszkodó, mert ősi kitenyésztett és az erdélyi rög megmunkálásá­ban bevált erdélyi (szürke) fehér marhának ha­lálos Ítéletét olvassuk soraiból. Mint a cikkből kivehető, hivatalos helyen, Szamosmegye főállatorvosának ajkairól el­hangzott és meg nem cáfolt olyan nyilatkozat­ról van szó, mely kész rendeletekre, — vagy talán az erdélyi gazdák tudta és megkérdezése nélkül hozott törvényre támaszkodik. Erdély tenyészkerületének uj hivatalos tér­képéről beszélhetünk, melyet a réginek figye­lembevétele nélkül megváltoztattak. Illetve megváltoztatni próbálják, mert ha kissé mé­lyebbre nézünk állattenyésztési és közgazdasági életünkbe, láthatjuk, hogy egy évszázados — kitenyósztett állattenyésztési ágat máról-hol­napra halálra Ítélhetnek papiron, de a hegyen- völgyön szántó gazda meggyőződését megvál­toztatni bizony nem igen tudják, de nem is lehet. Az erdélyi kisgazda már tiszta baji van azzal, hogy csak megfelelő utánjárás, takarmá­nyozás, gondozás, a szülőknek jó gazdai sze­mekkel való kiválasztása azok az utak és mó­dok, melyek a szép és jó haszon, valamint te­nyészállatok neveléséhez vezetnek. Az erdélyi gazda az abrakos zsákot már igen régen ismeri, ugyannyira, hogy ma minél koncentráltabb összetételű abrakkeverékeket próbál már felhasználni. A regáti nagy román alföld szélsőséges kii­mája, továbbá a havasok felőli részek hegyes- völgyes igen kötött és nehezen mivelhető szán­tóföldjei is csak a javított havasi marhával dol­gozhatók jól meg. Mert a traktorokkal dolgozni éppen úgy .a Bugáiban, mint itt nálunk Erdélyben is igen nehézkes és bizony drága. S éppen a mai nehéz gazdasági viszonyok a legjobb bizonyítékai annak, hogy nem a trak­tor, de inkább a fehér igás ökör vonta eke az, mely napról-napra és évről-évre újra szaporo­dik a drága traktor mivelés rovására. A inai hitel- illetve kamatviszonyok, továb­bá itt a petróleum hazájában elért kőolaj-, benzin és kenőolaj rekordárak azt igazolják, bogy a gépi erőnél nem emelkedő, de éppen eső tendencia mutatkozik. A géperőnek igen helyes Klein Albert meg­állapítása, csak a nagybirtoktesteknél van he­lye és jövője pld. Oroszország, Amerika (észak és dél), Afrika 5-—10.000 holdas tábláin . A szétaprózott erdélyi föld jövőre is csak az ekéé fog maradni. A szövetkezeti termelés gép­erővel sajnos, itt Erdélyben még teljesen isme­rétjén valami. Nem osztom azonban Klein Albert állás­pontját a szimenthali szarvasmarha reagáló hajlamát illetőleg a tuberkulózissal szemben, mert ma már a tuberkulózissal szemben való fogékonysága daeara is hozam tekintetében a szimenthali felette van az erdélyi fehér mar­hának, ezt elvitatni nem lehet. Gyors fejlődése, hús, tejprodukciója, óriási előnyöket biztosit számára. Az istállók is nagyrészben jók, ezek ellen nem lehet panasza senkinek. Már alaposabb indokok azok, melyek az er­délyi fehér magyar marha fenntartását és fennmaradását szükségessé, sőt nélkülözhetet­lenné teszik. Lássuk, melyek is ezek az alapos indokok: 1. A legelső dolog, mellyel számolni kell. az Erdélyben elhanyagolt legelő viszonyok. 2. Oyan kitartó erős csontozata ökrök, mely ezt a teteményképességet kifejteni tudja, csak az erdélyi magyar marha adhatja. 3. A mezőségi, Kii küllőmenti. Szamos, Ma­rosmenti partok — oldalas területek bizony mással, mint az erdélyi fehér ökörrel, — tehén­nel meg nem mivelhetők. 4. Ha pedig Órománia gazda közönsége ja­vítani akarja állatállományát, a havasi része­ken talán jó a szimentháli és inthali, de a szél­sőséges és a nagy magyar alfölddel majdnem azonos romániai síkság marhaállományának az ottani mokány tipnsnak megjavításához csak az erdélyi szürke (fehér) származású állat- állomány használható. A romániai állattenyésztéshez értő szakem­berek tudják azt, hogy a moldovai és besszará- biai részeken már nincsen és nem is található olyan tenyész anyag, mellyel a degenerálódott havasaiji fehér mokány tipusu marha állo­mány javítható. Ezt a szép anyagot, mely e célokra felhasz­nálható, csak itt az erdélyi részekben találhat­ják még meg. Olyan kardinális érv ez az erdélyi marha ja­vára, mellyel az akarnokok és paragrafus csi­nálok érveit könnyen és minden további okos­kodás nélkül mi gazdák megdönthetjük. Most pedig dr. Szentkirályi Ákos volt ked­ves tanárom és igazgatóm cikkét olvasom, — aggódva állapítja meg ő is, hogy állattenyésztő, szarvasmarha, továbbá tejelést ellenőrző szö­vetkezeteket kell a szürke marhának megmenté­sére alakítani. Hasznothajtó tulajdonságait, minők a gyors fejlődő képesség fokozni kell. mert ha a simen- thali. inthali stb. fajtákat sikerült kitenyész­teni, akkor igen természetes, hogy a magyar er­délyi marha hasznothajtó tulajdonságai is megjavíthatok. ILözgatdasAg A német jóvátételek kérdésében Amerikáé a döntő szó Azok előtt, akik az eseményeket nyitott szemmel nézik, nem volt meglepetés, hogy Né­metország előbb-utóbb a hadiadósságok fizeté­sének beszüntetéséhez kénytelen folyamodni. A termelés általános csökkenése, a fogyasztó­képesség összezsugorodása és az egyre érezhe­tőbbé váló autarkies politika a német exportot annyira megbénítják, hogy a német termelés eredményéből a munkanélkülieket is csak a legnagyobb erőfeszítéssel lehet eltartani. Jó­vátételre és hadiadósságok fizetésére akkor, amikor külföldi hitelről szó sem lehet, valóban nem juthat a német nemzeti jövedelemből. A Keleti Újság már több Ízben ismertette a hadiadósságok kérdését. A mostani esemé­nyek között azonban azt hisszük, nem lesz ér­dektelen, ha ezekre a csillagászati számokra röviden visszatérünk. A versaillesi békeszerződés a német jóváté- teli összegeket meg sem állapította, hanem kü­lön bizottságot küldött ki a jóvátételi összeg j megállapítására. A győző államok 186 milliárd márka követeléssel álltak elő, amelyet a bizott­ság 1921-ben 132 milliárd arany márkára szál­lított le, egyben kötelezte Németországot, hogy ezért az összegért 5% kamatot és évenként legalább 1 százalék törlesztést fizessen. E kötelezettség teljesítésére Németországnak évi 2 milliárd márkát és exportjának 26%-át kel­lett fizetnie. Minthogy a németek ezeket a fel­tételeket nem birták teljesíteni, 1923-ban bekö­vetkezett a, Ruhr-vidék megszállása. A szövet­ségesek belátták, hogy csak akkor kaphatnak Németországtól valamit, ha a német közgazda­ságot helyreállítják és hosszas tanácskozások után 1924-ben megszületett a Dawes-tervezet, amelyet öt évig fizettek a németek. A Dawes- tervezetben megállapított 2 és félmilliárd már­kát azonban már nem bírta el a német közgaz­daság s így a szövetséges államok kénytelenek voltak újabb értekezletet tartani és Párisban Young, amerikai bankár elnökletével újabb tervezetet dolgoztak ki, amelynek alapján a né­meteknek 59 év alatt kellett volna hadiadóssá­gukat letörleszteniök. Az évi annuitások össze­ge 1929—30-ban 742.8 millió, 1930—31-ben 1,707.9 millió márka lett volna. Ez az összeg 1965-ig évi 2 és félmilliárd márkára emelkedett, ettől az időponttól kezdve fokozatosan másfélmil- liárdra szállott alá. A Young tervezetet 1929-ben Hágában ratifikálták az érdekelt felek, a Young tervezet a német kötelezett­séget két részre osztotta, az egyik részt évi 660 millió márkát minden körülmények között meg kellett fizetnie Németországnak, mig a fenn­maradó összeg erejéig 2 évi hitelt vehet igénybe. Ez a megállapodás a múlt év közepéig volt érvényben. Meg kell állapítanunk, hogy Né­metország ezeket a hatalmas összegeket nem saját nemzeti jövedelméből, hanem a külföld­ről felvett kölesönökből fizette. S minthogy a tavaly bekövetkezett általános hitelválság miatt nem tudott újabb kölcsönt szerezni, már nem volt abban a helyzetben, hogy kötelezett­ségének eleget tehessen. A Hoower javaslat az 1931—32. évre haladékot is adott Németország­nak, fizetési kötelezettségének teljesítésére, amelyet a franciák csak avval a feltétellel fo­gadtak el, hogy az annuitás nem védett részét a báseli Nemzetközi Bank előlegezte, a hitelező államoknak kifizette és az összeggel Németor­szág számláját terhelte meg.-V. ■ 'öj-r. mr__ *> Hat hónappal a Hoower moratórium meg­kötése után a német kancellár megtette ismert kijelentését, Németország nem tud fizetni. Ez a kijelentés, bármennyire előrelátható is volt, az érdekelt államokban nagy megdöbbenést váltott ki. A német annuitásokból minden há­borúban résztvett államnak jutott Valami, 1932—33. évben például az 1738.2 millió márka a következőképen oszlott volna meg: Franciaország 879.8 Anglia 364.5 Olaszország 196.3 Belgium 105.9 Románia 13.— Szerbia 79.4 Görögország 6.9 Portugália 13.2 Japán 13.2 Lengyelország 0.4 Amerika 59.4 márkát kapott volna. Minthogy azonban ezek az államok egymásnak és főként Amerikának tartoznak, az egész .jóvátételi összeg oroszlán- része Amerikát illette volna meg. A helyzet kulcsa ennélfogva az Egyesült Államok elnöké­nek van a kezében. Valószínűnek tartjuk, hogy a német jóvátételek újabb rendezése következik he, Ameri káriák egyáltalában nem érdeke, hogy lehetetlen követelésekkel a német közgaz­daságot megfojtsa, ami által a Németországba kihelyezett magántőke biztonságát veszélyez­tetné. A magántőke összegét 20 milliárd arany márkára becsülik, ami mindenesetre kevesebb’ a jóvátételek összegénél, azonban a német köz- gazdasági élet megbénításával a jóvátételi kö­veteléseken kívül ez összeg is veszélyben forog. Felszámol a romániai Groedel cég. A Groe- del Testvérek közkereseti társaság, amely a* Groedel érdekeltség romániai központi irodá­jaként szerepel, likvidálni készül. Groedelóknek az ország számos erdővidékén voltak üzemei. Lengyelország betiltotta a román áruk be­vitelét. Grigore Ghica, bukovinai határállomás főnöksége jelentést tett a CFR-nél, hogy a len­gyel kormány teljesen betiltotta a román áru lengyelországi bevitelét. A (JER erről azonnal értesítette a kereskedelmi minisztériumot, ahol nagy meglepetéssel vették ezt a hirt. Kiderült, hogy a lengyel minisztertanács legújabb hatá­rozata szerint tilos a gabona, gyümölcs, zöld­ség és bőr bevitele Lengyelországba, a többi árucikk vámját pedig igen jelentékenyen fel­emelték. Emiatt többszáz vagon áru vesztegel a határállomáson. A kereskedelmi miniszté­rium felvilágosítást fog kérni az intézkedésről a lengyel kormánytól, nehezményezve különö­sen azt, hogy előzőleg nem értesítették a ro­mán kormányt. Tőzsde. A brailai tőzsde hivatalos árfolya­mai. Buza: 78 kg. 295, 77 kg. 290, 75 kg. 265 lej. Árpa: 295 lej. Tengeri: 706. Sulina: 205—207 lej. Zab: 320—330 lej. Rozs: 255 lej. * A dohánytőzsdék bérleti szerződése preci nagyar fordításban kapható Dr. Mandel Por iitó Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. sz Ára 100 lej. * Petroleumfinomitók, petróleum- és ben- zinfélék lerakatosainak és árusítóinak figyel­mébe! A petróleumtermékek fogyasztási adójá­nak módosításáról szóló törvény precíz magyar fordítása és román szövege kapható dr. Mandel Fordító Irodában, Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 30 lej, vidékre portóval 40 lej.

Next

/
Thumbnails
Contents