Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-15 / 10. szám
XV. ÉVF. 10. SZÁM. , r , , . „ . r „ , Napi ápolási és ellátási riij: I. oszt. külön szobában 380 lei, II. oszt. kétágyas szobában 240 lei. Klinikai H»íSrOSVSSárn8'VÍ bZSUStOríUin osztályon 120 lei. Ugyanitt orvosi gyógykezelés napi 60 lei. Műtét ad maximum 200;) lei. Sima szülés *»— 3 ' egy heti ellátással 2000 lei. Röntgen síb. a rendes dij 50 °/o a. Az elhasznált anyag, gyógy-és kötszer külön fizetendő. Quartz, Diathermia, villany-és vizgyógyászat. Szabad orvos választás. Nyilvános szénsavas, kén és egyéb gyógy-, kád- és gőzfürdő. 71 meg nem értett és a szeszélyes Egy megbízható statisztika szerint Franciaországban a nők 42.3, Németországban 35 százaléka maga keresi a kenyerét. Amerikában alighanem még nagyobb ez a százalék. Megállapítható, hogy az iskolaköteles korból kikerült nőknek állandaóp nagyobb és nagyobb százaléka kényszerül kenyérkereső pályára. Ilyen körülmények között teljesen érthető, hogy anyáink korának szeszélyes asszonya s a mi fiatalságunk meg nem érett nője — nem divatos többé s igy eltűnt. A mult század végén az asszonytársadalomban uralkodó az úgynevezett Nóra-tipus volt, akit mig férjhez nem ment a szülői ház, a férjhezménés után az ura nem értett meg, a család és a gyermek nem elégített ki. A háború szele elfújta a női szeszélyt és a szeszélyes nőt... Valamikor az volt a közhit, hogy a gazdaasszonynak illik szeszélyesnek lenni. Ma már csak a hires filmsztárok életét képzeljük el olyasvalaminek, mint aminőnek valamikor a gazdag nők életét képzeltük el. A képeslapok illusztrációi és a színházi újságok cikkei megerősítenek abban a hitünkben, hogy a filmsztárnak van a világon a legboldogabb és legirigylendőbb élete. A filmsztár délig alszik, az ágyba hozatja a csokoládéból és édességekből álló dús reggelijét, azután felveszi igéző pongyoláját, fürdik, tornászik, játszik a kis kutyájával, fogadja udvarlóit, kikocsizik maga vezette gyönyörű luxusautóján, összevész a rendezőjével, visszadobja neki a nem tetsző szerepet. Közben néhányszor eszik, este pedig gyönyörű to hetiben elmegy az elegáns tánclokálba s mulat és pezsgőzik hajnalig. A valóság azonban nem az. A sztárnak is komolyan kell dolgozni, nehéz munkát végez, legtöbbszr annyi ideje sincs, hogy nyugodtan megebédelhessen s nem egy panaszkodik, hogy szeretne életében egyszer igazán jóllakni, pecsenyét, tésztát, édességet enni, de nem lehet, neki a mérleg a legkegyetlenebb parancsoló ja s jaj, ha öt-tiz deka pluszt mutat a napontai mérés. Az ő formáinak modern karcsúságát ezer és ezer kritikus ellenőrzi. Még a filmsztár sem engedheti meg magának azt a luxust, hogy szeszélyes legyen, hát még az a sok százezer dolgozó nő. aki nem sztár. A hivatás komolysága és a munka tempója ma nem olyan, hogy emellett idő maradna a szeszélyesség luxusára. Ha kötelező is a nyolc órai munkaidő, még a legközönségesebb kétkézi munkásnő munkája sem ér véget a lecsöngetés- sel. Akkor kell még magával, a maga háztartásával foglalkoznia s az, aki figyelemmel kiséri a mai dolgozó asszony életét, száz eset közül kilencvenkilencben megtalálja ezekben az asz- szonyokban az elégedetlenséget, hogy sem a háztartásával, sem gyermekével nem törődhet annyit és olayn intenziven, mint ahogyan ő azt szeretné, de nem találkozik semmiféle szeszély- lyel, .mert szeszélyeskedni annak az asszonynak. akinek végeredményében két ember munka és kötelességkörét kell kitöltenie, igazán nin-- csen ideje. Azok az asszonyok, akik megértik a mai időket, dolgoznak, mindegyik a maga keretén belül. Dolgoznak, mert nem akarnak senkinek sem terhére esni és önállóak is akarnak lenni. Nem várnak arra a percre, amelyik már brutálisan követeli az önállóságot és a munkát, mert nincs más, aki helyettük dolgozna. Nagyon téved az, aki azt hiszi, hogy csak az utolsó félév eseményei változtatták meg az embereket. Nem, általános a gond és általános az iparkodás, amelyik az egész életet dirigálja. Vetélkedések, értelmetlen iparkodások, amelyekkel ezelőtt egyik asszony a másik elé akart kerülni, megszűntek, a ma asszonya megérti a kor szellemét és szerinte él és rendezi be életét. Aki nem is dolgozik maga, a házimunkák terén változtatta meg felfogását és még a régebbi, mondjuk idősebb asszonyok is megtanulták a fiatalságtól, hogy más a felfogás máma. Fiatal házaspárok pedig összeállnak és direkt gyönyörű szépnek találják, hogy mindent maguk végeznek a kis otthonban. A szűk kis szobákban egymásra utaltság megtanítja az embereket az j egymásra való figyelemre és enélkül, hogy egy- j másra tekintettel (ne legyünk, nem lehet egy j harmonikus életet elképzelni. 1 Az életmódnak, személyzetek számának való „leépítése“ nem minden esetben a szükséges muszáj parancsa, hanem az asszonyoknak mind inkább arra való törekvése, hogy megszabaduljanak a mult században rájuk kényszoritett luxusbaba szerepétől, amelyiknek a szeszélyek nemcsak hogy jól álltak, lianeni még szinte kötelezőek is voltak. De kinek jut ma eszébe az úgyis olyan nehéz viszonyokat hangulatok vagy szeszélyekkel még nehezebbé tenni és az életet ilyen dolgokkal komplikálni. Mindenki örül, aki legalább a maga négy fala között egy kis nyugalomra és derűre talál és ez az érzés közös, akár férfiről, akár asszonyról van szó, hiszen a ma asszonyát az élet vihara nem kevésbé tépázza meg, mint a ma férfiát. —o— A tiadSrokkantokuak dukál a várétere m világossága Kinos botrányt csapott egy izgága, portás a Csíkszeredái vasúti állomáson (Csíkszereda, január 13.) Rongyos ruhás, sánta, csonkakezü, szellős ruhába öltözött kis társaság szállt le ma reggel az állomáson a hat órás vonatról. A ködös, 28 fokos zord időben sietve baktattak az állomás épülete felé, hogy eltöltsék azt az egy és fél órát a váróteremben, ami még hátra van félnyóléig, amikor felmehetnek a pénzügyigazgatósághoz rokkantsági és özvegyi nyugdijaikért. Mert rokkantak és hadiözvegyek. Kedves József, Böjthe Perene, Bara János, Kosz Já- nosné, és Opra József csikszentdomokosi lakosok. Bemennek a váróterembe, ahol a Hitetlen szobában meghúzzák magukat a sötétben. Egyszer csak jön valaki. A forgalmista. Észreveszi a szerencsétlen társaságot és miután tüzet nem gyújthat, legalább villanyt gyújt nekik és eltávozik. Kis idő múlva jön az állomási portás. Rájuk ripakodik, hogy merték a villanyt felgyújtani? Mondják szegények, hogy nem ők, hgnem a fiatal főnök ur gyújtotta fel. Zúgolódva oltja el Pál uram a villanyt s hagyja sötétben a rokkantakat. Opra bátrabb ember, mint a többi. Odamegy a kapcsolóhoz és felgyújtja a villanyt, úgy okoskodván, hogy a „fiatal főnök“ ur csak nagyobb ur, mint a portás, tehát neki semmi baja nem lehet... Mégis csak könnyebben lehet elviselni a hideget is, ha világosság van. Jön a portás ur. Éktelen káromkodással esik neki az embereknek, hogy merték felgyújtani a villanyt!? Opra megjegyezte, hogy a főnök ur gyújtotta fel s hagyja úgy a portás ur is, hogy könnyebben szenvedhessék a hideget. Erre a portás nekiesett a 80%-ban rokkant embernek, ütötte, verte, pofozta, úgy, hogy a szerencsétlen ember a földön fetrengett... Aztán, mint aki a dolgát jól elvégezte, kinyitott minden ablakot és kikergette a 28 fokos hidegbe a szerencsétleneket, akik egy és fél óráig sírva, könnyezve dideregtek az állomás előtt. — Hol vannak az ujságiró urak? kérdi ép-; pen tőlem az egyik falábú rokkant az uceán. — No, mondom, szerencséje van magának bácsi. Mi a baj? így került ez a jellemző eset a nagy nyilvánosság elé és azért, hogy folytatása legyen, az ügynek és a brutális vasutas méltóképpen elvegye a büntetését. Kilenc évi fs® házra ítélte a hadbíróság a szökött katonát, aki rablóbandát alakított Biharban Százezer lejétől fosztották meg a bthanneggel vendéglőst — Elítélték azokat Is, akik elősegítették a szökést (Kolozsvár,' január 13.) A hadbíróságnálI százezer nem ritkák a súlyos Ítéletek. A katonai törvények igen szigorúak s bármilyen kis fegyelmi vétségért, mely a polgári bíróságnál talán nem is számítana bűnügynek, kijár egy-két év, nem is beszélve a súlyosabb esetekről, amelyekben négy-ötéves Ítélet egyáltalában nem megy meglepetésszámba. Szerdán délelőtt is súlyos Ítéletet hozott a hadbíróság, kilencévi fegyházra ítélt egy szökött katonát, aki ebben a minőségben egy sereg rablást és utonállást követett el Nagyvárad környékén. Egri Bálint a szökött katona s néhány társával együtt került a hadbíróság elé. Egri a kolozsvári 83-as gyalogezredhez volt beosztva s már civilélete sem volt éppen zavartalan menetű, mert éppen három alkalommal ült kisebb lopásokért. Bevonulása után nemsokára megszökött a Honvéd-utcai kaszárnyából s azok a katonatársai is vád alatt vannak, akiknek éberségét kijátszva hgyta el a kaszárnya épületét. Szökése után Bihar megyébe tette át székhelyét s ott alakította meg háromtagú rablóbandáját, amely rövid idő alatt nagy hirhedtségre tett szert s valósággal rémületbe ejtette a megye lakosságát. Legvakmeröbb tettük egy rablótámadás volt, amelynek áldozata egy vendéglős lett, akitől revolverekkel kényszeritették ki lejét. A jól sikerült üzlet után Egri Nagyváradra ment be ünnepelni s ez volt a veszte, mert Nagyváradon részeg állapotban botrányt csinált, amelynek következtében elfogták. Csak a csendőrségen derült ki, hogy tulajdonképpen kit is sikerült letartóztatni. Áttették a kolozsvári hadbírósághoz. Egri elfogása után tartóztatták le a banda többi tagjait. A hadbiróság szerdai tárgyalásán Egri nem tagadta bűnét, csupán annyit hozott fel védelmére, hogy megszökvén a katonaságtól, nem sikerült munkát kapnia s ezért alakította meg rablóbandáját. A hadbiróság rövid tárgyalás után hozta meg súlyos Ítéletét, amelynek kirovásánál tekintetbe vették Egri büntetett előéletét. Kilencévi fegyházra Ítélték, a többi vádlottat pedig nyolc-, négy- és kéthónapi elzárásra. A mezőgazdasági tartozások konverziójára és a mezőgazdasági kényszeregyezségről szó! törvényjavaslat teljes és preciz magyar ford' tása kapható Dr. Mandel Forditó Irodába' Cluj, Str. Memorandului 24. Ára 100 lej. minőségileg utánozhatatlan. teljes garanciát nyújt.
