Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-01 / 1. szám
XV. ÉYF. 1. SZÁM. 7 /.mrttf*«®! 7 megdermedt uiiág Berlin, december hó. Camille Fiammarion-nak a „Világ vége“ cimü fantasztikus regényében olvashatjuk, hogy amikor egy tudós észrevette, hogy földgömbünk felé végzetszerűen közeledik. egy hatalmas üstökös, az egész föld hivatásos és amatőr csillagászai szorongó lélekzettel kezdték figyelni az eget. A világ nagy metropolisaiból a szikra- távíró vitte hírül az uj és legújabb vészhireket és a. konstruktiv kormányok megnyugtató jelentéseit. A templomok megteltek hívőkkel, az emberiség ott térdelt a kereszt é3 a fétisek előtt, a földön a világbéke, az utolsó kiengesztelödés szelleme villámlott keresztül. é3 mikor már a tűzeső kezdte elborítani a földet — akkor, abban az utolsó pillanatban fordította el a Gondviselés a bolygó pályáját a megtért és megbünhődött emberiség feje felöl, hogy az magáhoztérve, uj életet kezdjen az összeomlott világvárosok és egymásradőlt pálma- erdők alatt. Igen, erre a regényre és annak vízióira gondol önkéntelenül is az ember, amikor a mai világválság újabb és újabb méreteiről és fordulatairól hall. i Evekkel ezelőtt még csak a politikusok és a gazdasági tudósok beszéltek a válságról, most azonban már egyre ijesztőbb a száma azoknak az amatőröknek, akik külön egyéni kis távcsöveiken vizsgálgatják aggódva az eget. A világvárosok gazdasági obszervatóriumai szinte hetenként adják ki a legújabb jelentéseket az üstökös közeledéséről és a spektral analízis által felbontott színképéről, amelyben egymástól elválaszthatatlanul gomolyog a nyomor, kommunizmus és talán az egész fehér race sorsának a lassan izzó, ámorf anyag-komplexuma. A jelentések pedig egyre precízebbek és hozzáférhetőbbek lesznek. Az egész világkrizis valóságos okát és méretét minden valószínűség szerint csak a jövő gazdag történészei fogják teljesen földeríteni. Ma az okokra vonatkozóan csak vélemények vannak, megállapítások nem lehetnek. A pozitív gazdaságtudomány azonban már eljutott odáig, hogy az egész világhelyzetet felvázolja előttünk a maga valóságos helyzetében és számszerű adataival. A berlini konjunktúrakutató intézet legutóbbi jelentése összefoglalóan, országok szerint mutatja be a pénzügyi, külkereskedelmi és gazdasági helyzetet. Ha az ember belenéz ebbe a jelentésbe és ha végigfut a tabellákon és számoszlopokon, akkor valóban kezd igazat adni a pesszimistáknak, akik egyre szomorúbb jóslatokat tesznek. A megdermedt világ képe terül ki az ember előtt e jelentés nyomán. A (jetronizált arany, a kínai falnál erősebb devizakorlátozások, a bezárt tőzsdék, az üresen közlekedő óceánjáró gőzösök, a bankbukások, munkanélküliség, adósságok, amelyeket senki Sem tud fizetni: — ezek. tűnnek a szemünkbe Svédországtól Ausztráliáig. A részletes és megfelelő precizitással kidolgozott jelentés Európán kívül kiterjed mindazokra a világrészekre, amelyekben modern gazdálkodás és pénzforgalom uralkodik, ahol tehát a dolgozó társadalmak gazdasági tevékenysége belekapcsolódik az általános vi- lágforgalomba is. Külön feltünteti a jelentés a bek- és külföldi forgalom helyzetét, a pénz- és árucsere, a valutar- és devizagazdálkodás mai állapotát és a legfontosabb más gazdasági tüneteket. E cikk keretében és egy ilyen ujságoldal hosszúságában és szélességében lehetetlenség megközelítően is közölni ezt az összeállítást. Csak összefoglalóan és hozzávetőlegesen foglalkozhatunk tehát az egyébként roppant érdekes jelentéssel, öe igy is csak a leglényegesebb és legpopulárisabb szempontokat lehet bemutatni. Az európai államok közül a jelentés szerint a következők tértek le idáig az aranyalapról: Anglia, Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország és Portugália. Devizazárlat van a következő országokban: Németország, Ausztria, Csehország, Magyarország, Görögország és Olaszország. Egyéb devizakorlátozások vannak érvényben: Észtországban, Lettországban, Litvániában, Lengyelországban, Szerbiában, Romániában, Bulgáriában és Spanyol- országban. Teljesen szabad pénzforgalom már csak négy európai országban van: Svájcban, Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban. A belső pénzforgalom a táblázat szerint csak Angliában és Lettországban egészséges. Tőzsdezárlat van .Svéd országban, Németországban, Magyarországon és Görögországban. (Azóta másutt is.) Bankkrizisek fenyegetnek Dániában, Finnországban, Lengyelországban és Romániában. Szerbiában bankrun, Észtországban részleges belső moratórium, Olaszországban erős tőz3- dekontrol, Spanyolországban és Portugáliában általános fizetési nehézségek uralkodnak. Svájcban, Hollandiában, Belgiumban és Franciaországban az aranyözönlés nehezíti a pénzforgalmat. Ami a külföldre irányuló pénzforgalmat illeti: Anglia, Svédország, Norvégia, Dánia, Finnország és Portugália nem adnak ki aranyat. Németország, Ausztria és Magyarország a „Stillhalte“-rovatba van utalva. Szerbiában, Romániában. Bulgáriában és Görögországban átmenetileg normális a külföldi pénzforgalom, a többi helyen normális. A külföldi árucsere tekintetében azután még sakkal rosszabb és fejetlenebb a helyzet. Anglia védővámmal fenyegetőzik és behozatali tilalommal. Vámemeléssel operái: Észtország, Litvánia, Olaszország, Magyar- ország, Hollandia és részben Belgium és Franciaország is. Az árucsere összezsugorodott a Balkán államokban, a nemzeti propaganda egyre erősödik a Skandináv-álla- mokban, Lengyelország pedig vámháborut tart Németországgal. Az árucsere bajait, korlátozásait és nehézségeit nem is lehet még megközelítőén sem feltüntetni. Ez volna hát nagyon futólag érintve és igen népszerűén feltárva az európai gazdasági és pénzügyi helyzet képe. A jelentésből azonban megtudjuk, hogy a többi kontinensen sem sokkal rózsásabb a helyzet. Eszakamerikában, az Egyesült Államokban az aranyparitás súlyos nehézségei, bankkrizisek, uj védővámok és állítólag aranykiviteli tilalom fenyegetnek. Kanadában aranykiviteli tilalom van, hitelválság és a védővámok erősen emelkednek. Mexikóban ezüstvaluta, hitelezési válság és részleges Stillhalte uralkodik. Délamerikának valamennyi államában leesett a pénz valutáris értéke. Brazíliában a külső pénzforgalom terén teljes moratórium van. Chilében zárva vannak a bankok. Moratórium van még Chilében, Bolivában éa Uruguayban is. A külföldi árukat hét délamerikai állam bojkottálja. Ázsiában is egyre terjed a krízis. Törökországban és Perzsiában devizazárlat van, Indiában pénzforgalmi nehézségek és árubojkott. Afrikában, Egyiptom és Rhodesia letért az aranyvalutáról, éppúgy, mint Ausztrália is, ahol részleges fizetésképtelenség is uralkodik. ... Ez tehát a kapitalista világ képe tizenhárom évvel a háború után. Rokkant hadnagu a szerkesztőségben Pz elfogott ifjú román ifonatisztneh ez „irredenta“ magyar lap szerkesztősége adta össze az útiköltséget Hogy megy a. sora a román rokkantnak, bál még a magyarnak hogy mehet ? 1 ol I« bukkhasab tűzifa ^mMi) házhoz szállítva Lei 1.000 CALCIT R.-T.-nál Telefon: 11-06. - Rendelések felvétele: Cal Victoriei 45 és Reg. Ferdinand 12- (Hercules) (Kolozsvár, december 30.) Az osztrák-má- gyár hadsereg egy volt hadnagya, a román származása Carol C. járt fenn szerdán szerkesztőségünkben. Hogy miért jött? Nem volt egyáltalában szokatlan. Ö is, mint sokan ki- vüle. azért jött fel a szerkesztőségbe, hogy segélyt kérjen. A külvárosok rongyos munkanélküliéi ételre könyörögnek néhány lejt, a rokkant hadnagy arról panaszkodott, hogy nem tud visszautazni lakóhelyére. Vulkánba, mert az a hatvan leje sincs meg, amivel legalább Déváig utazhatna, ahol ismerősei biztosítanák részére a további útiköltséget. — Semmi pénzem sincs, kilincseltem Kolozsváron a rokkantegyesületnél, de semmit sem kaptam. Nem tudok hazautazni. A rokkantsági járulékra terelődik a szó, amelyet mint rokkant tisztnek neki is meg kellene kapnia. Kellene, de nem kapja. Augusztus óta semmit sem kapott, csekély 2100 lejt kitevő nyugdijából. — Vulkánban már augusztustól nem adnak senkinek egy fillért sem. (Kolozsváron sem.) Az apró. 500—600 lejes nyugdijakat nagy hátraA fővárosban eladó egy berendezett gummigyár amely bocskorokat, szigetelőket, hüvelyeket, egészségügyi cikkeket állít elő. A jelenlegi bérleti szerződés 5 évre szól. Mindezt igen előnyös feltételek mellett. Megkeresések Direcţiunea Băncii de Industrie şi Comerţ Soc. An. Calea Victoriei No. 31. lékkai, de valahogy kifizetik, ha azonban magasabbról van szó, akkor már megreked a pénztár. A bányavállalat mindenkit leépít, alig van pár alkalmazottja. Én is a vállalat szolgálatában álltam július 1-ig, ekkor azonban leépítettek. Azóta nyomorgok. — A háborúban elvesztettem a jobbkezem két ujját. Azért jöttem most Kolozsvárra az ortopéd-kórházba, hogy műujjakat kapjak. Déván áhítottak ki részemre hivatalos igazolványt rokkantságomról, ez volt a vasúti jegyem Kolozsvárig. Amig ezt megkaptam, hét éjszakán keresztül a dévai állomás várótermében kellett aludnom. Mutatja az írásokat s különösen büszke rá, hogy minden írása rendben van. — És még sem tudok semmi pénzt kapni. Kolozsvárt elmentem Telia ezredeshez, aki a rokkant ügyek legfelsőbb felügyelője, előadtam szomorú helyzetemet, hogy nincs hónapok óta nyugdij, itt állok egy fillér nélkül. Az ezredes ur kénytelen volt ezt a választ adni: — Nincs semmi alapunk, Bukarestből nem kapunk pénzt. Nem tehetek semmit. — Ezért kellett a szerkesztőséghez fordulnom. Néhány évvel ezelőtt, mikor állásom is volt, a nyugdijamat is kaptam, a Keleti Újság előfizetői közé tartoztam. Most már erre nem futja. A szerkesztőség összeadja a pénzt az útiköltségre s a volt hadnagy hálálkodva ígéri, hogy ahogy valamit kap nyugdijából, azonnal visszatéríti a pénzt, amelyet — kölcsönnek tekint. így fizet Nagyrománia román rokkantjai- nak.
