Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-30 / 23. szám
XV, EVF. 28. SZÁM. KeletiÚjság 9 KÖZGAZDASÁG Minden háború után gazdasági válság szokott bekövetkezni Közelebbről alkalmunk volt a ,»Keleti Újság“ hasábjain kifejteni, hogy a gazdasági szakértők a mostani válság végét a folyó évre jósolják. Ez a jóslat főképpen, a történelem tanúságaira támaszkodva született meg, alátámasztva természetesen a legutóbbi gazdasági esményekből bevonható meggondolásokkal. Mind gyakrabban halljuk elkeseredett emberek ajkáról, hogy lesz ez még rosszabbul is! Általános felfogássá vált, hogy a mostani gazdasági válság méretei olyan gigantikusak, hogy ehhez foghatót a mult nem mutathat fel, — ezért a javulást sem lehet hamarosan várni — a bizakodó jóslatok nem lehetnek igazak. A kérdésnek az a része, hogy mikor ér véget a válság, kétségtelenül sokféle megvilágításba állítható. Bizonyos azonban, hogy hasonló válságokat ért meg az emberiség és ezért nem állja meg helyét az a felfogás, hogy a mostani válságban kivételes állapotot kell látnunk. Történelmi igazság, hogy minden háború után megkinozta az emberiséget a gazdasági válság. Szinte vigasztalásul szolgál, ha végig tekintünk a háborúk után bekövetkezett válságok sorozatán, mert a mult azt bizonyítja, hogy most sem kivételes jelenséggel állunk szemben. Eltekintve attól, hogy esetről-esetre meg lehetne állapítani a világtörténelemben feljegy zett háborúkkal kapcsolatban, hogy válság va lóban következett be, érdemesebbnek mutatko zik azokat az általános okokat megvizsgálni, amelyek a háborúkkal kapcsolatban a gazdasági élet rendjének harmóniáját megbontják. Az első jelenség az államok eladósodása. Minden háborút viselő állam eladósodik, mert adófizető polgárainak egy nagy kategóriája, a legteherbiróbbak, katonai szolgálatot teljesítenek és nem fizetnek adót. Sőt az államot nemcsak indirekt kár éri az által, hogy adófizetői megcsappantak, hanem direkt kárt is szenved azáltal, hogy a bevonult adóalanyoknak zsol- dot ad és élelmezésük költségeit viseli. Háborúban a katonaságot jól kell élelmezni, a hadiszerek rengeteg költségbe kerülnek és a hadviselés óriási vagyonokat pusztítanak el. Mindezeket a költségeket az állam és az otthonmaradt állampolgárok viselik. Viselik, amig lehet! Azután megkezdődik a hadikölcsönök kibocsátása. A kibocsátott hadikölcsönök utján a hadviselők állampolgáraik utolsó fillérét is kiszívják — sokszor bizony terrorisztikus eszközök segítségével. Háború után aztán rendesen lemegy a hadikölcsönkötvények értéke és jövedelmezőségük a semmivel válik egyenlővé. Világos dolog, hogy az állam adójövedelme háború után tovább csappan, mert. az adóalanyok egyrésze vagy a harctéren ment tönkre, vagy pedig adószolgáltatása nem áll arányban az állami adósságokkal. Vagy, ha az állam az arányosítást keresztül viszi és az adókat felemeli, állampolgárait teszi tönkre. Úgy hisszük, az elmondottak tekintetében nem lehet különbséget, tenni győző és legyőzött között, legfeljebb skálák alkalmazása válhatik szükségessé. Az előadottakból már kitünően meg lehet szerkeszteni egy rezultánst, az álla mi- és magángazdaságok csődjének eredőjét. De mennyivel súlyosabb a helyzet, ha tekintetbe veszünk egy más körülményt! Háborúk idején az összes hadviselő felek Világos dolog, hogy az újjáéledésnek be kell következnie, Ez is természetes folyamat s szinte törvényszerűség bizonyosságával lehet állítani, hogy a válság kezdetétől számítva 5—6 év alatt megindul a kibontakozás folyamata. A világpolitikusok bizakodó nyilatkozatai is ebből a hitből fakadhatnak, hiszen hap-nap után hangzanak el reményteljes nyilatkozatok a viszonyok folytonos romlása ellenére is. Ezekben a nyilatkozatokban nem a személyekért, hanem az elmondott törvényszerűségért bizhatunk! Dr. Szász F\erenc. Egymilliárd 600 millió lej a vasút mult évi deficitje (Bukarest, január 28.) Jó nehány éve an- qak, hogy a vasút deficittel zárja le évvégí számadásait. Mindezek ellenére azonban a multévi pénzügyi adatok felül múlják az eddi gieket. Nehány nappal ezelőtt kiderült, hogy 1931-ben egymilliárd 600 millió lej a deficit. A megdöbbentő helyzetképpel kapcsolatosan a bukaresti sajtó képviselői felkeresték Vâlcovici közlekedésügyi minisztert. . — Tény az, hogy a hiqny egymilliárd 600 millió lej. ' , — Milyen körülményejO^lézték elő a pasz- sziv mérleget! — érdeklődlek a hírlapírók. A közlekedésügyi miniszter szerint nem vitás, hogy a CFR pénzügyi helyzete szoros Összefüggésben van a gazdasági válsággal, melynek romániai kihatásait, sajnos, alaposan ismerjük. Kizárólag ennek a körülménynek tulajdonítható, hogy úgy a személyi, valamint a teheráru forgalom skálája katasztrófái is sülye- dést. jeleznek., . j" A deficit eltüntetéséről a következőket mondta: — A hatalmas összeget részben saját tartalékalapjaiból, részben pedig az állami költség- vetésből fedezzük. —- Milyen eszközökkel gondolják elkerülni a folyó évi fizetési nehézségeket! — Elsősorban vissza IjeJJ, hóditanunk azo kát az ügyfeleket, akik fe^jp^böző okokból kifolyólag búcsút mondtak a v.asutuak. Fokozni kell a teheráru- és személyforgalmat. Ezt pedig csakis rendszeres munkával lehet elérni. A vasút teherautókat fog beállítani, melyek a feladóktól már a lakásukon átveszik a szállításra kerülő árukat. Végül hangsúlyozta, hogy a mai helyzet sürgős tarifarevi.ziót követel. Ritók Lajos kitüntetése. Ritók Lajost, a Leszámítoló Bank igazgatóját a király a kereskedelmi és iparkamara előterjesztésére a Meritul comercial si industrial I. osztályú ér demrendjével tüntette ki. Ritók Lajos méltán érdemelte meg e kitüntetést, mert közismerten jelentékeny az a szerep, amelyet a közgazdasági élet. terén betölt. A kolozsvári Kereskedelmi és Iparkamara igazgatótanácsa 1931. évi január havi rendes ülését január hó 30-án, szombat es(e 8 órakor tartja a Kamara palotájának dísztermében (Calea Victoriei No. 51, II. emelel) az alábbi napirenddel: 1. Az -ülés.megnyitása. 2. Ügyvezető igazgatóság jelentése 3. Ügyforgalmi jelentés. 4. A képes levelezőlapokra vonatkozó egyedárusitási törvény. 5. A kereskedelmi és ipari jövedelmekre kirótt állami adók uj rendszere. 6- A számvizsgálóbizottság 1931 december 2í-i jegyzőkönyve. 7. Esetleges indítványok, melyek a titkári hivatalhoz Írásban adandók be. A kereskedelmi és iparkamarák törvénymódosításáról szóló törvény és végrehajtási utasitás 12. szakasza értelmében az Igazgató-Tanács csak az őt alkotó tagok abszolút többségével tanácskozhatik, a 15. szakasz 1. bekezdése szerint pedig azok a tanácstagok, akik 3 havi ülésen egyfolytában nem vesznek részt, szabályszerű szabadság nélkül lemondott taknak tekintetnek és a tanács helyüket üreseknek nyilvánítja. Ha a tagok a fent összehívott gyűlésen nem jelennek meg a szükséges számban, az Igazgató-Tanács 1932 január 31-én, vasárnap délelőtt 11 órakor ugyanazon helyen és ugyanazzal a napirenddel uj ülést fog tartani, még az esetben is, ha a tagok csak egynegyed része jelenik meg. Beszédes Statisztika a szeszadóbevételekről. Hivatalos statisztikai kimutatás megállapítása szerint az áliámnak 1931. évben szeszadóbevétel cinjén 114 millió lej jövedelme volt. Ha ezt az összeget összehasonlítjuk az előző években befolyt szeszadóval, arra a megállapításra kell jutnunk, hogy a kormány a jelenlegi szeszrezsim, valamint a szeszadók tulmagas megállapításával, teljesen téves irányba terelte a romániai szeszipar működését, eltekintve attól, hogy maga az állam is súlyos milliárdos károkat szenvedett a téves gazdasági politika miatt, Az 1926. évben szeszadóbevételre előirányozták egymilliárd lejt. Tényleg befolyt egy- miliiárd 351 millió. 1927-ben előirányoztak két- milliárd 140 milliót, tényleg befolyt egymilliárd 730 millió. 1928-ban az előirányzat kétmilliárd volt, befolyt 485 millió. 1929-ben az előirányzott hatszázmillióval szemben 380 millió volt a bevétel. 1930-ban 660 milliós előirányzatból 221 milliót inkasszált az állam, mig a mult évben az ugyancsak 600 milliós előirányzatból csak 114 millió lej folyt be ténylegesen. A majdnem kétmilliárd lejről, amely egykor az állam bevétele volt a szeszadóból, a mostani 114 millióra esett le az állam szeszadóbevétele, azok miatt a súlyos visszaélések miatt, amelyeket a magas szeszadó következtében a fekete- szesszei űztek. A különböző pénzügyi hatóságok a visszaéléseken rajtacsipett szeszgyárosokra több mint egymilliárd lej pénzbüntetést vetettek ki, a mult év december 31-ig. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez az összeg nem hajtható be, részben a bürokratikus nehézségek, részben pedig azért, mert a visszaéléseket elkövetők is tönkrementek közben. A szomorú statisztika feltétlenül szükségessé teszi, hogy a kormány azonnal változtassa meg a jelenlegi szeszrezsimet, mert a szeszadó csökkenése nincs arányban a szeszadóbevétel visszaesésével. * Az nj ügyvédi törvény teljes magyar for ditása megrendelhető dr. Mandel Fordító Iro dában, Cluj, Str. Memorandului 24. SILIA) GYULA Cluj, Sir. Baba Nuvac (Bethlen-ucca) No. 2 Hatóságilag engedélyezett Erdélyben Első Házasságot közvetítő irodája. Továbbá ingatlan adás-vétele. Házak, házhelyek, parcellák vétele és eladása. Valamint minden megbízást vállal és pontosan teljesít. Diszkrét ügyekben eljár (kutatásokat végez a legnagyobb lelkiismerettel és titoktartással). Lakások közvetítése is. Keresek társakat 15.000—300.000 lejig. Akinek pénze van kéznél biztos helyre kiadom, teljes bizalommal. országaiban fellendül a vállalkozói kedv. Egymást érik a legkülönbözőbb természetű alapítások. A győztesnél ez a láz tovább is tart, a legerősebb tempóban alakulnak gyárak A hadi- sarcot. valahogyan gyürnölcsözlelni kell! A legrövidebb idő alatt, a lultermelés és a fogyasztók fogyasztóképessógének megromlása következtében tönkremennek a gyárak és válságba kerül a hitelélet így fest egészen vázlatosan a háború utáni válságok lefolyása. _________ ______ mwoúmzöüfowkmmm AMBROSI, FISCHER&CO. AIUD.jJUD.ALBA ÁRJEGYZÉK DÍJTALAN. Valutapiac 1932. január 28. Kaíozsvá Z fi r i c h 1 Berlin Bukarest Budapest Réce Prága London nyitás zárlat utó Zürich ■ —, _, — 8215 3279 11110 13885 65912 1773 Newvork 512V8 512V3 4213 16755 — 71120 837637 3461/s London 1773 1775 — 1458 584 1985 2465 117Ü/3 — — Páris 2017V3 2018 1659 659 2254V8 2805 13293/4 8793 — Milánó 2567 2565 — 2110 846 2860 3620 169^/8 6912 Prága 1517V8 1518 4M 12475 499 1697 2107»/3 — 116‘/a — Budapest — — — ■ — 2280 — 124295 — 2700 — Belgrád '905 905 — — 299 1016Va 12516 5972V8 — — Bukarest 305 305 — 2520 — 345 4278 2022V3 582VS — Bécs — — — 6000 2030 — — — 3000 — Berlin 12075 12100 — — 3985 18590 ie875 802 1469 Saáz lej árfolyama: Zürichben 305 Londonban 582‘/2 Budapesten 354
