Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-29 / 22. szám
XV. EVF. 22. SZÁM. OLCSÓ könyvárusitás R Az eddig hirdetett könyveink néhány nap alatt teljesen elfogytak. — A megrendelések nagy számára való tekintettel újabb kiárusítást rendezünk. Átlagban a bolti ár egy ötödéért adjuk könyveinket. Teljesen uj és hibátlan jó példányok. Könyvek 10 lejért darabodként: Barta Lajos: örvény. Bazin René: Douatienne Bordeax: Testnek feltámadása Farkas Imre: Szent tavasz Farkas Imre: Melódia Harsányi Zsolt: A féltékeny költő Hajó Sándor: A ötvenéves férfi Kosztolányi Dezső: A rossz orvos Lipthay Imre: Kegyelmes uram Lovászy Károly: A szivem Szederkényi Anna: Sorsok ha találkoznak. Szép Ernő: Régi kedvünk Szomory Dezső : n. József császár Fényes László: A társadalom és a nemi kérdés Ráskai: A csodamajom Lövik Károly; Pogányok Frend: A hisztéria Dánielné, Lengyel Laura : Adlersfeldi Szent Ágnes Méray Károly: Rítta meséi (kötve) Dobosi Pécsi Mária: Csodálatos Bábu (kötve) Millin: Isten mostoha gyermekei (kötve Frank Heller: Marco Polo milliói (kötve) Paul Féval: óriások brigádja (kötve) Havas: Fekete matróz (kötve) Lakatos László; Egy váiópör története (kötve) Sven Elvestad; Lizzia (kötve) £ könyvek közül bármelyik 12 darabot együtt 100 leiért adjuk. Beküldhető bélyegben is és akkor portómentesen is szállítjuk.-11 ii'Va m. l' Könyvek 25 lejért darabonként: Barta Lajos: Elsülyedt világ Balzac : Vérbosszú Borbély: A spiritizmus Daudet; Jack (400 oldal) Karinthy; Ne bántsuk egymást Kaffka Margit; Csendes válságok Kodolányi; Futótűz Rodzievics ; Lengyel orvos Sheehaw Patrik: Gray doktor válsága (400 oldal) Tersánszky Józsi Jenő -. Jámbor Óska Tharaud Jean—Jerome : A kereszt árnyéka Ridder Haggard: Cleopatra Locke: Simon de Gex megtérése (300 oldal) Locke: Pujol Arisztid vidám kalandjai (300 oldal) Locke: Uri csavargó (300 oldal) Aleramo: Szeretlek Vándor Iván : Andrea szerencséje Volney: Romok (társadalmi utópia 400 oldal) Avercsenko: A tükör lelke Arnheimer: Renée Prévost; Félszüzek Bölsche; ősvilág Haeckel A természet és az ember Fabre: A skorpió öngyilkossága Maeterlinck: A természet élete E könyvek közül bármelyik 10 darabot együtt 200 leiért adjuk és a pénz előzetes beküldése mellett portómentesen szállítjuk. ■ Megrendelések a Keleti Újság címére küldendők KuenUjsiíg Mi maradt a millióból? 5 Ma fizették ki a megosztott milliót Plesz Bélának és Stern Zseninek, akik bérkocsin szállították el az aprópénzt — Szent a béke a volt jegyesek közötty csak a pénz olvadt le nagyon (Kolozsvár, január 27.) Akár filmscená- riumot lehetne készíteni a zsidókórház sorsjáték milliós nyereményéről. Voltak még főnyeremények, nyert már milliót földszegény napszámos és gazdag arisztokrata, de kevés olyan urnába vetett millió volt még, mint a sorsjáték kalandos haupttreffere. Pech a szerencsében. Nehány héttel ezelőtt Kolozsváron Plesz Béla Aradon vett sorsjegyének számát húzták ki utolsónak a szerencsekerékből. A fiatal sze- rejicsefiát nem érte olyan kellemesen a millió megnyerésének hire, mint az ilyen esetekben rendesen szokásos. Hiába volt ő megjelölve a nyerő sorsjegy vevőjének, a sorsjegy már más kezében volt: a Stern Zseniében, akinek ajándékba adta hónapokkal azelőtt. Alit tudta akkor, hogy éppen az ő számára téved a gyermek keze, akinek feladata a számok húzása volt. Á sorsjegyet pedig meg kellett szerezni. Plesz Béla meg is szerezte, nem éppen tiszta módon, mondhatni unfairen, no, de mit számit ez, ha egy millióról van szó és éppen nála. Stern Zseni is megtudta, mit adott ki olyan könnyelműen kezéből s megindította az ellenakciót, hogy jogos tulajdonának tekintett vagyont érő papírdarabját visszaszerezze. A nyereményt letiltották, a tárgyalások megindultak a felek között, eredményt azonban nem sikerült elérni. Már pert emlegetett mindenki s egyre-másra születtek a jogászi vélemények, hogy kit is illet valójában a pénz! A sorsjegyet lefoglalták, hatósági vizsgálat készülődött az ügyben, mikor újabb megbeszélésre hivták össze a feleket. Választott bíróságot hívnak össze. Az uj kísérlet sikerült. Választott bíró döntött: fele tiéd, fele tiéd. Nem ment éppen ilyen egyszerűen a dolog, mindkét rész ügyvédet kellett fogadjon álláspontja támogatására, szóval némi költségek merültek fel, mondhatni feleslegesen, mert már az első napokban az volt az általános vélemény, hogy el kell osztani a pénzt. De hát ugylátszik, nyakas emberek ezek, a Plesz Béla, meg a Stern Zseni, inkább kifizetik’' az ügyvédeknek azt a százezer lejt s a választott birónak is a maga ötvenezerét, de csak nem fognak simán egyezséget kötni. Megérkeznek a boldog nyertesek. Ezekután pedig elérkezett a nagy pillanat: a pénz felvétele. Kolozsvárra érkeztek az ügy összes szereplői. Plesz Béla, mint nyerő, Stern Zseni, mint ajándéksorsjegy tulajdonosúid, két ügyvéd, mamák és papák s hogy a családi kör teljes legyen az uj vőlegény is itt vaJn. Plesz ur utódja. A társaság a vasúttól egyenesen az Erdélyi Bankba ment, ahol a pénzt kifizetik, összesen egy kis koffer van náluk, nincsenek elkészülve a. bekövetkezendőkre. Áz aprópénz-tengerre, amely rájuk vár. Amikor egy milliót leszámolnak Nem mindennapi esemény egy ilyen főnye- reményfelvétel. összegyűlnek a bank tisztvise lői, már csak azért is, hogy megnézzék a rövidesen híressé lett nyerő párt. Plesz Béla alacsony, vékony arcú, nem éppen az utolsó divat szerint öltözött fiatalember. Nagyon izgatott, izzadtságcseppek ütnek ki homlokán s csorognak végig arcán, amig a. hivatalos formaságnak eleget tesz. Alá kell irni nehány Írást a pénzösszeg átvételének igazolására. Stern Zseni, a volt menyasszony, valamivel biztosabban találja bele magát szerepébe s minden különösebb emóció nélkül hajtja végre az előírásokat. Elég csinos leány, Plesz ur jól járt volna vele. Á kasszában közben már kikészítették a milliót, jobban mondva 700.000 lejt. Keltő adóba megy, egyet pedig alapítványnak adott Plesz még a nyerés első percében. — Kétszázezret papírpénzben adunk, a többit apróban, — mondja a pénztáros. — Nem éppen a legapróbban, huszlej esek ben. Jelentkezik a szerencsegyerek is. Közben egy kis gyerek jön be a pénztár- terembe. — Én húztam ki a nyerőszámot — megy oda Plesz Bélához. Nem tartja éppen a kezét, de nem kétséges, hogy miért jött. Kap is valamit. Plesz ötszáz lejt dug a kezébe, a Stern-leány pedig háromszázat. Ez már, hiába, együtt jár a nyerő kötelességeivel. ötszázezer lej huszlejesekben. Az egyik ügyvéd Vidor igazgatóhoz megy küldöttségbe. — Nem lehetne még valami papírpénzt megszavazni? — Nem tehetjük kérem, ez is áldozat részünkről, hogy kétszázezer lejt papirban fizetünk, mert bizony, mikor befolyt az összeg, állandóan öt-tiz és húsz lejeseket kellett elfogadnunk, nem is beszélve az egy- és kétíejesekről. Most is tele van egy szoba vele. — Nagyon nehezen lehet elszállítani. Talán egy kocsira csak telik a millióból? Stern Zseni és az öreg Plesz a pénztár előtt számolják a pénzt. Mindkét részről egy-egy személy. Szabályosan, nehogy újabb bajok történjenek. Az ezerlejeseket nézik át először, az után jönnek a huszlejes pakkok. Toronyban állnak már előttük s még mindig hátra van vagy kétszázezer lej. Az egyetlen koffer hamar megtelik az ércpénzzel. Ugylátszik nincs megszokva hasonló nagy összegek niagábafogadására, mert egyszerre csak kinyitja oldalát s a huszlejes csomagok a földre gurulnak. Zsák kell ide — mondja valaki. A végén egymásután mindenki az ölébe ragad néhány csomót s kiszállítja a konflisra. A menet kiindul az állomásra s ezzel vége az egymillió kalandos történetének. Mi maradt a millióból? A végén egy kis statisztika arról, hogy, mennyi is jut személyenként a millióból. Nem is olyan sok. Kétszázezer lej adó, százezer lej alapítvány, százötvenezer lej ügyvéd és választott- birói költség s Plesz ezenfelül még állítólag egy öregasszonynak is kénytelen ötvenezer lejt adni, aki a történetek első fejezetében kicsalta Stern Zsenitől a sorsjegyet. Mert nem Plesz hajtotta végre ezt a műveletet, amint azt több helyen megírták. Az a bizonyos öregasz- szony volt, akinek elsősorban kell megkapnia a maga jutalmát. Végeredményben a mérleg a következő: költségek 450.000 lej. Marad: 550.000 lej. 275.000 Plesznek, 275.000 a Zseninek. Hát ez lett a millióból. (Ss. b.) — Rejtélyes öngyilkosság Karcfalván. Csíkszeredáról jelentik: Vasárnap reggelre vir- radólag felakasztva találták Tamás Jánosné, esikkarcfalvi lakóst. Tamás János Gyimesből hozta feleségét, akivel nem a legjobb egyetértésben éltek, sőt a veszekedések is napirenden voltak, úgy hogy kevéssel ezelőtt az asszony el is hagyta s elköltözött haza. Gyimesbe. Szombaton aztán visszajött az urához, akivel együtt tértek nyugovóra, úgy hogy nem lehet tudni, mi történhetett közöttük és mi késztette az asszonyt az öngyilkosságra. A férj tagadja, hogy része lenne felesége öngyilkosságának előidézésében, azonban a nyomozás megállapította, hogy több olyan gyanús körülmény forog fenn, amely arra enged következtetni, hogy a férj kergette volna a halálba feleségét. Leggyanusabb az, hogy a férj kevéssel ezelőtt, az öngyilkosság és az asszony visz- szatérte előtt pár nappal, egy dánfalvi asz- szonyra íratta az összes vagyonát, amiből a férj bűnösségére következtetnek, mint akinek érdekében állott, hogy felesége félre álljon ut- jából. Ezért a csendőrség a férjet letartóztatta és bevezette a nyomozást.
