Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-18 / 13. szám
4 XV. ÉVF. 13. SZÁM. ţ^r;riririjT^Tî?TriirrririnîTnrinnţ7yTtTrTîiîitJî lîţririîiîitirrîTî iní iî ;î ;f ft!»t» 'i ft im» ftftft > ?> f»irir iritixííiuns Üzembeszüntetés folytán a gyár épületében a „D iß ELLA* Kct&ttárifgyár megmaradt készleteit, u. m. harisnyákat, szvettereket, keztyüket, stb., stb. minden elfogadható áron elárusilfs. Az elárusitá^ január 18.-án kezdődik, csakis d. e. 10—1, d. u. 4—7. Str. Tunarilor (.Zápolya ucca) 4sz. w* Szakáli kaíáláért az ággész és vizsgálóbíró a felelősek Őszinte portré egf szadista cseiidSrörmesferrőI DRost mar kétségben, fiogţ Sztifcdlit nem akasztottál fe, hanem mefg^iiiioitdlt (Gyergyószentmiklós, január 16.) A Szakáli ügyben lefolytatott vizsgálódásaink során, ta- nubizonyitékokat produkáltunk állításaink meg erősítésére, hogy Szakálit kínozták és végül megölték. E bizonyítékok eddig tanúvallomások Toltak, amelyekre a hatóságok azzal felelhetnek, hogy azok a felizgatott fantázia szüleményei. Nem igaz, amit a fültanuk hallottak, nem ▼olt a holttesten semmiféle sérülésnyom. nem bántotta Szakálit senki a világon. És mégis van megdöboenthetetlen bizonyíték arra, hogy Szakálit meggyilkolták és hogy az ügyésznek és vizsgálóbírónak, akik az esetnél — legenyhébben szólva — asszisztáltak — tudniok kellett arról, hogy gyilkosság történt. A gyilkosoknak azután tehetségük szerint fa laztak és mindent elkövettek, hogy az igazság kiderülését akadályozzák: A bizonyítékunk, amint már említettük, maga a két bíró által hivatkozott boncolási jegy zőkönyr. Mit maad % jagyzakönyv? Ugyanaz, amelyik megállapitja, hogy Szakáli holttestén semmi sérülésnyomot aem találtak és amelyikre az ügyész és vizsgálóbíró eleiétől fogva támaszkodtak. Azzal kezdi, hogy leírja szépen szabályosan a holttestet, a halott megvizsgálásának körülményeit, mindent és ▼égül megállapitja a halál okát. A halál oka pedig szóról-szóra „a vérkeringés megszakadása a fej és szív között,“ Arra ▼opatkozólag, hogy ezt mi okozta, azt mondja „egybeálló, egyforma Í4—1 centiméter vastagságú tárgy, amely kétszer a ay«k köré ▼olt csavarva, mint zsineg, spárga,“ Szakáli nem «kasztott« fel magát. A csendőrök, amikor látták, hogy, a «ziv- azélhüdéöes mese nem válik he, kitalálták az gkasztásos öngyilkosságot. Bánéin ügyész mindenkinek, pekem is mondta, hogy Szakáli nad- fágszijára egy óvatlan pillanatban felakasztotta magát s mire észrevették, halett yolt. A boncolási jegyzőkönyv megállapitásai szerint — amelyek pedig igazak, hiszen eddig »ont Banciu mondogatta, hogy aem volt és nem lehetett semmi sérülés, mert a boncolási j«gy'ragasaaaiPCMKCáa syelaS! ül tegyen Könnyelmű! Bútort egy életre fásáról u Mielőtt vételre határozná el magát, okvetlenül keresse fel SZÉKELY butorovA ÉS MT. GAZDAG BUTQRTERMFTT, TARGU-MUREŞ, BRASSÓ, BUKAREsTB N, ELEÜRilíGU KIVITEL ! LESZÁLLÍTOTT ARAK I zőkönyv minden szava szent igazság — Szakáli sem nem akasztotta fel magát a nadrágszijára, sem nem lett öngyilkos egyáltalán. Hiszen hol látott valaki fél centimétertől egy centiméterig terjedő, egyforma vastagságú nadrágszijat. Cukor spárgát vagy ruhaszárító kötelet talán igen. És hol látott valaki öngyilkost, aki mielőtt felakasztja magát, kétszeresen a nyakára csavarja a zsineget. Hogy lehet egyáltalán ilyesmit elképzelni is. Éppen ezekből a körülményekből, hogy a boncolási jegyzőkönyv adatai szerint is ennyire lehetetlen az öngyilkosság feltevése, látszik világosan, hogy az ügyész és vizsgálóbíró, mint minden egyes józaneszü ember, aki e jegyzőkönyvet egyszer figyelmesen elolvasta, tudta, mert tudnia kellett, hogy Szakáli nem lett öngyilkos, hanem, hogy meggyilkolták. Hogyan halt meg tehát Szakáli? Úgy, hogy a Moldovan őrmester kitűnő mód szerével sem sikerült kellőképpen kivenni belőle a milliós lopás részleteit. Nem követte el, hogyan adhatta volna ki tehát bűntársait? S akkor a csendőr, hogy jobbdn valljon, vagy hogy ne jajgasson, spárgát csavart nyaka köré és azt húzta szorosabbra és szorosabbra. Addig, amig szegény Szakáli megszűnt jajgatni, vallani és élni. Megjegyzem még, hogyha a boncolási jegyzőkönyvet erősen megvizsgáljuk s esetleg megkérdezzük még a két boneolóorvost is, az is kiderülne, hogy maga a spárga nyoma is kizárja az akasztást, mert ha annak a test egész súlyát kellett volna viselnie, a húsba belevágott volna és nem csak a halvány kettősen körbefutó nyomot hagyja. Ki * gyilkos ? vööűOŰfCKSCWCí Az kétségtelen, hogy Szakálit a csendőrök, Moldován vagy másik, nem tudni, fojtották meg, miután előzőleg a legrettenetesebb módon megkinozták. De azért a kérdésre, hogy ki az igazi, gyilkosa, mégse felelhetünk egyszerűen azzal, hogy hát a csendőrök. Moldovait csendőrőrmester ismeretes volt vallatási módszeréről, barbárságáról, állatiassá- gáról. És éppen ezért Banciu és Ceanga uraknak legkedveltebb segítőtársa lett. Egy esetet említünk. Pártu ditrói adóhivatali főnök többszázezer lejes lopás valószínű tettese, nem akart sehogy se vallani. Miután a ditrói eaendőrség nem tudott belőle vallomást kicsikarni, beszállította a ügyészségre. Tudvalevő, hogy a esendőrség szerepe a bűnügyekben a nyomozás megkezdésére szorítkozik azért, hogy amig az ügyészséget értesíti, a friss nyomok esetleg el ne tűnjenek. És amióta a bűnvádi perrendtartás létezik, talán egyetlen egyszer se fordult elő, hogy a letartóztatottat az ügyészség visszaadja a csendőrségnek további vizsgálatra. Nos, Pftrtu nem akart vallani a ditrói csendőröknek, azok beszállították a Csíkszeredái fogházba. Az ügyész és vizsgálóbíró rendeletére Pártul visszaadták a esettdőrség kezére. Talá* Dit- róba? Nem. Karcfalvóra. Amelyik Ditrótól negyvenöt kilométernyi távolságra fekszik, amelynek csendŐtT semmi néven nevezendő beavatkozási joggal nem rendelkezik a ditrói csendőr területére. De amelynek csendőre jobban tud kínozni. A szerencsétlen Pártut háromszor adta az ügyészség ennek a szadista vadállatnak a kezére. És háromizbem kísérletezett Moldovan ur kitűnő módszerével, vizes borogatással a herékre. Hogy ennek ellenére Pârţu nem vallott, az a kérdésnek igazán legkevésbé érdekes része. Sokkal érdekesebb az, hogy amint Moldo- vánnak meg volt a maga módszere, a Csíkszeredái ügyésznek és vizsgálóbírónak is meg volt a magáé. Az, hogy amit ők ésszel nem tudtak kisütni, azt majd kiveri Moldován őrmester vizes borogatásaival, meg botjával. Rendszer volt, hogy a szerencsétlen vádlottakat ennek a kezére adták, hogy az csináljon | velük, amit akar és tud. Beteges hajlamait ! csak növelték az áldozatok szállításával és magával ezzel a ténnyel biztatták, eltekintve a csendőrök nyilatkozataiban említett direkt utasításoktól, hogy a letartóztatottakkal ke- gyetlenkedjék. Lehet akkor azt mondani, hogy Moldován a bűnös? Az minden valószínűség szerint egy szerencsétlen beteg ember, akit őrültekházába kellene kezelésre beutalni és semmiesetre sem csend őrőrmesteri állásában meghagyni. A bűnösök pedig, mindent megfontolva. ketten vannak: az ügyész és a vizsgálóbíró, akik a bűn elkövetését rendelkezéseikkel elősegítették, sőt lehetővé tették. * A két magasállása bűnös miatt van az Ügyben a nagy titkolózás és tussolási hajlandóság. Ha csak a csendőrőrmesterről volna szó, az már régen börtönben ülne. De mert az igazi gyilkosok nagyobb urak, azért a csendőrnek is szabadon kell járni, hiszen ha felelősségre vonnák, világgá kiáltaná, amit tud. így is többször kijelentette, ha bezárják, nem ül egyediül. De a törvény előtt mindenki egyenlő. Bfa ügyész valaki, ha vizsgálóbíró, ha gyilkosságban résztvett, lakolnia kell Ezt nem akarják némelyek megérte»! és azt gondolják, hógy sikerül a büntetés «16! a magasállásu bűnösöket kivonni. Hisszük, nem fog sikerülni! _____________Sânâory WMfo. Bem kell meglenni a árága hetilapokat. Akarunk aközéhajnak éleget tenni. Bevezetjük a folyóiratok példányonkénti kölcsönzését is. Sí irhéji Éte r 15 leiért, Frissen, úgyszintén a Te nal V Uglap/a, Uí ! I46h, Ki pe» fcrördka a Ttndérvlssr gyen ' u*ek -epj a;. Német, francia lapokat pár lpiért kölcfeönczürk. Előjegyzést elfogadunk. „Csríídf Olvasókör“ í r Ken. orsRdutHi (v. Un c u.) 10. Frakkingeket, gallérokat, báliruhákat S? Kristály uf Vezetőségi
