Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-17 / 12. szám

JI4WWMWBWI1 Bútoraink kiváló minősége {8zurduki) Áraink olcsósága. Kedvező fizetési feltételeink. Székely és Réti Erdélyrészi Bútorgyár Részvénytársaság, Tárgu-Mureij, Bucureşti, Braşov CALCIT R.-T.*nál Telefon: 11-06. - Rendelések felvé­tele : Cai Victoriei 45 és Reg. Ferdinand Î2- (Hercules) • i^^ţ<^»irii^«wwiWnan>rTH-iTiyi)ifwn nr nüMWi i a Elvi-döntés a hadikölcsönkötvények ügyében Akolozsváti tábla kimondotta, hogy nincs joga a román állam­nak a volt monarchiától átvál­lalt hadik© l es ön kötvények behajtására Ezerszámra vannak kisebbségi állampolgárok, akik ennek az ítéletnek az alapján visszakövetelhetik a behajtott összegeket a Banca Nationalatói — A Réthy testvérek a precedenst teremtő per megnyerői (Kolozsvár, január 15.) Nagyjelentőségű ügyben ítélkezett pénteken a kolozsvári ítélő tábla I. szekciója. Az ítélet, mint precedens, igen sokakat érint és bizonyára igen sok volt osztrák és magyar, jelenleg román állampol­gárnak fog boldog perceket szerezni ez a dön­tés, amely arra nyújt reményt, hogy olyan pénzösszegeket kapnak vissza, amelyekről már régen lemondtak. Hogy rátérjünk a tulajdonképpeni tárgy­ra: a liadikölcsönkötvónyekről van szó, -ame­lyek jegyzéseiből kifolyólag igen sokan marad tak adósai a mai román állampolgárok közül a magyar államnak, illetve a kötvényeket ki- bocsájtó Osztrák-Magyar Banknak. A hadikul- csön-kötvények ügye a trianoni békeszerződés megalkotóit is foglalkoztatta, akik a ISA sza­kaszban intézkedtek ezekről. Ennek a szakasz nak az alapján 1924. október 31-én a román és magyar állam kiküldöttjei megállapodást kő lőttek, mely szerint a magyar államnak Romániában $emi- álló hadikölfcsönkötvény követeléseit át­veszi Románia és a behajtott összege­ket a hadikártalanitás összegébe tudja be. A román állam a szerződés megkötésekor -le­szögezte azt az álláspontját, mely szerint csu­pán arra nézve vállal kötelezettséget, hogy a követeléseket behajtja, ellenben semminemű kártalanításra nem hajlandó. Megindulnak a perek. Miután ezt az egyezséget megkötötték, a Romániában likvidáló Osztrák-Magyar Bank vezetőségével, az állam a Banca Nationalat fel­hatalmazta, hogy megindítsa a követelések be hajtására irányuló akciót s akár perek utján is érvényesítse a megegyezésben lefektetett jo gait. így kerültek bíróság elé Réthy Károly cs .József ismert kolozsvári mészárosok, akik 1917. szeptemberében Kolozsváron az Erdélyrészi Jelzálogbanknál 400.000 korona névértékben hadikölcsönkötvényt jegjreztek le. A 100.000 koronából 25.000-et fizettek ki a jegyzés sikál mával, mig a további 75.000 korona kifizeté­séig zálogban hagyták a kötvényeket. A 75.000 koronát később sem fizették ki s ennek az ösz- szegnek az erejéig indított pert a Banca Na­ţionala ellenük, 1925. júniusában. Réthy ék ér­velése az volt, hogy habár elismerik azt, hogy erkölcsileg helyesen járt el a román állam né­vében a szerződést megkötő Bratianu Ionel ak- ywwi'MmmwMww#»«»« «uti» kor, mikor leszögezte, hogy nem hajlandó egy bánit sem megtéríteni a hadikölcsönkötvényok- ért, ellenben nem helyes az, hogy saját (alattvalói­nak bőrére hasonló, tisztán kereskedel­mi üzletet kössön az áiiam s mikor ar­ról van szó, hogy ő fizessen, akkor er­kölcsi indokokat emleget, m ikor. pedig < ö van a hitelező szerepében, akkor nem nézi azt, hogy kinek a terhére megy a játék. Már csak azért sem lehet behajtani rajtuk ez: a követelést, mert,a hadikölcsönkötvények vol­tak elzálogosítva a tartozás f e jóban >s. a keres­kedelmi jog alapján nem .hajthatja be scan az Osztrák-MagyarBank, sem a román-állam mint jogutód másirányu vagyonukból a követelést- Azt is-sérelmezték, hogy lejben -akarják be hajtani a 75;000 koronát .2:1 arányban, holott a hadikölcsönkötvények kifejezetten koronára voltak kiállítva. Az első itélet­Hosszas periratváltás után tárgyalásra ke riilt az-ügy s a kolozsvári törvényszék negye dik -szekciója elutasította <a »Ranca Naiionaíaí keresetével, amely döntés annakidején nagy szenzációt kel­tett. A Banea Naţionala ez..ellen felebbezett * fóbiához, amelynek harmadik szekciója megváltoztatta.a törvénynek RééetéU» .helyet .adott m -keresetnek, kimondva azt az elvet, hogy a “75.000 -korona kölcsönnek tekintendő és igy vissza kell fizet ni. A táblai ítélet után Réthyéknek.ki is kelleti fizetniök a '75.000,koronának megfelelő lőj ösz- szeget'kamataival együtt, mintegy '75.000 lejt. mert ennyire nőtt fel a pereskedések közben .az összeg. Ez ellen most niárlKéthyék felebfeeztek a senun if őszekhez, amely aj/iaga részéről a táblai Ítéletet hatálytalanltrttta-és 'ki­mondotta, hogy a tábla Hely télen ül döntött, mert .nem vette figyelembe-azt, hogy ja hadi köl esönköt vén yek 1918 októ < bérétől, a <monarchia összeomlásától szá- I rnitva elvesztették értéküket 5. . . . - ­és udat-ilyenek, foţgalmonkiviil;álló dolgoknak tekintendők. A-semmitöszók. a pert-visszaküldte a ,kolozsvári táblának, -hogy újból .itóllaezen. Az utolsó tárgyalás Az újabb táblai tárgyalás pénteken volt, .amikor is a Banca Naţionala képviseletében de. Kis Alexandru, a román állam képviseletében dr. Runcan, Réthyék nevében pedig dr. Klein Miksa jelent meg. Az első szekeió JVIanescu ta­nácsa előtt folyt le a több'órán , keresztül tartó tárgyalás, melynek folyama alatt újból felele­venítették az ügyvédek a per eddigi menetében kialakult összes érveket és indokokat. Dr; Klein szerint már csali azért sem lehet ezt a követelést megítélni a Banca Naţionala javára, mert a hadikölcsönjegyzők amúgy is vesztettek már ezen a jegyzésen s nem terhelhetők még azzal, hogy az elmaradt vészieteket kifizessék. A felperesek azzal érveltek, hogy a román állampolgárok érvényesíthetik követeléseiket a magyar és osztrák állammal szemben, s hogy a iiariiköícsön köt vényeknek külföldön még .most is meg van a tőzsdei .értéke, amely állításokat azonban mindenki abszurdnak minősítette. A tábla a hosszú jogászi harc után megváltoztatta az első táblai ítéletet, helybenhagyta a törvényszék Ítéletét, elutasította a Banea Nationalat kerese­tével és elmarasztalta az összes perkölt­ségekben. Mindenki visszakövetelheti pénzéi. Nagyon sokan vannak Romániában olya­nok, akik nem engedték perre vinni a dolgot hadikölcsönkötvényeik ügyében s vagy kifizet­ték a Banca Nationalanak teljes követelését, vagy pedig kiegyeztek vele. Tekintve, hogy a semmi tőszék és a kolozsvári tábla is kimon­dotta, hogy nincs joga a Banca Nationalanak a hadikölcsönkötvénytartozá.sok behajtá­sára, mindazoknak, akik kifizették már a Banca Nationalanak ezeket a tarto­zásokat, joguk van arra és most mér precedens is a kezükben, hogy visszakö­veteljék az államtól ezeket a pénzeket. Tudomásunk -szerint -súlyos milliókat Hsze­dett be az állam ezen a cimen, természeteden mint kisebbségi állampolgároktól. A jogászi vélemény az, hogy százszázalékig biztos azok­nak a pereknek .kedvező kimenetele, melyeket az illetők a pénz visszaszolgáltatásért indíta­nak az/állam, illetve a Banc-a Naţionala*elten. Ezren és ezren vannak Erdélyben olya­nok, akiknek súlyos perceket szerzett a faadi- kölesönkötvények ügyes akiknek, űrnél lett, hogy vagyonuk egy részét a jegyzésnél kifize­tett összeggel elvesztették, még később is érez­niük kellett a jegyzés következményeit. Ez azonban a tábla elvi jelentőségű dön­tése alapján minden jogalap nélkül tör­tént. Így a döntés egy egész sereg kisebbségi.állam­polgárra nézve jelent nagy eredményt. Még rosszabb tett a marti összeköttetés a Nyugattal (Budapest, január 15.) A .nyugati pályaud­varra 23 óra 28 perckor érkező és onnan éjfél után 1 óra 1 perccel tovább induló gyorsvonat­nak és ellen vonatának, amely hat órakor étke­zik és 7 óra 15 perckor indul tovább, Boriin— Bukarest közt közlekedő közvetlen koearjáratát beszüntették. Ez a vonat ezután nem a Nyugati, hanem a Keleti pályaudvarra fut be, ahonnan az eddigi menetrendtől néhány perccel eltérő időben indulnak a megfelelő vonatok Baka rest illetőleg Berlin felé.

Next

/
Thumbnails
Contents