Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-17 / 12. szám
XT* *YF. XL SZÁM, „Vájjon maradhat-e megvesztegethetetlen a mai tisztviselői kar, látva, hova jutottunk mi és hova fognak jutni ők is?4* A nyugdijasszövetség alelnökének újabb nyilt levele az uj erdélyi miniszterhez — Szerencseki vénát helyett kérés a miniszterhez (Kolozsvár, január 15.) A nyugdíjasok frontján még mindig nagy az elégedetlenség. A kormány ugyanis az utóbbi időkben megígérte,, hogy az iy32-ik évben minden hónapban legalább 20-ig az esedékes nyugdijakat ki fogja fizetni, de az elmúlt hátralékokra vonatkozólag nem tett határozott ígéretet. Mindössze annyit, hogy fokozatosan és részletekben a mult évi tartozásait is ki fogja egyenlíteni. Ezzel az erdélyi és bánáti nyugdíjasok sokkal rosszabb helyzetbe kerültek, mint a bukarestiek és a re- gátiak. Ott a nyugdijakat mindig pontosan fizették. Habár nyilvánvaló, hogy Erdélyben és a Bánátban sokkal nagyobb a nyomorúság és különösen a nyugdíjasok irtózatos nyomorral küzdenek, nincs betevő falatjuk, nincs fájuk, nincs ruhájuk és nap-nap után előfordul, hogy az állam volt régi tisztviselői az uccán összeesnek az éhségtől és a hidegtől.. Különösen sérelmes, hogy Erdélyt és Bánátot, mint nyugdijkontingenst Bukarestben gyarmatként kezelik s nem akarják belátni, hogy az országnak minden nyugdíjasa egyenlő elbánásban kell, hogy részesüljön. A nyugdíjas szövetség állandóan foglalkozik ezzel a Béreimé* és áldatlan helyzettel, most egy nyilt levelet küldött be hozzánk, amelyet az erdélyi miniszterhez címzett. íme a nyilt levél szószerinti szövege: Bizonyára emlékszik a Miniszter Ur arra, hogy az utolsó parlamenti ülésszak megnyitása előtt önnél a helybeli nyugdijasegyesület egy küldöttsége jelent meg azért, hogy a szövetség által a képviselőkhöz intézett nyilt levél egy példányát átadja és felkérje, szíveskedjék olyan irányban közreműködni, hogy az erdélyi román képviselők is kollégialitást vállaljanak arra nézve, hogy a kormány végre szüntesse meg az erdélyi és bánáti nyugdíjasokkal szemben a múltban tcţnusitott magatartását, azt a magatartást, amely szerint más és más bánásmódban részesíti a szegény nyugdíjas páriákat f --látó;ira A kihallgatásnál egy szenátor is jelen volt és mindkettőjüknek nagyon rosszul esett az a kijelentésünk, hogy amíg a magyar és a szász képviselők a mi sorsunkkal törődnek, addig sajnos, a román képviselők az erdélyi nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyják és részvét nélkül nézik, hogy csaknem éhen- pusztulnak. Akkor protestáltak a szemrehányás ellen és megígérték, hogy a jövőben képviselői és szenátori tevékenységük kapcsán mindent megtesznek a nyomorgó nyugdíjas társadalom érdekében. Azóta eltelt három év. A parlamenti ülésszak azonban anélkül záródott be, hogy úgy a törvényhozó házakban, valamint más helyen is a megigért közbenjárás valóban megtörtént volna. Azóta sorsunk még rosszabbá vált, a nyugdijastársadalom még nagyobb nélkülözéseknek néz elébe. Közben képviselő ur erdélyi miniszter lett. Az illemkódex szabályai azt parancsolnák, hogy ebből az alkalomból a Szerencseid vánatunkat fejezzük ki. De a nyugdíjas társadalom, az irtózatos nyomor súlyos csapásai alatt annyira elparlagiasodott, hogy csak annak tudunk jót kívánni, aki velünk szemben tettekkel bizonyítja be a jóakaratát. Mi azonban újból előlegezzük a bizalmunkat és mégis csak küldjük a szerencsekivánatain- kat, mert erős a hitünk és olyan irtózatos a nyomorunk, hogy biztosak vagyunk abban, hogy ezúttal a beigért támogatás nem fog többé késni. Most hatalmában van a miniszter urnák, hogy az egyenlő elbánás elvét keresztülvigye. Bizonyára az összes erdélyi képviselők ebből a nagyfontosságu kérdésből becsületbeli ügyet fognak csinálni és 48 órán belül a nyugdíjhátralékok kifizetést nyernek és ezzel sok tízezer család mentesül a nélkülözéstől, rettenetes nyomortól és az éhségtől. Ha ez megtörténik, Miniszter Ur, mi és képviselőtársai örök hálánkkal és szeretetiink- kel és egy nemes cselekedet befeleható jó érzéssel lesznek gazdagabbak. Miniszter Ur, nincs a világon egy civilizált állam, ahol úgy bánnak a nyugdíjasokkal, mint nálunk. Románia szégyenfoltja ez a közömbös nemtörődömség, amellyel a nyugdijkérdést kezelik. Az állam minden időkben a tisztviselői » Magyar Úrasszonyok Lapja« Legszebb kivitelű szépirodalmi folyóirat. Minden modern kézimunka és divat melléklettel. Színház és társaság, kozmetikai, háztartási és hasznos tanácsadói rovatokkal. Megjelenik havonta háromszor. Komoly érdeklődők kérjenek mutatvány számot. — Megrendelhető Romániában, Török János, Baoiu, Judeţul Braşov, u. p. Turches. utján gyakorolja a hatalmat. Amilyen a tisztviselő, olyan az állam. Minálunk a tisztviselői kar nem a legjobb hírnévnek örvend. Kétségtelen, hogy nagyon sok becsületes és tehetséges ember működik a tisztviselői pályán és feltesz- szük a kérdést, vájjon a mi tragikus sorsunk, elhagyatottságunk miért demoralizálja ezeket a tisztességes tisztviselőket. Feltesszük a kérdést, vájjon maradhat-e sértetlen és megvesztegethetetlen a mai tisztviselői kar, látva a mi helyzetünket és látva azt, hogy hova jutottunk mi öregségünkre és hova fog nak jutni ők is. Mi kötelességünket megtettük az állammal szemben, most már az államon a sor, hogy megtegye az állam is a kötelességét velünk szemben. Ez nemcsak a mi érdekünk, hanem az ország jóhimevének az érdeke is. Br. Pocol Victor, a kolozsvári Nyugdijáé Szövetség alelríöke. Ez a nyilt levél kissé éles, mondhatnók nyers, de mentségül szolgáljon a levélíró részére, hogy az erdélyi és bánáti nyugdíjasok kely- zete valóban olyan kétségbeejtő, hogy itt gyorsan és radikálisan tenni kell valamit. 1500 márka havi nyugdíj, vagy 100.000 dollár írói honorárium? Csicserin bukásának és By ng< Íjazásának kalandos története LEGME6B1ZHATAB3 ÓVSZER U (Berlin, január 13.) A világsajtóban az utóbbi időben egymásután láttak napvilágot a szenzációs és nem kevésbé romantikus cikkek arról, hogy Csieserint, az orosz szovjetnek korábbi nagyhírű külügyi népbiztosát, mint teljesen lezüilött részeges csavargót látták kalandozni Moszkva ttceáin, sőt mint ilyet már a rendőrség is előállította. Moszkvai hivatalos körök nem cáfolták meg azokat a hireket, azonban a berlini szovjet követség köréből érdekes részletek szivárogtak ki Csiesenn volt külügyi népbiztos jelenlegi sorsáról, melynek alapján sikerült egy német lapnak közelebbről is megállapítani.; hogy a Csieserinről szóló meséknek nincs ugyan semmi alapjuk, de a volt külügyi népbiztos története még a részeges csavargóról szóló mesénél Is kalandosabb. Tény az, hogy Csicserin szép csendesen letűnt a külpolitika mezejéről, azonban egyáltalán nem adta magát az alkoholnak. Csicserin csöndesen és nyugodtan éli a nyugdíjasok életét Németország vagy Svájc valamelyik városában abból a bőséges nyugdíjból, melyet a szovje; fizet nc-ki. Természetesen álnév alatt és csak nagyon kevesen tudják tényleges hollétét. Csmstiin nyugdíjaztatása igen érdekes és mulatságos történet. Közte és Litvinov között ugyanis annakidején rendkívül éles harc indult meg a külügyi népbiztosi szék bírásáért. Csicserin végre érezte, hogy napjai meg vannak számlálva és hogy Litvinov marad a győztes, akkor elhatározta, hogy külföldre távozik és ezért egy évi szabadságot kért megrongált egészségének helyreállítására. Ezt a külföldi utazását azonban nem hagyták jóvá. Ekkor Csicserin azzal fenyegetődzve, hogy elleneseiben valamelyik követséghez fordul és világraszóló botrányt osap, mégis kikényszeritette a külföldi szabadságot, melyet tényleg el is töltött rtszben Berlinben, részben pedig Wiesba- . áeabei.. Amikor szabadsága lejárt, felszólították, hogy térjen vissza Oroszországba, azonban Csicserin kijelentette, hogy eszeágában sincs, miután a továbbiakban egyelőre külföldön kíván élni. Ellenben közölte azt is, hogy ha megélhetésé hez szükséges 1500 márka havi fizetését beszüntetnék, úgy kénytelen elfogadni egy new-, yorki könyvkiadó cég ajánlatát, mely 100.000 dollárt ígér neki arra az esetre, ha egészen őszintén megírja életrajzát és emlékiratait, melyeket már meg is irt és letétbe helyezett, úgy, hogy csak ki kell azokat szolgáltatni és akkor már nincs is szüksége a nyugdíjra. így tehát a szovjethatóságok jobbnak tartották, ha Csicserin fizetését továbbra is folyósítják és igy a volt külügyi népbiztos nyugodtan éldegél tovább ismeretlen helyen és ismeretlen néven és csupán nóhányan tudják, hogy hol tartózkodik. Emésztés iáfás nélkül TJ OGYHA emésztése nem könnyű, hogyha étképp*. zé8 után gyomorfájása van, szedje a Magnesia Bisurata t. A gyomorbetegségek eredete gyakran savtultengés és ezért, hogy rendes és fájás nélküli emésztésünk legyen, meg kelt szüntetni ezt a tulsavasodási állapotot. Ehhez < gy alkalikus só, mint amilyen a Magnesia Bisurata a legajánlatosabb, mert nemcsak hogy semlegesíti a savtul- tengést, hanem megvédi a gyomor gyenge nyálkahártyáját a tulsavasodott gyomornedv izgató hatása ellen. A Magnesia Bisurata, amely minden gyógyszertárban kapható, szuverén szer a savas marások, égések, gázok, nyomások és mindenféle nehézségek megszüntetésére. — Kapható minden gyógyszertárban és drogueriában.
