Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-16 / 11. szám

XV. EVF. u- SZÁM. aw——■ lm in i ii mi KuxnW&fú Zimmerman», a pénzhamisítók királya a finanszírozójától kapott pénzből először az adóját és hitelezőit űzette ki Bt óság előtt a íegikkéletes&bb hamis pénzeket gyártó éicektá^ ßßg — Zimmer in aim ^ gazdasági helyzettel védekezik (Kolozsvár, január 14.) A huszlejes érc- pénzek forgalombahozatala óta egyre-másra hukkannak fel a kamisitók, akik többé kevésbé tökéletes módszerrel próbálták utánozni a kü­lönben nem túlságosan komplikált műveleteket követelő órcpénzeket. A hamisítványok nagy­része rendkívül primitiv volt. Ma ebben a te­kintetben kivétel volt a Kolozsvárt felfedezett Zimmermann-féle hamisító üzem, amely any- nyira kifogástalan pénzdarabokat készített, hogy csak pénzszakértők finom mérlege és mikrométere ránthatta le a leplet a hamisítók­ról. Alig milliméternyi szólességbeli különbség árulta el a Zimmerman pénzverdéjében készült lmszlejesekről, hogy nem a román pénzek gyár­tásával megbízott angliai gyárból erednek s ha nem leplezik le a társaságot, akkor talán még most is működik a Mikó-uteában Zimmermann prése. i»í. A leleplezett pénzhamisító banda. Zimmermannékat azonban felfedezték s az egész társaságot letartóztatták, a gépet lefog­lalták s előkerültek a rézrudak, amelyek a nyersanyagot szolgáltatták. November óta ült vizsgálati fogságban Zimmermann, a pénzha­misítás technikai vezetője és a nagyszebeni Benedek Heim jómódú disznókereskedő, aki mint a vállalkozás finanszírozója vette ki ré­szét az ügyből. Kivülök még öten keveredtek bele a bűnügybe, részben a hamisításban való segédkezéssel, részben a íorgalombahozatallal vádolva. A kolozsvári törvényszék III. szekciója csütörtökön tárgyalta az ügyet nagy érdeklő­dés mellett. A vádirat külön kiemeli, hogy a Zimmermann-féle pénzek a legjobb eddigi ha­misítások s rendkívül nehezen lehetett megkü­lönböztetni a valódiaktól. Bár, jól eshetne Zim mermannak ez a munkáját illető dicséret, mégis nyugodt hangon, elkeseredve teszi meg vallomását. Intelligens ember, egyike Kolozsvár legjobb mechanikusainak. mermann addig biztatott, amig elfogadtam ter­vét. Együtt mentünk Budapestre és Bécsbe és az én pénzemből Zimmermann megvette a ha- misitógépet. Mikor készen lettek a hamisítvá­nyok, Zimmermann az egész összeget átadta nekem. Összesen 600 darabot értékesítettem be­lőle. Munkásaimat fizettem ki velük. Kilenc- százat az Oltba dobtam, mert nem voltak jók, a többit pedig a rendőrség találta meg nálam. A többi váűioti. Fia, Benedek Jenő a vád szerint két alka­lommal is szállított Kolozsvárról Nagyszebenbe pénzt. A fiatalember tagadja, hogy tudta vol­na, mit szállít a Zimmermann által átadott cso­magokban. — Zimmermann egyszer nevetve megje­gyezte, hogy vigyázzak, mert hamis pénzt adott át nekem, nem vettem azonban komolyan a szavait. Otthon azonban említést tettem a do­logról apámnak, de ő azt mondta, hogy hagyjak békét neki. A többi vádlott: Zimmermann Vilmos, Hies József, Ilies Gheorghe és Spierer Márton mind­annyian tagadják, hogy bármi közük lett vol­na a pénzhamisításhoz s a rendőrséget okolják, hogy őket is belekeverte az ügybe. Az egyetlen tanú Mendel Elemér mechani­kus, aki hosszú időn keresztül társa volt Zim- mermannak s együtt tartottak műhelyt. Két évvel ezelőtt szétváltak. Kijelenti, hogy becsü­letes, rendes embernek ismerte Zimeírüannt s ezután a jellemzés után meglepetésnek hat, mikor arról tesz emlitést, hogy neki is szólt egyszer Zimmermann, hogy jó volna hamis­pénzt gyártani. Az ügyvédek arról érdeklődnek, mint szak­értőtől, igaz-e az, hogy ugyanazt a gépet pénz­hamisításra és sinszeg gyártásra is használhat­ták? Mendel nem válaszol precizen a kérdésre, mire az egyik ügyvéd felveti, hogy az ügyész­ségről hozzák fel a lefoglalt prést s annak meg­vizsgálása után mondjon véleményt a mecha­nikus. — Talán mindjárt kipróbálhatnánk a pénz­gyártást is — jegyzi meg erre Jepune elnök a elutasítja az indítványt. a tossz A perbeszédek. Gradea ügyész vádbeszédében azzal az érve­léssel kér súlyos büntetést, hogy gombamódra szaporodnak a pénzhamisítók s csak a törvény teljes szigorának alkalmazása riaszthatja visz- sza a kétes elemeket ettől a könnyű pénzszerzési módtól. Zimmer mami és Benedek Heim védőügyvé­déi enyhe büntetést kérnek, a többi vádlottak védői ellenben mind felmentést kérnek, mert semmi bizonyiték sincs arra, hogy védenceik tudtak volna a pénzhamisításról, a rendőrségen erőszakkal felvett beismerő vallomásokon kí­vül. A perbeszédek után a bíróság szombat dél­előtt 12 órára halasztotta az Ítélet kihirdetését. Taior Gorlolan erdélyi miniszter nem költözik Bukarestbe, hogy az erdélyi problémákat a helyszínen tanulmányozza A korrekt hamisító jó adós. — Teljesen tönkrementem, munkám nem volt, — adja elő Zimmermann — ezért voltam kénytelen ilyen dologba fogni. Bégebben gon­doltam már erre, de csak akkor kezdtem ko­molyan foglalkozni vele, mikor már tarthatat­lan volt az anyagi helyzetem. Azonban pénz kellett a vállalkozáshoz. Benedeknek adtam elő tervemet s ő késznek is mutatkozott arra, hogy pénzt adjon a hamisítás céljára, összesen 1700 sillinget kaptam tőle. A hamisítás előkészítése alatt két alkalommal voltunk fenn Bécsben és Budapesten a szükséges gépek beszerzése végett. Először ezer sillinget adott, amelyből adósságai­mat és adótartozásomat fizettem ki. Benedek­nek azt mondtam, hogy prést vettem a pénz­ből, de nem volt jó. Ezután kértem még 700 sillinget, amelyből megvettem Bécsben a prést, amely bizonyos Atalakitásokkal alkalmas volt az ércpénzek nyomására. A klisét Kolozsváron készíttettem el, mikor minden rendben volt augusztus végén és szeptemberben összesen 1800 darab 20 lejest csináltam. Ezeket átadtam Be nedelcuek, aki egyrészét értékesítette, másré­szét pedig, amelyek kevésbé sikerültek, az Oltba dobta. — A pénzeket teljesen egyedül csináltam, senki sem segített. Munkásaimnak azt mon­dottam, hogy a prés sinszegek céljára kell s va­lóban rövid átalakítással alkalmas volt mind­két célra. A „finanszírozó." Benedek Heim, a nagyszebeni disznonagv- kereskedő nem úgy néz ki, mint aki hasonló kalandps üzletekkel foglalkozna. Lehet, hogy ez az első ilyen dolga, de máris rajta vesztett. — Családom van, nem akartam ilyen dolog­iak naki kezdeni — mondja Benedek, de Zim (Bukarest, január 14.) Bukarestben dr. Tatar Coriolan kolozsvári orvosprofesszor ki­nevezését mint az eddigi szempontok sikerét könyvelik eh Erdély uj minisztere január 14-én foglalta el hivatalát és a bukaresti Calea Vic- toriein levő miniszterelnöki palota emeletén rendeztek be számára hivatali helységet. Itt fo­gadta ma délelőtt a tisztelgőket, majd a Keleti Újság bukaresti munkatársa előtt vázolta cél­kitűzéseit: — Részletes programot ma még nem tudok adni — mondotta, — mert uj helyzetben vet­tem át a súlyos felelősségei járó megbízatáso­mat. Ma csütörtök este visszautazom Kolozs­várra, ahonnan hétfőn térek vissza Bukarestbe és kedden fogadom a sajtó munkatársait s azok előtt részletesen ismertetem működési progra­momat. Fokozott gondot kívánok fordítani a nyugdíjasok sérelmeinek orvoslására, amely kérdésnél azonban nem szabad elfelej­teni, hogy a jelenlegi pénzügyi helyzet nem te­szi lehetővé — bármennyire is szeretné a kor- I mápy emberi és szociális szempontból az I összes nyugdíjhátralékok gyors kifizetését. A I kormány és a pénzügyminiszter intenciója az, I hogy január hónaptól kezdődőleg az összes nyugdíjasok és tisztviselők minden hó­napban pontosan kapják meg járandó­ságaikat, az elmaradt hátralékokat pedig fokozatosan igyekszünk rendezni. Bizonyos harmonizálást kell azonban meg valósi tani a nyugdijakkal kapcsolatban, mert ma az a helyzet, hogy sok esetben a tényleges szolgálatot teljesítő tiszt­viselők 25—30 százaléka kisebb fizetést kap, mint a vele egy képesítésű és ugyanazon munka­kört betöltött nyugdíjas. Amíg ezen a helyen leszek, arra fogok törekedni, hogy az összes erdélyi tisztviselők és nyugdíjasok ren­desen kapják járandóságaikat és az ez­zel összefüggő panaszok véglegesen megszűnjenek, — Poliitkailag remél-e változást miniszter ur a kisebbségekkel kapcsolatban —- kérdezte munkatársunk. — A kisebbségeknek — válaszolt dr. Tataru miniszter, számolniok kell azzal, hogy uj kö­rülmények közé jutottak és Romániaiján élnek. Én mindig őszinte hive voltam és az is leszek a megértő politikának az összes kisebbségekkel, de különösen az erdélyi magyarsággal szemben. Szükségesnek és helyesnek tartanám, ha az összes kisebbségi politikai pártok vezetői inten­zív kapcsolatot építenének ki az erdélyi mi­nisztériummal és velem, mert a közvetlen sze­mélyes érintkezés során sok kényes problémát juttathatnánk a kisebbségeket is kielégítő mó­don megoldáshoz és a súrlódási felületek lecsi­szolódnának. Tervem az, hogy időm és tevékenységem legnagyobb ré­szét Erdélyben töltöm, illetve végzem, ahol különböző ankétokat fo­gok tartani, a helyszínen fogom kivizsgálni a lelmerülő esetleges panaszokat és Bukarestben csak az egyes problémák adminisztratív részét intézem el. — Kibővitik-e és milyen mértékben az er­délyi minisztérium hatáskörét? — volt a követ­kező kérdés. — Az erdélyi minisztérium hatáskörének kiszéles'oitése Jorga miniszterelnök ur inten­ciója szerint fog megtörténni, de hogy milyen mértékben és milyen szempontok szerint, ezt csak a miniszterelnök úrral a jövő héten lefoly­tatandó tanácskozás során lógjuk tisztázni. A miniszterelnök urat megértő intenciók vezetik az erdélyi kérdésben. Ezt igazolja, hogy szemé­lyemben erdélyi politikust állított a miniszté­rium élére és remélem, hogy a kormány részé­ről az Erdély iránt megnyilvánuló megértő szellem konkrét és kedvező eredményeket fog hozni a jövőben. Végül a kolozsvári interimárbizottság el nőkéről szólva, ezt mondta: — Én mint az interimárbizottság elnöke, megindítottam a purifikálás munkáját Kolozs­vár városnál és remélem, alkalmasabb embert keresve sem találhattunk volna, mint Papp tábornok urat, aki nemcsak erőskezü ember, de kitűnő organizator is.

Next

/
Thumbnails
Contents