Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-16 / 11. szám
EGYESÜLETI ELET A tél művészete — Dr. Balogh Ernő előadása — Az Erdélyi Kárpát Egyesület 1932. évi ismeretterjesztő előadásainak sorozatát január hó 13-án este kezdette meg a róm. kát. főgimnázium dísztermében, midőn is dr. Balogh Ernő, márianumi tanár „A tél művészete“ címen tartott igen érdekes, tanulságos és a fi gyelmet mindvégig lekötő előadást. Nincs nagyobb művész a természetnél. De a természetben, a természet alkotásaiban a művészet fogalmát lényegesen ki kell bővítenünk, amennyiben a természet művészi alkotásaiban átcsap rettentő nagyságokba is, olyanokba, minőket idegrendszerünk nem képes felfogni. Innen van az, hogy pl. a szibériai hóvihar természeti szépségét és fennségességét sem kép, sem szemlélet nem tárja fel igazán, merţ a szemléletnél a félelem, életünk veszélyben forgása akadályoz meg annak csodálásától. Magának a télnek két diszitö eleme van: a hó és a jég. A hó a tisztaság fogalma, a jég pedig a hónak rokona. A hópelyhek igen magas légrétegekben képződ nek és nem egyebek, mint liatszögü kristályok, melyeknek 2 typusát különböztetjük meg: a lemezes és sugaras kristályokat, melyek közül a sugarasak gyorsabban kristályosodnak és csodálatos szépségüket az okozza, hogy pontosan CO fokú szög alatt 3 dimensio ban metszik egymást. Egy amerikai tudós több évti zed óta foglalkozik a hópelyhek mikroskopiumi képével és eddig kb. 5000 hópehelyröl készített fotográfiát, melyekből kiderült, hogy teljesen egyforma hópehely nincs. El lehet most már képzelni, hogy a millió és milliószámra leeső hópelyhekben minő csodálatos művészi kézzel dolgozik a természet, amit sem képzelet, sem ész meg nem alkothatna soha. Itt a- természet művészi munkájáról meríthetnének a grafikusok olyan utánzatokat, aminök már a tündériesség fogalmával volnának összekapcsolhatók. És továbbmenöleg, a hótakaró minő csodálatos bundába öltözteti fel a természetet. Minő alakulatok, minő szépségek tárulnak fel a csillogó hótól fedett fenyvesekben, erdőkben, hegyekben! A cse- nevész fenyőerdőt úgy öltözteti fel a hó, mintha valóságos kísértet volna. Hogy megváltozik, hogy átalakul minden a hótakaró alatt! A jég keletkezésének elméleti fejtegetése után szebbnél-szebb vetitettképek tették szemléltetővé a jég- lüket, jégvirágokat, jégcsapokat, jégtömegeket, az apró vízesések drapériái után pedig a befagyott Niagarát, a Niagara csodálatos és egyben rémitőleg ható jégfüggönyeit. A jégbarlangok közül a Biharban található eszkimói jégbarlang egyes szép részleteit vetítette a vászon, majd a zúzmara (jégrózsa) csodás szépsége tűnt föl befagyott tők tükrén. A gleccserek ismertetése után az Antarktisz földrészről, a déli sarkvidék nagy kontinenséről beszélt, amely akkora, mint Délamerika. Ez a gleccseres kontinens az örökös hó és jég hazája, ahol Robert E. Scott 1912 március havában, az akkori délsarki expedíció élén tragikus körülmények között elpusztult. Ennyi volna dr. Balogh Ernő előadásának vázlata, amelyből azonban hiányzik az a közvetlen, szelíd humor, amellyel előadását átszőtte és az a poetikus színezet, amellyel előadását helyenként (pl. Scott temetése a természet által) aláfestette. Úgy az előadó személye, mint maga az előadás tárgya, zsúfolt nézőteret érdemelt volna meg; különösen az EKE tisztikara és választmánya, valamint az EKE nagyszámú tagjai részéről elvárható volna, hogy legalább az EKE kebelében rendezendő előadásokat látogassák, mert a turisztikát ápolni és fejleszteni csak akkor lehet, ha minden, a természethez tartozó és a természetben észlelhető szépséget, művészetet magasabb látókörből tekinthetünk át. I)r. Gergely Endre. A mükedvelőverseny eredményének kihirdetése. A verseny r cndezöbizottsága műsoros-este keretében hirdeti ki a verseny eredményét. A müsoros-estélyt szombaton este 8 órai kezdettel az épitömunkások székházában rendezik. A Honvéd uccui Kalandos Társaság folyó hó 17-én, vasárnap délután 3 órakor a Magyar uccai református iskolában közgyűlést tart, amelyre a tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. A közgyűlés tárgysorozatán szerepel a temetői uj átírási rendelkezések ismertetése és megtárgyalása. A Hideivei református dalkör pénteken, folyó hó 15-én délután 5 órakor a Rudolf úti református iskolában közgyűlést tart. A Kolozsvári Arvaleánynevelő Otthon a szokásos hangulatos eadélutánjait a Székely Társaság (volt KAC) helyiségében e» évben is megrendezi. Az első teadélutánt, mely a kolozsvári úri társaság találkozó helye lesz, január 17-én, vasárnap délután %5 órai kezdettel tartja meg, melyre a meghívókat a vezetőség most küldi szét. Aki tévedésből nem kapott volna és igényt tart rá, forduljon az intézet vezetőségéhez. 7 óvakodjatok ' A HIDEG, A NEDVESSÉG ES POR VESZEDELMEITŐL TORKOTOKAT, MELLETEKET ES A TÜDŐKET A MEGHŰLÉS,TOROKFÁJÁS, ASTMA, BRONŞITA,INFLUENZA ELLEN,A . WMDA PÁSTI LLAK által; eltávolítja es legyőzi a LEGIÖ SZERVEK ELLENI BETEGES MEGTÁMADÁSOKAT i A DOBOZ FAC-SIMILJE _______ KAPHATÓ MINDEN K GYÓGYSZERTÁRBAN gjéíkATOlB. íetabujsementJ PAJTÍv} Látogatás a nyomortanyán, ahol egy nagy magyar iró öccsének családja birkózik az éhenhalással Mozgalom indult meg, hogy Móricz Károly útiköltségét összeadják — Szólaljon meg a magyar társadalom jószive (Kolozsvár, január 14.) Tegnapelőtti számunkban cikket irtunk Móricz Károly építészről, Móricz Zsigmondnak, az illusztris magyar írónak öccséről. A nagy nyomorba jutott építész tragikus sorsa széles körökben megdöbbenést és egyben fájdalmas részvétet keltett. A kolozsvári építészek körében már előzőleg akció indult, hogy Móricz Károly részére négyezer lej útiköltséget gyűjtsenek össze. Ugyanis Móricz Károly Jugoszláviában akar elhelyezkedni, ahol még ma is folynak a tagositási munkálatok s a saját előadása szerint ott neki állást ajánlottak fel. Két épitész kartársa, Újvárosi Sándor és Torday Mihály már össze is gyűjtöttek kétezer lejt, de a mai nehéz viszonyok mellett éppen a szakmabeli építészek, akik a 1 múltban is többször segítettek Móricz Károlyon 1 egylőre ennél nagyobb összeget nem tudtak ál- ! dozni. Pillangó ucca öl. Cikkünk megjelenése után többen felhívták telefonon szerkesztőségünket, olyanok, akik szintén segiteni akarnak Móricz Károlyon és családján, érdeklődtek, hol van a lakása. Éppen azért meglátogattuk a lakásán Móricz Károlyt és családját. A Pillangó ucca 61. szám alatt lakik. Nem is lakás ez. Egy szoba, konyha, amelynek az épitése még nincs befejezve. A „lakás“ csupasz falain hosszú csikókban folyik le a viz s a hidegebb napokban a plafonról jégcsapok lógnak lefelé. Irtózatos füst és hideg fogadja a belépőt. A sötétségben, mert az ablakok alig világítanak, először alig lehet látni valamit. Csak lassanként bontakozik ki a nyomorúságnak, a nélkülözésnek, a kétségbeesésnek a megpendítő képe. Minden bútordarab egy nyers deszkákból összetákolt asztal, nehány szék. A másik helyiségben pedig szomorú rongyhalmaz, amit a hét tagból álló család fekvőhelyül használ. Fűteni sem lehet. És ebben az oduszerü kétségbeejtően hideg és egészségtelen helyiségben lakik Móricz Károly épitész, a felesége, ezek a valamikor jobb napokat élt emberek és azonkívül öt szerencsétlen, fázó és nyomorgó gyermek. A legidősebb 13 éves s a legfiatalabb 3 éves. öltözetük hiányos cipőjük rongyos, még az uccára sem tudnak kimenni. Az iskolába még csak beirták őket, de nem tudtak tandíjat fizetni, nem volt cipőjük, nem volt ruhájuk és odahaza összebújva, megdermedve, fázva, kétségbeesett állapotban várják haza édesatyjukat, hogy legalább valami ételmorzsát vigyen nekik, mert fűtésről a rettenetes nyomorlakásban szó sem lehet. Mikor az ember belép a szobába, a nyomorgó család tagjai valósággal szétrebbennek, részbeni szégyellik a nyomorukat, részben az élet ostorcsapásai annyiszor sújtottak végig rajtuk, hogy már félnek mindenkitől. Amit eddig-Ősz szeirtak a lapok, az úri nyomorúságról, mindazt messze i élűimül ja Móricz Károly családjának a kétségbeejtő helyzete. A börtön sokkal kellemesebb lehet, mint ez a nyomorlakás. Ne kutassuk, hogy miért jutott Móricz Károly épitész ilyen rettenetes helyzetbe. Mi tudjuk, hogy nem volt soha iszákos, még csak nem is cigarettázott és mindent elkövetett, hogy családját, gyermekeit megmentse az éhségtől és a megfagyástól. Akik eddig adakoztak. Amint előbb megírtuk, épitésztársai már kétezer lejt összegyűjtöttek és minden reményünk meg lehet arra, hogy a Keleti Újság jó- szivü olvasói a még hiányzó kétezer lejt, sőt valamivel többet is összeadnak, hogy a család Jugoszláviába átköltözhessék. Meggyőződtünk arról is, hogy elkészült az útlevele, szóval minden előkészület megtörtént, hogy a család elutazhasson. A taggyiijtés tovább tart és Torday Mihály épitész kezeli a befolyt összeget, ö vállalt felelősséget azért is, hogyha a szükséges összeg együtt lesz, akkor megváltja a vasúti jegyet és útnak indítja a nyomorgó családot. Itt csak azoknak a nevét emlitjiik meg, akik Móricz Károly családjának eddig segítséget nyújtottak: Torday Mihály 200 lej, Ujvárossy Sándor 200 lej, DQinény Andor 100, Devecseri László 100, Keppl István 100, Koncz Ernő 200, Moll Elemér 100, Negrutiu Joan 200, dr. Niman Lajos 50, Öhlbaum Áron 100, Rácz Mihály 200, Reich Jenő 200, Strasser Elemér 100, Hevess Vilmos 100, Papp Sándor 100, Viola Kornél 100, Polo- nyi István 50 lej. A további adományokat a Keleti Újsághoz Torday Mihály épitész cimóre kell beküldeni, de bizonyára akadnak olyanok is, akik fát, élelmiszert, ruhaneműt, vagy más pénzbeli segélyt akarnak juttatni a nyomorgó családnak, azok nemes adományaikat közvetlenül is elküldhetik a Pillangó ucca 61. számú lakásba, Móricz Károly símére.
