Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)

1932-01-04 / 2. szám

TAXA POŞTALA PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 34256—927. Cluj- Koloxs vár, 1932 január 4. Hétfő ELŐFIZET. 1 évre 800 lej, félévre 400 iej, egy hóra 70 lej. évre 200 lej, ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. | Telefon: 508. ELŐFIZETÉS MAG YARORSZĂGON: 1 évre 50 pengő, félévre 25 pengő, negyedévre 12.50 pengő. Egyes szám ára XV. évfolyam, 2-ík szám. Egyes szám ára SO fillér. Három mondat Három mondat ragadja meg a figyelmünket azokból az újévi beszédekből, amelyek a román politikában elhangzottak. A királyi szó pártok fölötti, de belevág abba a politikai főproblémá­ba, amely körül a pártok birkóznak s amely nő a maga nagyságában tekintet nélkül arra a tel­jesítményre, amit e pártbirkózás jelent az or­szágra. A király mondotta, hogy nem okvetle­nül szükséges mindig csak azzal törődni, mi történik a határokon túl és okos tanács ez az uj esztendőre. Mert nem azt jelenti, hogy a gazda­sági elszigeteltség köpenyegét kellene ma­gunkra ölteni. Meglátása ez annak a valóság­nak, hogy a határokon túlra túlzottá vált figye­lés növelte meg az itthoni politika improdukti­vitását. Azt a semmittevést, ami minden tevé­kenység hiányát, vagy tévedéseit leplezni szok­ta olyan veszedelmeknek a kürtölésére, amiket a határokon túlra feltételez. Ha valaki nagyot akar mondani valamilyen népszerűségi célból, akkor hatni on tuli veszedelmek félelmét igyek­szik felkelteni. Viszont a gazdasági leromlásunk nak nem minden oka jött a már annyi takaró­zásra felhasznált világválságról. Sőt: olyan súlyosak a nyomornak itthoni okai, vétkei és bűnei, hogy azok a világ gazdasági talpraállásá- val sem tűnnének el. Ha mindent kintről vá­runk, a legnagyobb csalódásoknak nézhetünk elébe. A bizalomválság megszünhetik odakinn nyugaton, ezzel még nem állott helyre a kül­földnek a bizalma a mi gazdasági állapotaink­kal szemben. Az ország népeinek életlehetősé­gét megterhelték és lerombolták úgy, hogy ezt nem fogják az idegenek újraépíteni. A királyi szó utal erre a valóságra, de az elhangzott szó nyomán honnan várhatjuk a tevékenység uj irányainak a kibontakozását? Mert a kormány elnöke lelkiismeretlenek­nek mondja mindazokat újévi beszédében, akik súlyosabb nehézségeket jósolnak az uj esztendő­re. Tényleg nem okos és nem tanácsos növelni a pesszimizmust. De a külföldre néző kormány­zás beállított erre az esztendőre egy olyan költ­ségvetést, amely a polgári életmódot vasketrec- korlátok közé szorítja s az egzisztenciális lét kalkulációi számára nem enged kitervezhető tiszta képet. Nézzünk szét az itthoni gazdasági udvar portáján, de ezt a kormánynak kellene mindenek előtt elkezdenie. Az itthoni rendcsi­nálás követelményei közé sok igazsággal vág bele az erdélyi román nemzeti párt elnökének újévi kifakadása és a királyi kifejezésre ju­tott tanácsadás alapján végre egyszer komo­lyan felvehetnék Bukarestben a tárgyalást a legtagadliatatlanul létező s érzékenyen sajgó erdélyi fájdalommal. Az évforduló statiszti­kájának keserű számai kiabálnak errefelé. Nem kell egyebet felhozni, csak azt, hogy az Erdély­re különös mértékkel kivetett közterheknek nyolcvan százalékát hajtotta fel a megkülön­böztetett kíméletlenség s az államkincstár nem fizette ebből az itteni tartozásait, sem nyugdí­jasait, sem tisztviselőit, Bukarestben nem is­merik ezeket az ilyen fizetési hátralékokat azok a tisztviselők, akik az ország más területéről a kivetett adóknak csak negyven százalékát szá­molták össze a beszedett pénzösszegekben. Ha semmi egyéb, ez a nehány számadat elég okot adhat arra, hogy belekapcsolódjék az erdélyi fájáialopi,, az erdélyi sötét jóslat abba a királyi kívánságba, hogy kezdjenek már egyszer itthon olyan rendet teremteni, ami jobb kilátásokra huzza szét a jövő függönyeit. Vasárnap délelőtt mondja el Bethlen György beszámoló beszédét Vásárh elyi János veszi át a kolozsvári pártelnökséget (Kolozsvár, január 2.) Amint jelentettük, ma, vasárnap délelőtt 11 órakor tartja a Ma­gyar Párt kolozsvári tagozata rendes közgyű­lését, amelyen Bethlen György gróf országos pártelnök, mint kolozsmegyei és kolozsvári kép­viselő beszámolóbeszédet fog mondani s ame­lyen a tagozat megválasztja uj pártelnökét. A kolozsvári Patria ezzel kapcsolatban ar­ról ir, hogy a párt kebelében nagy zavarok volnának és valami vihart helyez kilátásba. Nem ismeri a Patria a magyar polgárságnak azt az öntudatosságát, amely józanul áll renge­teg szenvedésével a viharzó áramlatok között és polgári követeléseinek útjáról nem lehet letéri- temi semmiféle megtévesztéssel. A közgyűlés az Iparos Egyletnek a főtér 23. szám alatti épületében, az emeleti gyüléste- remben lesz. Bethlen György gróf pártelnök a magyarságnak újévi magatartásáról fog irá­nyitó beszédet mondani, arról a magatartásról, amely most a legsúlyosabb megpróbáltatások­nak néz elébe. Az uj kolozsvári pártelnök min­den valószinüség szerint Vásárhelyi János lesz, aki a választás aktusa után jelentőségteljes be­széddel veszi át az elnöki tisztséget. Jugoszláv-magyar tárgyalások indultak meg Grátz Gusztáv inkognitóban tárgyalt Belgrádban |áH (Berlin, január 2.) Az Ullstein-ügynök ségnek Belgrádból azt jelentik, hogy december 29-éu, á leg•/. <oiabb r ? >;■-altéban, a jugoszláv fővárosba érkezett Grátz Gusztáv dr., volt magyar külügyminiszter, aki december 31-én már el is hagyta Jugoszláviát. Grátz dr. Ku- mánudi helyettes külügyminiszterrel és számos szerb államférfival tárgyalt. A megbeszélések valószínű tárgya a gazdasági közeledés Magyarország és Jugoszlávia között. JákosMugdijr dukció Az u év megdöbbentő szenzációja — Minisztertanácsi határozattal léptetik éleibe a nyugdijleszálliiást (Bukarest, január 2.) A kormány, amint is­meretes, takarékossági okokra való hivatkozás­sal már régebben tervbe vette az összes nyug­dijak leszállítását és ezt a tervét a közeli na­pokban értesüléseink szerint meg is fogja való- sitani. Az 1932. évi költségvetésben a nyugdijak kifizetésére előirányzott összeg körülbelül 8 millió lejjel kevesebb már, miint a mult évi ha­sonló tétel volt, ez azonban csak a leszállítás tendenciáját, de nem annak mértékét jelenti. Hirek szerint o kormány az alapnyugdijakat érintet­lenül akarja hagyni, de lényegesen redu­kálni szándékszik az összes 'pótlékokat, a drágasági pótlékot, a lakbérösszeget és mindazokat a járulékokat, amelyek eddig a nyugdíj integráns kiegészítő részét tették. A kormány tartózkodik attól, bogy ezt az intéz­»BBITAWIA« Angol-Román Biztositó R.-T. BIJCUREŞTI Alapittatott a Comercial Union Assurance Company Ltd. és a The Exess insurance Com­pany Ltd. londoni hi tositó társaságokkal, ame­lyek egyúttal a „Britania“ viszontbiztosítói és 55 milliárd Lei vagyonnal rendelkeznek. Kar­tellen kívül! Alapi1 va 1924. évben, Teljesen befizetett a'aptőke 15,000.000 Lei. Bejegyezve az ilfovi törvénvszéknél 29/1924. szám alatt. Működése Romániában kihirdetést nyert a Monitorul Oficial 1924 márc. 9-i 53. számában. ; kedését törvényhozási utón foganatosítsa, mert tudja, hogy a képviselőházban és a szenátus­ban az ellenzék éppen olyan egységesen vonul­na fel ellene, mint a tanítói fizetésekkel, vagy a köztisztviselők rendkívüli adójával kapcsolat­ban. Éppen ezért a nyugdjleszállitást minisztertanácsi ha­tározattal fogják eszközölni. és ez a minisztertanácsi határozat közelebbről megjelenik a hivatalos lapban, mivel annak a hatálya január 1-e. Ezzel szemben az eddigi platonikus jellegű Ígéretek helyett, komoly intézkedéseket kívánnak fogana­tosítani az iránt, hogy az 1931-ből elma­radt myugdijösszegeket teljes egészükben és legsürgősebben kifizessék. Ugylátszik, hogy ezeket a hátralékokat rész­ben a redukciókból akarják fedezni. Természe­tes, hogy a nyugdíjasok körében nagy elégedet­lenséget és nagy elkeseredést keltett a redukció­nak a hire. A leszállítás mértékét egyelőre még senki sem ismeri, csak a Viitorul közli azt aa értesülését, hogy ez a leszállítás körülbelül 15 százalékos lesz, tehát ugyanannyi, mint a tisztviselők áldozati adója. A liberálisok lapja élesen támadja a kormányt és azt Írja, hogy ugyanakkor, amikor a nyugdíjasok már hosszú hónapok óta nem kapták járandóságukat, nincs lehetőség és mo­rális ok arra, hogy tőlük áldozatot kérjenek. Ezzel szemben a nyugdíjazások revíziójára vol­na szükség, mert ebben az irányban nagyon sok súlyos visszaélés történt.

Next

/
Thumbnails
Contents