Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-04 / 2. szám
2 XV. ÉVF. 2. SZÁM. JKtoumesteata flpgetiianu Rámában, Ehica Varsában A készülő román megegyezés tárgyalásai valószínűleg Ankarában lesznek — Károly király újévi jókívánságai az ország minden polgárának (Bukarest, január 2.) Argetoianu pénzügyminiszter Nápolyból megérkezett Rómába, miután a karácsonyi ünnepeket Nápolyban töltötte. Kihallgatáson fog megjelenni az olasz királynál, azután pedig Mussolinivel, majd az olasz pénzügyminiszterrel tárgyal. Gliica külügyminiszter január 7-én utazik el Varsóba, ahol Zaleski lengyel külügyminiszterrel fog elsősorban tárgyalni, majd kihallgatáson jelenik meg Moszcinszki lengyel köztársasági elnöknél és Pilsudszki marsallnál, majd január 10-én tér vissza Bukarestbe, ahova ekkorra megérkezik Titulescu is, akivel megállapítják azt az álláspontot, amelyet Románia a genfi leszerelési konferencián képviselni fog és összeállítják a román delegációt. Január 17-én Prágába utazik Ghica Benes meghívására. Az orosz-román tárgyalások. Hírek szerint a külügyminisztérium újabb értesítést kapott a szovjettől az iránt, hogy az oroszok a meg nem támadási szerződéstől közvetlenül kívánnak tárgyalni. A tárgyalás az egyik verzió szerint Ankarában lesz és a megbeszéléseket a két állam ottani követei folytatják le. A megkötendő szerződés nagyobb békegaranciákat fog tartalmazni, mint a Kellogg-egyezmény. A szerződő felek a hirek szerint kötelezni fogják magukat arra, hogy kölcsönösen respektálják egymás határait, egyikük sem vesz részt egy másik ellen irányuló szövetségben, nem kezdenek egymás ellen ellenséges akciót és nem alkalmaznak mások ellen sem gazdasági és pénzügyi represszáliákat. A Viitorul viszont úgy tudja, hogy Oroszország és Románia között a tárgyalások január 5-én kezdődnek meg Rigában. A konverzió. J.anuár 8-án újra megkezdi tanácskozásait a konvertálási törvényjavaslat szövegező bizottsága, amelyben azonban a nemzeti parasztpárt, a néppárt és a Vlad Tepes liga képviselői nem vesznek részt. A király újévi beszéde. Bukarest népe a szokottnál nagyobb jókedvvel búcsúztatta az óévet. Az összes lokálok zsúfolva voltak és a mulató közönség mindenütt reggel 8 óráig maradt. Karoly király Mihai vajdával Szinajából január elsején reggel érkezett Bukarestbe. Délelőtt 11 órakor az uralkodó lovasgárdája kíséretében a patriárchátus székesegyházába vonult a közönség lelkes ovációi mellett. Itt istentiszteletet tartottak, amelyen Miron Christea patriarcha celebrált, majd a székesegyház fogadótermében átvette a király a megjelent egyházi, polgári és katonai hatóságok szerejncsekivána- tait. Miron Christea patriarcha üdvözlő beszédében rámutatott arra, hogy sohasem volt fontosabb a hit, mint most, amikor sokan kénytelenek bőjtölni, mert nincs mit eniniök. Iorga miniszterelnök a kormány nevében nyújtja át a királynak hódolatteljes jókivána- tait. Károly király köszönetét mond a szerencse- kivánatokért. Aggodalommal tekint az 1932. év felé, mégis úgy érzi, hogy az uj esztendő javulipüzért a pénzért a legjobbat és legszebbet kapja fénykép és levelezőlap- albumokban, valamint emlékkönyvekben a MINERVA könyv- és papirkereske- désben, Cluj-Kolozsvár. lást fog hozni. Egy jobb jövő reménye az, amely el kell, hogy töltsen mindnyájunkat az újév hajnalán. Hogy a határokon túl mi történik, az nem mindig érdekelhet bennünket, itt belül mi vagyunk a gazdák és nekünk úgy kell gazdálkodnunk, hogy megéljünk. Népünk már látott mostohább sorsot is és nem csüggedt. Én azzal a szeretettel és munkával fogok dolgozni továbbra is, amilyent ez az ország és népe megérdemel. Vigyék széjjel és mondják meg mindenkinek, aki e földet lakja, hogy az ország királya boldog újévet kiván. Vaida szenvedést kiván az erdélyieknek. Az erdélyi román nemzeti párt ezidősze- rinti elnöke és régi vezéralakja,, Vaida Sándor a párt lapjában mondott újévi köszöntőt, megszokott epésségével. Gúnyos iróniával az erdélyiek számára az újévre minél több üldözést, megcsúfolást és inzultust kiván s részletesen sorolja fel azokat a kijátszásokat és kizsákmányolásokat, amikben Erdélynek és az erdélyieknek eddig részük volt. — Addig legyen ez igy, amig az állampolgári öntudat odáig nem fejlődik — mondja — hogy a szolidaritás égető szükségét meg nem érezve, magát fel nem szabadítja. Averescu és Míhalache életük legnagyobb tekintikt hogy politikusok lettek Szerezzen tartós örömet családjának!! Fizessen elő a legnívósabb kölcsönkönyvtárba Strada Nicolae Jorga (volt Jókai ucca) 5 sz■, ahol minden újdonságot megkap. Helyben díjtalan házhoz szállítás. Pontos kiszolgálás vidékre ! — Címre ügyelni! A román kormány e szerint már értesítette volna a szovjetet arról, hogy a rigai román követ Sturdza teljhatalmú megbízást kapott a tárgyalások lefolytatására és a meg nem támadási szerződés aláírására. Az egyik bukaresti lap, újévi számában érdekes körkérdést intézett a vezető román politikusokhoz. „Melyik volt a legnagyobb hiba, amit életében elkövetett?“ tette fel a lap a kérdést, olyan célzattal, hogy a kérdezettek politikai szereplésüket helyezve előtérbe, válaszoljanak. A válaszok között sok érdekes van s néhányat kiragadunk közülök: Iorga elég szellemesen igy válaszolt: „Én nem csinálok politikát, ezért nem beszélhetek politikai hibákról.“ Hozzátette még, hogy naponta követ el hibákat és hogy a legnagyobb hibát eddig még nem követte el, de a jövőben mindenesetre meg fogja tenni. Averescu marsall érdekes választ adott: „Életem legnagyobb hibája, hogy I. Ferdinánd király kívánságának engedve, belekeveredtem a politikai életbe. Magammal vittem a politikába a katonai nevelésnek köszönhető hibákat és nem tudtam elsajátítani a politikusoktól megkövetelt hibákat.“ Bevallja, hogy eddig csak rossz tapasztalatokat okozott neki a politika. Duca, a liberális párt elnöke, egészen más tónusban nyilatkozik: „Tekintve, hogy egész életemben egyetlen elv szolgálatában állottam és hogy politikai tetteim következetességével büszkélkedhetem, nem mondhatom, hogy olyan hibát csináltam volna, amelyet sajnálnék.“ Goga csak mindenkinél előforduló kicsiny hibákról beszól, amelyek alól ő sem kivétel. Ioanitescu, volt miniszter legnagyobb politikai hibájának azt tartja, hogy hitt a néptömegek erejében. Lupu pedig röviden csak annyit mondott: „Soha egy hibát sem követtem el.“ Madgearu válaszán érezhetők azok a támadások, amelyeknek az utóbbi időben célpontja volt. „Nem emlékszem, hogy politikai hibákat követtem volna el, de beismerek egy nagy hibát politikai karrieremben: nagyon hittem a barátságban és lojalitásban.“ Mironescu, volt miniszterelnök, csak általánosságban felel a kérdésre: „A politika különösen nálunk empirikus. Ez azt jelenti, hogy gyakran történnek hibák. Senki sem kivétel 4! ez alól.“ Petrovici, egyetemi tanár, volt miniszter, Averescu marsallhoz hasonlóan azt tartja, hogy legnagyobb hiba volt, hogy politikus lett s nem maradt hivatásának szolgálatában. Mihalache sincs egyáltalában megelégedve a politikában végzett munkájával, mert ugyancsak azzal felel, hogy legnagyobb hibája a politizálás volt. A lap meglepetését fejezi ki a válaszok után, mert, mint mondja, azt várta, hogy a politikusok azt vallják be, hogy egyáltalában nem követtek el semmi hibát. Fontos Budapestre ntazók részére ! Szálljon meg a „ÍÍEISAHÍ“ szállodában Berlini tér 7. (Nyagatinál), Budapest legjobb helyén íekvő modern szállója. Lift. Központi fűtés. Hideg és meleg folyóvíz. Telefonos szobák, kávéház-étterem. Szobák 4.50. Pensio 8 pengőtől. Egyágyasnál 10 százalék, kétágyasnál 20 százalék engedmény e lap felmutatóinak. A szállóban a Keleti Újság és az összes bel- éskülföldi lapok olvashatók
