Keleti Ujság, 1932. január (15. évfolyam, 1-24. szám)
1932-01-01 / 1. szám
TKZ.A POSTAIBA PL&W’i Oe HBMEIUR •ne, ■«»--sw?. Cluj-Kolozsvár, 1932 január 1 Péntek WA>mzwrw i érre 120f; (ej, (*>*vra «H «}, r.^^yed fett*« sSOO lei, ©®y kft."* üé* !»J. Egyes szám ára 5 lej. ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Ssserfcesjtőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) * j Telefon' 5»8. XV. évfolyam, l«*so sssáí®. ELÖFKSETES MAGTAKORSZAGON: í évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egye* szám ára 20 fillér. Középeurópai kibontakozás felé A magyar-eseh politikai és gazdasági kapcsolatok elmélyítése semmiesetre sem megy olyan könnyen, mint ahogyan az néhány nappal ezelőtt Benes feltünéstkeltő intervjuja után látszott. A cseh sajtó, most már látva., hogy Magyarországon komolyan veszik az ajánlatot, takaródét fuj és azt javasolja, hogy mindennemű kezdeményezésnek Budapestről és nem Prágából kell kiindulnia. Emögött azok az örökös presztizsmomentumok állanak, alászinezve gazdasági meggondolásokkal, hogy mindig azok vannak előnyösebb helyzetben, akiktől kérnek valamit, nem pedig, akik kérnek, tehát: kérjen Budapest, nem pedig Prága. Lehet, hogy ez a középeurópai gazdasági összefogás kombinációja is vissza fog fejlődni, hogy majd egy újabb karácsonyi körkérdés kapcsán találja meg a maga elvi jelentőségű ösztönző erejét. De bizonyos megszívlelendő problémák e kérdés körül igy is felvetődtek és ha gyakorlati hasznuk pillanatnyilag le nem mérhető, a középeurópai gondolkozásra nyilvánvalóan egységesitően és termékenyitően fognak hatni. Benes nyilatkozata mellett emiinens- font osság u a cseh belügyminiszternek tegnap elhangzott ama nyilatkozata, hogy Csehország és Magyarország között a hidat a csehszlovákiai magyar kisebbség fogja kiépíteni, örven detes ez a megállapítás, mert éppen többségi részről hangzott el. Három ország magyar ki sebbségének történeti küldetése van. Kiegyenlítői két különböző ország feszültségének és természetes közvetítői a két nyilvánvalóan egy másrautalt ország politikai és gazdasági közeledésének. Ez a tétel egyformán áll a csehszlovákiai, jugoszláviai és romániai magyar kisebbségekre is. Kisebbségeink vezérei ezt az igaz ságot állandóan vallották és önigazolást nyújt a számukra, hogy most Csehország belügyminisztere is ezt az álláspontot teszi magáévá. Másik érdekes mozzanata a cseh nyilatkozatnak, hogy Csehszlovákia részéről őszintén elismerik Magyarország rendkívüli jelentőségét a középeurópai államok rendszerében. Egyöntetűen elismerik, hogy Európának ebben a részében a kisantant-államok soha eredményes gazdasági politikát nem folytathatnak, ha ezt Magyarország ellen teszik, nem pedig Magyar- ország bevonásával. Tegnap Vacláv Schuszter, volt kereskedelmi miniszter férfiasán bevallotta, hogy Csehországnak olyan gazdasági egység felé kell haladnia, amelynek geográfiai középpontja Magyarország. E kijelentés önmagában véve ellenez minden olyan magatartást, amely Magyarország ellen való gazdasági védekezési’», vámoarrikádok emelésére, valutáris gyengítésekre irányul. Hiszen, ha egy ország egy nagyobb gazdasági termelőterületnek a középpontja, úgy e termelési terület perifériájában álló államok józan ésszel nem követhetik a centriíugálás politika szeszélyeit, nekik ennek a körnek kisugárzó területében kell helyet fog- lalniok. A lebunkózási politika rendszere helyett haladéktalanul ki kell építeni az együttes gazdasági éiniakarásnak a rendszerét. Örvendetes, bár gyakorlatilag még vajmi keveset nyújtó jelenségek, hogy a középeurópai államok más irányban is keresik a gazdasági közeledés útját. Ugyanakkor, amikor Csehszlovákiában hangzottak el Magyarország felé tapogatódzó szavak, Jugoszláviából is hasonló szavak kerestek utat országhatárokon keresztül. Románia nyilvánvalóan szintén keresi a kibontakozást Nyugatfelé és hogy Kelet-felé keresi, azt az orosz-román megnemtámadási szerződés körüli tárgyaAz oroszok Moszkvában akarnak tárgyalni a román megbízottakkal Besszarábia elcsatolásának elismerése az előzetes feltételek között — Ghica külügyminiszter Varsóban késziti elő a román-orosz tárgyalásokat (Bukarest, december 30.) A bukaresti külügyminisztérium hivatalosad közli, hogy a francia-orosz meg nem támadási szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokkal kapcsolatban hasonló szerződés megkötésére folynak tárgyalások Oroszország és Lengyelország között is. E tárgyalások következtében Románia és Szov- jetoroszország között is tárgyalások indultak meg. hasonló természetű szerződés létrehozására. Az orosz feltételek. A Cuvântul hosszabb cikkben foglalkozik ezzel a kérdéssel. A cikk szerint Lengyelország annakidején három feltételhez kötötte a Szov- jetoroszországgal megkötendő meg nem támadási szerződés létrejövését. Az első feltétel szerint Szovjetoroszország kötelezi magát, hogy hasonló szerződést köt az'- ős- zes többi szomszédos államokkal, másodszor elismeri a Népszövetségnél bejegyzett területi státuskvót s végül az egyezmények megkötésével kapcsolatos döntőbíróság elnöke a lengyel delegátus lesz. Oroszország az első feltételt elfogadta, az utóbbi kettőt visszautasította, amire akkor a tárgypJások megszakadtak. Két hónappal később a szovjet újabb ajánlatot tett a lengyeleknek, amely szerint hajlandó azt garantálni, hogy a kötendő szerződés ideje alatt a szerződő felek területi követelések alapján nem indítanak egymás ellen háborút. Ez a tárgyalási alap elfogadhatónak látszott és ezért Lengyelország az ősz folyamán megkezdte a tárgyalásokat, amiről azonnal értesítette Romániát is. A döntő biróság lengyel elnökéről a tárgyalások még tovább folynak. — Ilyen körülmények között, — Írja a Cuvântul, — remélhető, hogy Ghica külügyminiszter varsói látogatása után Románia is elküldi megbízottait valamelyik semleges állam fővárosába, Rigába, esetleg Párizsba, hogy a szovjet delegátusokkal felvegyék az érintkezést. A meg nem támadási szerződés érvénye három év lenne. Az utóbbi napokban ugyancsak ezzel kapcsolatban örvendetes esemény történt. Molotoff, a népbiztosok tanácsának elnöke, egyik beszédében Oroszországnak azt az óhaját szögezte le, hogy Romániával megegyezésre akar jutni. Tekintettel az oroszok óhajára és a román kormány jóindulatára, a tárgyalások előreláthatólag kedvező eredménnyel fognak végződni. Tanácskozás TifIliescuval Ghica külügyminiszter varsói útja után január. 12-én fog visszaérkezni Bukarestbe és ekkor veszi fel az érintkezést Tituleseuval, aki szintén 12-ike táján érkezik Bukarestbe. Titu- lescuval a kormány a leszerelési és a jóvátétel! konferénciákon tanúsítandó magatartást fogja megbeszélni. Ghica prágai útja valószínűleg elmarad, annál is inkább, mert a kisantant külügyminiszterei a leszerelési konferencia előtt Montreuxban találkozni fognak. A külügyminiszter szerdán felkereste a bukaresti lengyel és csehszlovák követeket, akikkel szintén a varsói útról tárgyalt. Esetleg Moszkvában. A Viitorul az oroszokkal folytatandó tárgyalás helyét találgatja. Románia eleinte Varsóba óhajtotta elküldeni delegátusait, a szovjet inkább Ancara mellett volt. Végül is ugylátszott, hogy mindkét fél Rigában fog megegyezni, de az sincs kizárva, hogy a tárgyalások esetleg Moszkvában lesznek. Bizalmatlanság a szovjettel szemben. Az Epoca foglalkozik az orosz-román meg nem támadási szerződésről megjelent hírekkel, lások zajlása körül látjuk. Lengyelország is akcióban van és hírek vannak forgalomban, hogy Pilsudszki Románia keleti és nyugati határain túl egyformán közvetit. A francia külpolitika szeme rajta van a középeurópai kérdésben; hiszen éppen tegnap olvastuk, hogy Franciaország, Ausztriát, Magyarországot bele'illetve azzal az állitással, hogy az oroszok a szerződés fejében hajlandók elismerni Besszarábia csatlakozását. A lap megállapítja, hogy ez a hir teljesen alaptalan, viszont, ha az oroszok nem hajlandók erre, úgy semmiféle garancia sincs arra. hogy a szerződést be is fogják tartani. A lap emlékeztet arra, hogy annakidején Take Ionescunál is kísérleteztek az oroszok, de ő nem ült fel manővereiknek és nyíltan követelte, hogy Besszarábia elismertetése legyen a megkötendő szerződés főfeltétele. A Neamul Românesc hivatalos kommünikét közöl, mely szerint a francia-orosz meg nem támadási szerződéssel kapcsolatban jelenleg egy lengyel-orosz hasonló szerződésről tárgyalnak Lengyelország és Oroszország. E tárgyalások természetes következményeként a román kormány és a szovjet kormány is közösen meg fogják vizsgálni egy, a két ország közötti kapcsolat lehetőségét, amely ugyanolyan természetű egyezmény megkötésére vezethetne. értve egy nyolcvanmilliós népi blokknak a kiképzésére törekszik. Ráléptek tehát az államok arra az útra, amelyre már tiz évvel ezelőtt rá kellett volna lépniök és lassanként felismerik, hogy ezeknek az utaknak jár ható vátételében nem kis szerepe van a szétszórt magyar kisebb-, ségeknek.
