Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-11 / 284. szám
XIV. ÉVF. 284. SZÁM. 7 a—T«l Hl ......—1^11— GRAZER WAGGON- und Maschinen-Fabriks A. G. Vormals Joh. Weitzer Austria Graz (232) Grazi kétütemű Diesel-motorok 8 lóerőtől kezdve Grazi négyütemű Diesel-motorok 25 lóerőtől kezdve. % Romániai képviselő: 3HGQUES PflUCKER Bucureşti, Str. Brancoveanu 9. — Timişoara-ChişinăoMár a főnyeremény is rossz üzlet Százharmincháromezer lej globális adóval rótták meg Dóczy Csíkszeredái cipőkereskedőt Elfelejtett válságok * A Vossische Zeitung legutóbbi számában Rudolf Berensohn érdekes cikkben számol be az elfelejtett krízisekről. Az emberi jellemvonás mélységében gyökeredzik — mondja — hogy a pillanat nyomorúsága súlyosabbnak tetszik, mint a múltnak a fájdalma. Mindaz, ami ma nyom bennünket, a munkanélküliség nyomora, az erkölcsi fogalmak zűrzavara, a botrány-affé- rek a köz- és magángazdaságba», széleskörben egy példátlan és még soha meg nem történt esetnek benyomását élesztik fel. Alapjában véve helytelenül, mert például a német népet már az utolsó évtizedben is nagyobb válságok fenyegették. 1923-ban a francia csapatok a Ruhr-vidéken a német gazdasági életet teljesen megnyomorították. Németország más területén az őrületig fokozódó infláció óriási szegénységbe döntötte a lakosságot. Nyugaton szeparatisták, délen a puccsisták fenyegették a birodalom egységét. A világháború likvidálása — legalább is Németország szempontjából még rosszabb volt. De a múltban is voltak már hasonló nagy válságok. Ilyen volt az 1857-i kereskedelmi válság, amely az egész világon végigvonult. Az Egyesült Államok akkori elnöke Buchanan azt mondotta: A mi pénzügyi helyzetünk példátlan a történelemben — és ezt a kijelentést ő Amerikának látszólagos fellendülésére értette. Pár hónap múlva megbukott egy amerikai biztosítási társaság kétmillió dollár alaptőkével és az egész országba» teljesen megmerevedett a hitelforgalom, kétszáz nagy cég azonnal beadta a kulcsot, a börzén oánik tört ki. Hasonló volt az eset a legutóbbi amerikai elnök-választásnál is, amikor Hoover a prosperity jegyében beült az elnöki székbe és pár hónap múlva feketenapok következtek a »ewyorki tőzsdén. Az 1857. évi válság, mint a jelenlegi, átlépett minden országhatárt, Anglia, a kontinentális Európa gazdaságilag tönkrementeK. Jellemző az 1857. évi válságra, hogy például a vasúti részvények ötvenhat és egynegyedről 8.214-re estek. Az akkori angol válság a liwer- pooli Borough bank krachjával kezdődött, amikor ez az ötmillió fontos pénzintézet amerikai veszteségek következtében tönkrement. Az akkori idő szellemébe kell helyezkednünk, hogy megérthessük azt, amikor Disraeli bejelentette az alsóházban, hogy 85 cég 42 millió passzívával kényszeregyezséget kért. Anglia közgazdászai szerint a válságnak akkori oka a kereskedelmi hitel mértéknélküli kiterjesztése volt, amely ezután tulspekuláláshoz, váltónyargalás- hoz és teljesen elhibázott bankpolitikához vezetett. És még messzebbre visszamenőleg az 1857. évi és az 1931. évi válsághoz volt hasonlatos az 1799. évi európai válság. A helyzet e válságokkal szemben ma az, hogy mig akkor aránylag rövid időn belül szanálták magukat az egyes államok, addig ma sokkal nehezebb, mert rengeteg olyan válságra alkalmas robbanó anyagot halmoztak fel az egyes államok, amelyek nem engedik meg, hogy egyszerű eszközökkel lehessen véget vetni e katasztrófának. És az akkori időben nem voltak olyan életképtelen államberendezkedések, mint mostanában. A cikk Írója idézi dr. Schüflenak, volt osztrák miniszternek a könyvét, aki megírta e válságoknak a történetét. Schaf le szerint még ma is van némi jogcim az optimizmusra. A mult tanulságait bizonyítják, hogy a kapitalista gazdálkodás tud elasztikus is lenni, ha politikai béklyóktól szabadon bontakozhatik ki. Ha az egyes államok keresztül viszik az elviselhetetlen politikai állapotoknak a revizióját, megreformálják a protekcionizmust, leépítik a vámokat és felemelik a bevándorlást tiltó rendelkezések sorompóit, úgy meg van a remény arra, hogy az 1931. évi válságot is nagyobb megrázkódtatások nélkül fogja kiheverni az emberiség, mint ahogyan kiheverte a kapitalista történeti korszakok égyéb válságait. Karácsonyra könyvet" Lepagenál vegyen. — Kérjen jegyzéket — siessen még cserélhet. «SS,(Csikszererda, december 9.) A napokban találkoztunk Dóczy József Csíkszeredái cipőkereskedővel és megjegyeztük, hogy talán csak ő nem panaszol a rossz gazdasági viszonyokra, hisz nemrégen nyert a kolozsvári mentösorsja- tékon egy millió lejt. Csodálkozásunkra kijelentette, hogy éppen neki van Oka a panaszra és siránkozva adta elő, hogy az egymillió főnyereményből a kifizetés alkalmával az állam- kincstár levont 200.000 lejt, maradt tehát 800 ezer leje, amelynek egy részét adósságaiban fizette ki s kisebb hányadát az egyik Csíkszeredái bankba helyezte el gyümölcsöztetés végett. Eddig rendben is volna a dolog, azonban a napokban az a meglepetés érte, hogy átiratot kapott a pénzügyigazgatóságtól, mely szerint a főnyeremény után a jövő évre globális adó címén 132.000 lejjel megrójják és felhívja jóelőre a figyelmét arra, hogy úgy rendezze a dolgait, hogy ezzel a körülménnyel számolva, a* adó pontos fizetésére el legyen készülve. Érdekes helyzetbe került most Dóczy, a főnyeremény boldog tulajdonosa! A millióból megmaradt pénze egy olyan bankban van elhelyezve, amely kényszeregyezség alatt áll, tehát a betétösszegeket csak korlátozott mértékben fizeti ki. A kivetett adót pedig tőle követelik, azonban fizetni nem tud, mert betétjéből kifizetéseket nem eszközölnek. Ilyen előzmények után aztán nem lesz csoda, ha a főnyeremény után kirótt adó elviszi egyetlen ingatlanát, a Csíkszeredái házát. Mindent összevéve, megállapíthatjuk, hogy az áldatlan gazdasági viszonyok miatt odakerültünk, hogy rajtunk már a főnyeremények sem segítenek. a növendékek létszámának megfelelő állapotot. Minden remény meg van hozzá, hogy a minisztérium intézkedésének rövidesen eleget is tesznek. Az egész ügyben van azonban egy homályos pont, amely ma is tisztázatlan; az t. i. hogy kinek állott érdekében közel kétszáz székely gyermek magyarságát ilyen meg nem engedett módon eltüntetni. A kolozsvári inspek- torátus az ügyben mindössze hivatalosan eljárt, de az kétséget kizáróan biztos, hogy nem saját magától találta ki a magyar gyermekek kárára ezt az arányszámot, hanem a hozzá befutó jelentés alapján járt el. Ma még homály fedi, hogy ki informálta igy a tanügyi hatóságokat, de az kétségtelen, hogy félrevezette az illetékes hatóságokat, ami súlyos és az állam konszolidációja szempontjából káros sérelemre vezetett. Elsősorban tehát magának az államnak és' az illetékes hatóságoknak áll érdekében, hogy az illetővel szemben törvényes retorziókat alkalmazzon. Tudtunkkal a hatóságok félrevezetése büntetendő cselekmény. Annyi bizonyos, hogy az illető ötletesség dolgában lepipálta még. a szomorú liirre vergődött névanalizálási eljárást is. Nem vesződött vele, illetve mikor látta, hogy ez nem vezet célra, egyszerűen eltüntette a gyermekek nagyrészének fajiságát és anyanyelvét. Nem kutatjuk, hogy túlhajtott sovinizmusból, vagy más okokból folyamodott-e ehhez a sajnálatos módszerhez, de megnyugvásul szolgál a minisztérium eljárása, amely igazságot szolgáltatott az iskolaügyekkel állandó izgalomban tartott lakosságnak, amely most már azt várja, hogy mikor Hajtják végre a minisztérium intézkedését s mikor jön el az az idő, hogy az alsórákosi iskola is békésen, minden megzavarás nélkül végezhesse kulturális munkáját. Ebben a faluban nem ismerték sohasem á' faji gyűlölködést. Három nép találkozik ezen a ponton, a magyar, román'és szász. Az életközösség politikán felüli magasabb szempontjai a a három nép között mindig érvényesültek, tisztelték és megbecsülték egymást. A hatóságoknak kell őrködniük fölötte, hogy ez a szellem továbbra is megmaradjon* senki ki ne kezdhesse, mert ezt a speciális erdélyi viszonyok alakították ki és az állam békességes munkájának, egyik nélkülözhetetlen föltétele. (Alsórákos, december 9.) Részletese» beszámolt a Keleti Újság arról a súlyos sérelemről, amely az alsórákosi állami iskola magyar szekcióját érte. Néhány héttel ezelőtt egyik kisebbségi tanító, akit szabályszerűen neveztek ki az iskolához és a törvényes következményeknek mindenben eleget tett, minden előzetes vizsgálat »élkül pársoros rendeletet kapott, amelyben a revizorátus közli vele, hogy a közoktatásügyi minisztérium 136644—1931 szám alatt kinevezését megsemmisítette. Ezzel az intézkedéssel egyszerűen megszüntették a magyar szekció'egyik tanítói állását. Hogy nem a takarékossági elv érvényesült ebben az esetben, bizonyítja az a körülmény, hogy rövidesen egy román tanítót »eveztek ki, aki azóta el is foglalta állását. Az egész akciót az ismert névvegyelemzés előzte meg és ennek ered ményeképpen tizenöt református és unitárius vallásu tanulót átkényszeritettek a román szekcióba. Az illetékes egyházi hatóságok természetesen a közoktatásügyi minisztériumhoz fordultak és az egyszerűen elbocsátott tanító is megtette érdekei védelmére a szükséges, törvényes lépéseket. Ezzel aztán fény is derült az egész községet megdöbbentő esetre, amely az iskolák meglepetés történetében is ritkítja párját. A közoktatásügyi minisztériumnál megállapítást nyert, hogy a kolozsvári inspektorátus jelentése szerint az alsórákosi iskolánál a magyar tanulók létszáma a negyvenet sem éri el. A minisztérium tehát az előterjesztés alapján megszüntette a magyar szekció harmadik tanítói .állását és kinevezte a harmadik román tanerőt. A minisztériumot nem volt nehéz a való tényállásról felvilágosítani, hogy Alsórákos lakossága majdnem kizárólag székely és elenyésző kevés román lakik benne. Ennek megfelelően az iskola kétszáznegyvenhat tanulója * közül is alig 18—20 a román gyermek. Ghitescu vezérigazgató nagy meglepetéssel vette tudomásul a felvilágosítást s miután annak valódiságáról meggyőződött, '+-3 198227—1931 szám alatt‘elrendelte á kolozsvári inspektorátusnak, hogy az al- sótákási'iskolánál azonnal állítsa risüza R Közoktatásig minisztérium visszaadta közel kétszáz gyermek titokzatosan eltüntetett magyarságát %
