Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-11 / 284. szám
8 Kv&riUj&to XIV. ÉVF. 284. SZÁM. MLÖZCAZDASAC A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank betét- állománya 14 sz Izalékkal emelkedett A közönség korlátlan bizalma a Kereskedelmi Bank iránt A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank, melynek itteni érdekeltsége az Erdélyi B<t)ik és Takarékpénztár R. T., a külföld számára készített angolnyelvü jelentésében hozta először nyilvánosságra idei első félévi mérlegének főbb adatait. Sajnos, azóta a pénzügyi válság egészen megváltoztatta a magángazdaság helyzetét is, amely az év első felében még elég kedvező volt. A zavartalan üzleti forgalom természetesen a Kereskedelmi Bank félévi mérlegében teljes mértékben jutott kifejezésre. A 66.15 millió pen-' gővei kimutatott pénztári készlet és bankkövetelés 25.445 millióval )nagyobb az évvégi mérleg-’ .ben kitüntetett összegnél. A váltótárca az első félévben 2.24 millió pengővel csaknem 122 millióra, az egyéb adósok tartozása 6.5 millióval közel 110 millióra emelkedett, sőt 6.53 millió pengő hosszúié járatú uj kölcsönt is folyósított á Kereskedelmi Bank, amelynek ilyen természetű kihelyezései 56.54 millió pengőt tesztnek ki. Az üzletkörnek ez a terjeszkedése természetesen csak azáltal volt lehetséges, hogy a betétállomány több mint 36 millió pengővel 294 millió pengőre emelkedett. A betétállománynak ez a közel 14 százalékos gyarapodása ismét egyik bizonyítéka annak a korlátlan bizalomnak, amelyet a Kereskedelmi Bank a nagyközönség minden rétegében, élvez. A német-román delegáció megkezdte tanácskozásait (Bukarest, december 9.) A német-román delegáció a tegnap összeült és megkezdte tanácskozásait a két ország közti kereskedelmi szerződés tárgyában. A tanácskozásokról a következő sajtókommünikét adták ki: A német és román delegációk megtárgyalták az 1931 junius 27-én Genfben a német és román kormányok által aláirt kereskedelmi szerződés érvénybeléptetésének helyzetét. Ezeknek a tárgyalásoknak a folyamán a két delegáció tagjaiban az a remény alakult ki, hogy a fentebbi szerződés a jövő év februárjában érvénybe léphet. A delegáció megvizsgálta azokat a praktikus módszereket, amelyek mellett el lehet érni a szerződés érvénybeléptetését és megegyeztek abban a kérdésben, hogy milyen akciót kell megindítani ennek a célnak az érdekében. Az 1931 junius 27-iki szerződés érvénybeléptetéséig arra az elhatározásra jutottak a delegációk, hogy bizonyos hozzáadásokkal bővítik bki áz 1930 junius 18-iki egyezményt, mely jelenleg érvényben van, abból a célból, hogy minél sűrűbb kereskedelmi összeköttetés létesüljön a két ország között. llans Po-.so a német delegáció elnöke a tárgyalások után a következőket jelentette ki: — Bizom abban, hogy a ma megtárgyaltak hozzá fognak járulni az országaink közötti kölcsönös árucseréhez. Eleitől fogva azon a véleményen voltam, hogy a két ország teljesen kiegészíti egymást, ami a gazdasági követelményeket illeti. Azzal a meggyőződéssel jöttem ide — ami,a német kormány álláspontja is, —. hogy a Németország és Románia közötti kereskedelmi szerződéssel megteremtett preferen- ciális tárgyalások eszméjét Magyarország is kell kövesse. Kitelepithető-e a bérlő bérnemfizetés miatt? A mai gazdasági válság ép oly súlyosan érinti a bérlőt, mint a háztulajdonost, mert amíg a bérlő nem fizeti a házbért, a háztulajdonos sem tud eleget tennr’ fizetési kötelezettségeinek, pedig a háztulajdonossal szemben senki sem elnéző s főleg pem az állam, mely semmit sem véve tekintetbe, tűzi ki az árverést és árverezi el adóba a háztulajdonos bútorait. Az a kérdés, hogy a mai jogszabályok mellett ta- lálható-e valamily megoldás a .házbér fizetésre vonat-' kozólag, mely a háztulajdonos és bérlő érdekeit egyaránt megóvja? Ma még a béiflök és háztulajdonosok közti viszony egységesen nem bírálható teÜ .mert a bér-, lök jó nagy része nem magánjogi szerződés, hanem a lakbérleti törvények különleges rendelkezései alapján lakik a kérdéses lakásban. Tehát két teljesen külön jogi szempontból vizsgálandó e kérdés, giert a lakbérleti törvények rendelkezései, melyeket a .válságos idő szükségessége diktált, teljesen eltérők. Az 1927. évi lakbérleti törvény az Osztrák Polgári Törvénykönyv fütad ..el népi ^sroert tjjnrépyes pactum comisseripm-Qt vezeti be, akikor a 32-ik szakaszában rendeli, íiogj- késedelmes házbérfizetés esetén „minden külön felhívás vagy Ítélkezés pélgiil“ megszűnik a ţfir-ţ yépy különös kpdvezményflíhgn rászesiilö jbérszerzqdés ,^i a nemfişgţo lakó azqnnál k.iteţjejRlţhâti>. £ felsőbb öiró- eágaink joggyakorlata is mindenben respektálja a ,tör-i vény e rendelkezéseit, mert több eset van arra, hogy a semmitöszék, Curtea de Casaţie egy napos késedelmes fizetés esetében is kimondotta, hogy a bérlő emiatt a lakbérleti törvény kedvezményeit elveszítette. Az 1S27. évi törvénykönyv e rendelkezéseit érvényben tartották az ezt követő 1928., 29., 30. és 1931. évi lakbérleti törvények is, tehát ha a bérlő nem fizet, tekintet nélkül arra, hogy mi okból nem fizet, a bérleti viszony a fennt említett pact comiseriu értelmében megszűntnek tekinthető. Az 1931. évi lakbérleti törvény életbelépte előtt, már Romániát is súlyosan kezdette érinteni a gazdasági világválság, rohamosan emelkedett a munkanélküliek száma s ezzel magyarázható, hogy a törvény- hozás törvénybe iktatott egy, a szociális követelmények által diktált rendelkezést, a 23-ik szakaszt, mely szerint a bér rendes időben néth fizetése nem szünteti meg ipso iure a bérleti viszonyt, hanem a „Bíróságok adhatnak kisebb fizetési haladékot“ a teljesen szegénysorsu és munkanélküli bérlődnek, azonban e fizetési haladék „a kereset beadásától számított négy hónapon túl nem terjedhet". E kedvezmény azonban csak azokra a bérlőkre vonatkozik, kik a lakbérleti törvények kedvezménye alapján laknak és ez csakis az esetben és teljés körültekintessél alkalmazható, ha a törvény által követelt két feltétel meg van, vagyis 1., szegénységi bizonyítvánnyal igazolandó, hogy a lakó teljesen szegénysorsu, hiányozik bárminemű megélhetési, létfenntartási lehetősége és 2., hatósági bizonyítvánnyal igazolandó, hogy munkanélküli. Nem tévesztendő el azonban szem elöl az, hogy ily esetekben is a bíróság keze még mindig kötve van, csak kisebb időre terjedhető haladékot adhat, mely a kereset beadásától számított 4 hónapon túl nem terjedhet. S ha pedig ez idő alatt a bérlő nem tudott fizetni, a törvény nem ismer elnézést, a bérleti viszony teljes joggal azonnal megszűnik és a bérlő a már jogerőre emelkedett birói Ítélet alapján Kitelepíthető volna. Tehát a bíróság is engedélyezhet fizetési határidőt, ha a törvény által követelt két feltétel is meg van. Azonban e törvényes rendelkezés csak részben oldotta meg a problémát, mert a lakbérleti törvény oltalmában e különleges kedvezményt élvező bérlők is, ha fizetni nem tudnak, a háztulajdonos jó indulatára és általános érdekeire vannak utalva. Hogyan Ítélendő a bér nem fizetés esete, ha a ház- tulajdonos és bérlő közti viszonyt magánjogi szerződés, magánjogi jogszabályok és az ezt kiegészítő városi szabályrendeletek szabályozzák? Akár szerződés, akár ennek hiányában magánjogi jogszabályok alapján, ha a bérlő a kikötött, vagy a törvény által előirt időben pem fizet, a lakbérleti viszony a szerződés, az .Osztrák Polgári Törvénykönyv 1H8. szak., vagy pedig az Eletbelép- tetési Törvény (1912. LIV.) 102. szakasza értelmében] törvényerővel bíró lakbérleti szabályrendeletek Kolozsvárt a Kolozsvári I>akbérleti Szabályrendelet 30. és 31. Mosoly országa Ipafai papnak fapipáfa és még 36 más sláger van az uj Moraveiz-Bárd albumban« Kapható minden könyvárusnál, vagy Moravetznél, Temesvár. szakaszai értelmében rögtöni hatállytl felbontható. A „Lex lata“, jelenleg érvényben lévő jogszabályok, melyek alapján köteles a biró ítélkezni, nem tartalmasnak semmiféle rendelkezést, nem hatalmazzák fel a bírót, hog5r méltányos, eehitabilis alapon „kissebb fizetési időhaladékot“ adjon a saját hibáján kívül fizetni nem tudó bérlőnek. Jogtalan lenne a bíróságtól többször kért, de még gyakorlatba, nem hozott olvszerü joggyakorlat, hogy „az állami tisztviselő nem köteles addig bért fizetni, míg az illető hónapra esedékes fizetését meg nem kapta“, mert az állam követett el mulasztást s e mulasztás jogi következményei nem sújthatják a kitelepítés terhével a nem hibás, amúgy is nélkülöző bérlöt. Nem lehet, de nem is volna méltányos ennek az alkalmazása, elsősorban nem, mert ezáltal a lakók egyik része, a köztisztviselők újra előnyökhöz jutnának a háztulajdonos rovására és előnyösebb helyzetben volnának a többi nem állami tisztviselővel szemben, kik ugyancsak nem a saját hibájukból, hanem a munkaadójuk fizetésképtelensége, nemfizetése miatt nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségüknek. Másodsorban ezáltal újra csak megnehezülne a súlyos adókat és illetékeket fizető háztulajdonos helyzete, mert a fiscus nem vár. Tehát e probléma csak uj törvény által, „de lege ferrenda“ oldható meg és pedig úgy, hogy a bíróságok a teljesen szegény és munka nélküli, önhibáján kívül fizetni nem tudó lakóknak haladékot adhassanak a bérfizetésre, de ugyanakkor, ugyanazon Ítélet alapján jogot nyeljen a háztulajdonos arra, hogy az adófizetésére ugyan olyan határidőig haladékot nyerhessen, sőt, ha bebizonyítást nyer az a tény, hogy a háztulajdonos a lakók bírósága által megengedett bér nem fizetése miatt jut fizetésképtelenségbe, a biróság ugyan olyan fizetés! haladékot adjon a háztulajdonosnak is. Es e törvény rendelkezés kivétel, nélkül mindenkivel szemben alkalmazható legyen. Továbbmenve, törvény által szen- tessittessék, hogy lakbér nem fizetésért a szegény sorsú és munkanélküli lakó nem telepíthető ki, hanem a háztulajdonos ugyan olyan összegű adóelengedésbe ré- részesüljön, mint a biróság által megállapított házbér- veszteségénelc az összege, mert csak igy lehet a társadalmi osztályok közötti súrlódások kikerülésével simáit megúszni a gazdasági válságot. Dr. Péterfíy Jenő. A részvénytársaságok megadóztatása. A pénzügyminisztérium egy törvénytervezet készítésével foglalkozik, amely a részvénytársaságok megadóztatására vonatkozik. Az adóztatás két elv szerint történik. Az első szerint adóminimumot kell kivetni a részvénytársaságokra, függetlenül attól, hogy az adóvallomás nyereséget vagy veszteséget mutat ki. A másik szerint a lebonyolított üzletek után kell kivetni az adót, anélkül, hogy számba vennék a nyereséget vagy veszteséget. A két tervezet felől Argetoianu pénzügyminiszter még nem határozott. A többség elfogadta a Berkovitz-bank kény- szeregyezségét. Az ilfovi törvényszék tegnap hirdette ki döntését a Berkovitz-bank kényszeregyezsége ügyében. A kényszeregyezséget 88 százalékos többséggel megszavazták a bank hitelezői. A kényszeregyezségi tárgyaláson öt hitelező szólalt fel annak elfogadása ellen. A törvényszék döntésében visszautasította az összes kifogásokat és elfogadta a kényszeregyezséget az eredeti feltételek szerint. A hitelezők teljes kielégítése három év alatt 20—35—45 százalékos beosztással, 4, 8, 12 százalék évi kamattal és a Berkovitz-esalád tagjainak személyes garanciájával történik. Keartyn, giapjii harisnya, jj m Ivphi teliérnemii, síik 30 %-os alkalmi elárusitása rövid ideig. Vigyázzon, mert ritka ad 'balomS! ß méterből álló komplett férfi női ifcábát é? .ruhának való szövetet jkiyáló ^minőségben, gyári áron #lul áru^iangk az •.ELBE“ Aden**. M&MSs Halamon) Kolozsvár. Re?. Ferdinand Ä *
