Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1931-12-10 / 283. szám

A nép sorsát kérte számon Jósika báró nagy beszéde Kétszeresre emelték fel a falusi lakosság eddigi adóját az uj költségvetésben — Az állami moratóriumot a sze­gény nyugdíjasokon és tisztviselőkön hajtják végre — Az egyházainkat törvényellenesen és igazságtalan csalfa módszerrel a nyomorba döntik Három bőrt nyúznak le a kisebbségekről XIV. ÉVF. 283. SZÁM. K&ULVSE&Ufc (Bukarest, december 8.) Jósika János báró a Magyar Párt nevében mondott kritikát arról a költségvetésről, amit a gazdasági súlyos beteg­ségben szenvedő ország nagyon, kiszámithatat- lan következményekkel fog megszenvedni. Nem­csak kritika ez, hanem feljajdulás a műtőasz­talra kiterített nép testéből. Arról a műtőasztal­ról, amelyiken nem a kórságokat akarják ki­operálni, hanem élő szerveket lefaragni, élethez szükséges tagokat szétvagdalni. Jósika János bárónak ez a beszéde komo­lyan igyekezett felhívni a figyelmet a- veszede­lemre, amibe az ország polgárságát döntik s arra a kíméletlenségre, mivel a kisebbségekről három bőrt nyúz le Argetoianu költségvetése. Iorga mi­niszterelnök válaszolt, úgy, ahogyan szokott: el akarta terelni a figyelmet a komoly veszedelem­ről és az ő csodabogár-elméletével a tönkretett szegény magyar egyházakat dúsgazdagoknak mondotta s ebben a szomorú időben, a véráldo­zatoknak a nép testéből történt kivágása közben jónak tartotta viccelődni. Mert nem lehet egyéb, mint Tetssz vicc az a gazdagság s még értelmet­lenebb vicc, amit az ő származási elméletéből le­adott. De ezzel nem tudja az ő egyéni mulat­sága elterelni a figyelmet a kulturnyomorról, ami az ő nevéhez is fűződik. Jósika János beszédéről a következő parla­menti tudósítás számol be: Az 1932. évi költségvetésnél, el kell ismernünk, a pénzügyminiszter ur alapos munkát végzett, amelyből nem hiányoznak az uj és nagyszabású koncepciók és amelyben meg van a jóakarat és az erőfeszítés, hogj- az ország katasztrofális és siralmas helyzetében az állam költségvetését egyensúlyba hozza. Ami a rendes ; költségvetést illeti, ez végre annyi év után az első költ­ségvetés, amely úgy készült, hogy számot vetett a rea­lizálható jövedelemmel és ehhez igyekezett kompri­málni a kiadásokat. A költségvetés ilyen összeállítása megkönnyíti ennek bírálatát is, mert a rendes költsége vetésnek ezek szerint csak azt kell bárálat tárgyává tenni, hogy tényleg számithatunk-e az előírásos bevé­telekre és hogy az ehhez alkalmazott kiadásokat egyen­lő és igazságos arányban csökkentették-e? — A rendes költségvetés bevételi tételeiben tényleg csak annyi szerepel, amennyi 1931. évben valóban be is 3 folyt. Ez a beállítás abban az esetben lenne reális, ha feltételezhetnénk, hogy a g£ .'..sági krízis mélypontjára jutottunk és, hogy a viszonyok nem fognak rosszab­bodni. Sajnos, eddigi tapasztalataink ennek épen az el­lenkezőjét igazolják, mert mindnyájan tudjuk, hogy feltétlenül kell számítanunk a gazdasági viszo­nyok rosszabbodására és erre való tekintettel nem számíthatunk százszázalé­kos biztonsággal a jövő évben az 1931. évben realizált eredményre. Ezek a bevételi előirányzatok még ebben a költségvetésben is túl optimistáknak mondhatók, annál is inkább, mert a pénzügyminiszter ur bevallása szerint is, a bevételi források semmiképpen sem növel­hetők. Álomképek a szeszadóról. — Csupán két tétel van, ahol a pénzügyminiszter ur a tavalyinál lényegesen nagyobb bevételt számit. Ezek közül az egyik a szeszadó. Amióta szerencsém van ennek a parlamentnek tagja lenni és az évi költ­ségvetéseket bírálat tárgyává tenni, minden évben azt tapasztalom, hogy az egyes kormányok mindegyike uj szeszadótörvénnyel lépett elő, amelynek következtében mindig nagyobb jövedelmet remélt ez adónemből, vi­szont ez a bevétel évről-évre csökkent, mig 1931-ben a régi másfélmilliárd bevétel helyett alig 150 milliót sike­rült elérnie. —A pénzügyminiszter ur most a szeszmonopólium- törvénnyel igyekszik ezen a helyzeten javítani. Kívá­nom, hogy több szerencséje legyen, mint elődeinek, de ; azért a mult tapasztalatain okulva, még sem tudom optimizmusát osztani. Igazságtalanul kifosztják a magán­tisztviselőket. — A másik többletbevétel, amelyre a pénzügymi­niszter ur számit, a magántisztviselők fokozott meg­adóztatásából eredne. Mindenekelőtt le kell szegezzem, hogy a magántisztviselők ezen fokozott megadózta­tása teljesen igazságtalan. A magántisztviselőket ez az adó sokkal súlyosabban érinti, mint az állami tisztviselőket a fizetésleszálll­f^rrTTTTTTTrríTT'TTTTTTTTTrrrTTTTTrTTrrTTIVTrrT^ SELECT MOZGÓ Ma, szerdai kezdettel mutatja be az eddig alkotott legnagyobb beszélő filmet: KARAMAZOFF TESTVÉREK D0SZT0JEWSZK1J világhírű regénye nyomán rendezte a leghíresebb szovjet rendező: FJODOB OZEP. Főszerepekben: FRITZ KORTNER ém ANNA STEN kiváló művészek. Gyermekeknek szigorúan tilos a bemenet. Permanens és kedvezményes jegyek nem érvényesek. Bár a film lehozatala nagy áldozatokba került, helyárak megmaradnak: Páholy Lei 40, zártszék Lei 30 és I. hely Lei 20. Ehhez hasonló filmet Kolozsváron még nem vetítettek! Kérjük a jegyeket idejében megváltani. — Monopol Fortuna-film.

Next

/
Thumbnails
Contents