Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-10 / 283. szám
2 XIV. EVF. 283. SZÁM. volt magyar miniszterelnök gróf Kendeffyék- nél vadászaton van, felkereste és ajánlatot tett Bethlennek, hogy bemutatja őt Károly királynak. Bethlen örömmel fogadta az ajánlatot és az audiencia megtörtént. Az uralkodó és Bethlen gróf háromnegyed órát tárgyaltak, azt azonban, hogy miről folyt a beszélgetés, rajtuk kívül senki sem tudja. Scrutator három pontja. Az Adeverulban Scrutator foglalkozik a temesvári látogatással, amellyel kapcsolatban a román vezető körök felfogását három pontban szögezi le: Bethlen királyi kihallgatásánál egyetlen román miniszter sem volt jelen; a kormány nem adott ki hivatalos kommünikét a kihallgatásról; Bethlen István helytelen inspirációja folytán, a kihallgatást cáfolták, amit senki sem hitt el neki, még a magyar hivatalos sajtó sem. Scrutator szerint a kihallgatás növelte a külföld neheztelését a Magyarország és Románia közti viszonyt illetően. Ez a neheztelés már Miklós hercegnek Horthy kormányzónál tett látogatásától datálódik. A , külföldi diplomáciai köröket idegesíti az is, hogy a kihallgatáson állítólag a bukaresti olasz követ is jelen volt, ami más hírek szerint nem felel meg a valóságnak. Senki sem tagadhatja, hogy a, jelen pillanat alkalmas arra, hogy fantasztikus J hírek kerüljenek forgalomba, ami pedig min-j denekfölött kerülendő. A felelős miniszter hiánya az ilyen kihallgatásoknál csak az abszolutisztikus rezsimek idejében szokásos. Scrutator idézi Iorgának azt a kijelentését, hogy a király minden és az alkotmány nem számit. A helyzet rendkívül komoly és világos nyilatkozatra van szükség. A kisebbségek lojalitását kérték a szenátusban. A szenátusban Bilescu előadó mondotta el záróbeszédét a felirati vitában. A kisebbségek felé fordulva, kérte őket, hogy legyenek lojálisak és arról biztosította, hogy a román állam nem fogja ezt a lojálitást úgy megfizetni, mint azok az államok, amelyekben a románok voltak a kisebbségek. Vâlcovîci közlekedésügyi miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra. Megköszönte a kormánytámogató beszédeket és sajnálkozott afelett, hogy az ellenzéki szónokok nem mindig voltak — szerinte — objektivek. Ellenséges atmoszférát akarnak teremteni a szakemberek kormányának, ami nem hasznos dolog és nem is elegáns eljárás. — Még kevésbé elegáns, ha a szakemberek politikai ruhákba öltöznek, — kiáltják közbe. Vâlcovici: A liberálisok részéről pedig az volna az elegáns, ha letennék mandátumukat, mert a mi programunkkal jutottak be a parlamentbe. A kormány még csak hét hónapja dolgozik és ez alatt az idő alatt nem tehetett csodákat, tekintettel az átvett nehéz örökségre. Az a fővád ellenünk, hogy alkotmányellenes kormány vagyunk, — mondotta. Azt vetik a szemünkre, hogy semmi alkotmányos fedezetünk nincs, egyedül az uralkodó személye. Azt válaszolom, hogy nekünk nincs szükségünk politikai ponyvára, ami arra jó, hogy a nolitikai pártok bűneit eltakarja. A mi fedezetünk a törvény. A mult évi 32 milliárdos költségvetést 29 milliárdra tömöritettük és a jövő évi büdzsé 25 milliárd. Megszüntettük a költséges külföldi kiküldetéseket, a még költségesebb helyiségbérléseket és azt a szerződés-táncot, amelybe különféle külföldi érdekek vonták bele az országot. Bárki jön a miénkkel jobb megoldási ter^el^m^átengedjü^^Hielyünket^^^^^ Február l-te tart a református és unitárius középiskolák karácsonyi vakációja (Bukarest, december 8.) A református és unitárius egyházi Tőhatóságok a közoktatásügyi miniszterhez fordultak engedélyért, hogy a középiskolák karácsonyi vakációját február 1-éig tolhassák ki. Oka ennek a tervnek az, hogy az egyházak mostani nehéz anyagi helyzetében a tüzelőanyag beszerzése a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A karácsonyi szünidővel nem akarják az iskolai évet megrövidíteni, hanem az iskolai évet junius hónapban ugyanannyi idő vei meghosszabbítanák. Iórga miniszterelnök, mint közoktatásügyi miniszter, az egyházak előterjesztésének indokait elfogadta s az engedélyt megadta. így a református és unitárius középiskolákban feb-| ruár elsejéig fog tartani a karácsonyi vakáció. llj kálvária előtt a kisebbségi tisztviselők Képesítési vizsgára kötelezik őket, ki tudja hányadszor és Kolozsvárra rendelték be a nyomorgó hivatalnokokat (Csíkszereda, december 8.) A vármegyei tisztviselők körében nagy elkeseredést szüít a kolozsvári tartományi vezérfelügyelőségnek azon rendelete, mely közülük mintegy 12 kisebb tisztviselőt, jórészt magyarokat, képesítési vizsgára kötelez. A vizsgára kötelezett tisztviselők legnagyobb része többéves gyakorlattal rendelkezik, sőt van olyan is, akinek 3—8 évi szolgálata van és akiket a vármegyei kinevezési és előléptetési bizottság javaslatára a tisztviselői törvény idevonatkozó rendelkezéseinek megfelelően,, szabályszerű határozatban véglegesítettek is, ami azt jelentette, hogy a szóban forgó tisztviselők teljesen kifogástalan módon látták el szolgálatukat, bírják az állam nyelvét és állt u Will ill ,Hii!l;sak_AI ODOL igen tömény S2 áj vi2, néhány cseppje elegendő. ODOL használatban igen takarékos. ODOL tehát olcsó. I tahiban rendelkeznek mindazon feltétellel, amelyet a törvény számukra előír. Erről a véglegesítés kimondása előtt a közvetlen hivatalfőnök Írásos bizonyitványt köteles adni és javasolnia kell, hogy alkalmas-e a tisztviselő a végleges minőségre, vagy nem? Miután ez a kedvező vélemény mindnyájuknál fennforgóit és igy véglegesített pozíciójukban a tisztviselőket, kézenfekvőnek látszik az a feltevés, hogy az egész vizsgára való kötelezés azt a célt szolgálja, hogy a magyar tisztviselők elcsapására elfogadható jogcímet kapjanak. Ez annál inkább gyanítható, mert a kérdés tárgyát képező vizsgát a törvény szerint hivatalbalépés előtt kell letennie a tisztviselői pályára készülő egyénnek és az a körülmény, hogy most évek múlva jut eszébe a felsőbb hatóságoknak kitűzni a vizsga idejét, mindjobban megerősíteni látszik, hogy az a kisebbségi tisztviselők ellen irányul. Nem változtat a dolgon az a tény sem, hogy a vizsgára kötelezettek között pár román tisztviselő is van, hisz különben nagyon feltűnő volna a késői vizsgáztatás és különben is azok vizsgáinak a sikere nem látszik kétségesnek. Ami a kitűzött vizsga helyét illeti, az is olyan balkezesen van megállapítva, hogy szegény kisfizetésű tisztviselőknek valósággal problematikus a részvétel kérdése. Jóllehet a törvény előirja, hogy a képesítési vizsgálatok éven kint a vármegyei prefekturákon tartatnak, a mostani képesítési vizsga helye mégis elsőizben Brassó, illetve későbben Kolozsvár székhellyel állapíttatott meg e hó 15-ére. El lehet gondolni azokat a nehézségeket, amelyek csaknem elháríthatatlan akadályként állanak a tisztviselők előtt, amikor a kitűzött vizsgán saját költségükön kötelesek megjelenni. Legtöbbjének a fizetése nem haladja meg a 3000 lejt egy hónapra és legalább ennyi szükséges a kolozsvári úthoz. Mindenképpen nehéz dolog ez a tisztviselőkre nézve és igazán méltányos volna a vármegyétől, ha a vizsgára kötelezettek költségeit megtérítené, vagy ami még egyszerűbb és megfelelőbb volna, ha a vizsgát a tármegye székhelyén idehaza tartanák meg. Próbáljon gazdagodni lelkileg! Nagyszerű könyveket kap félingyen a LEPAGE antikváriumban Kolozsvár. — Kérjen ingyen jegyzéket! —
