Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)
1931-12-06 / 280. szám
✓isel« TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IB «uMERAH Wo. S4258—m. Cla J-Kcloxs váT, 1931 dec mber 6. Vasárnap ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 érre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. 300 lej, ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) Telefon: 508. XIV. évfolyam, 2S0.-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYAROBSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Bebörtönözik a sajtót Hamangiu igazságügyminiszter sajtórendeletéről nem lehet mást mondani, mint azt, hogy alkalmas a közvélemény megijesztésére. S nem könnyű feladat erről vezércikket írni azért, mert ennek a rendeletnek a súlyos intézkedéseit talán minden esetre igyekezni fognak éppen az ideirt kommentár Íróján kipróbálni s e sorok írása közben óvatosan kell vigyázni arra, hogy erre alkalmat ne szolgáltassunk. Mert kegyetlen téli hideg van, nem a legkellemesebb s nem a legegészségesebb most a rideg falu fogház cellájában ülni anélkül, hogy erre jogerős Ítélet kimondotta volna a büntetés szót. De kegyetlen téli hidegben s elviselhetőbb nyári hónapokban az egyéni szenvedésnél sokkal fontosabb, sokkal komolyabb jelentőségű a fogházajtónak a szabad véleménynyilvánításra való rázárása. Az igazságügyminiszter rendeleíe törvényeket magyaráz, törvénykönyvek alkalmazására ad utasításokat és az alkotmány fontos pontjához ad nj értelmezést. Sietünk hozzáírni, hogy a bírói eljárások gyors, igazságos menete a jog- biztonság érdekében feltétlenül kívánatos, sajtóperekben és minden más vonatkozásban egyaránt. A valóban büntetendő cselekményeknek a jog szerinti és igazságos büntetése alól kibújni, nem érdeke a tisztességes sajtónak, sőt a sajtótisztesség presztízsét veszélyezteti. Nem egyszer megírtuk e lapnak a hasábjain például, hogy helytelen gyakorlatot vezettek be a magánfelek sérelmére elkövetett sajtódeliktumok amnesztiáival, mert az egyéneknek, akárkinek a becsületén esett sérelem, nem a kormányok ügye s nem a kormány illetékes arra, hogy a megbocsátásra előterjesztést tegyen. S az is bizonyos, hogy a pörök elhúzódásának a megváltoztatását a tulhalmozott biroi szervezet működésének a reformálásával lehet elérni inkább, mint az újságírók bebörtönözésével s az újságírói hivatás teljesítésének a lehetetlenné tételével. Az igazságszolgáltatás alapelvének szelleméből az következik, hogy a törvényhozás meghozza a törvényeit s a független bíróság alkalmazza. Ha van perrendtartás, akkor annak alkalmazása a bíróságra tartozik és nem a folyton váltakozó miniszterekre. Abban a pillanatban, amint kiveszik a bírói gyakorlat hatásköréből a perrendtartás alkalmazását, a parlamentáris rendszeren is, a bírói függetlenség alapélvén is léket ütöttek. Az eljárások egységességének indoka itt szóba sem jöhet, mert a legfelsőbb bírói fórum éppen úgy egységesíthet, mint egy minisztérium. A törvénynek és a rendeletnek a szembenállásáról van ezúttal is szó s a biróságon a sor, hogy melyiket hogyan alkalmazza. De az alkotmánynak van egy kategorikus mondata: sajtóperben senki le nem tartóztatható. Az igazságügyminiszter azt mondja: azért van ez, hogy a védekezés lehetőségétől az újságírót a fogság meg ne foszthassa. Alig hihető, hogy az alkotmánynak az alapelveit ilyen perrendbeli részletkérdés alapján vennék be az államok. Az alkotmánynak ebben a részében szabadságjogokat akartak biztosítani az állam polgárai számára az önkényuralmi törekvésekkel szemben. Nem hihetjük, hogy tévednénk s inkább hisszük, hogy Hamangiu miniszter téved. A sajtószabadság egyik biztosítékaként kerülhetett csak be az alkotmányba az, hogy sajtóperben nincsen letartóztatásnak helye, ahogy más államok alkotmányában is szabadságjog biztosítéka ez, amiről nagyon megfontolandó a letérés. Jöhet olyan utódja Haman- giunák az igazságügyminiszteri székben, aki más fontos alapelvre ad egyéni magyarázatot s az egyéni magyarázat alapján kiad súlyos rendeleteket. Cuza hamis névsort olvasott fel a kamarában Elméskedő vita volt a lóra szállott légyről, a szamárról és az Isten butájáról — Averescu a szenátusban megismételte súlyos vádját Argeto anu ellen — Az ukrán kisebbség szenátora és az irredenia vád (Bukarest, december 4.) A kamara ülését két óra helyett, jóval három óra után kezdték meg. A kormány tagjai közül először Iorga lépett be az ülésterembe. Argetoianu helyett, akit pedig, —- tekintettel a költségvetési vita megkezdésére, — a kamara nagyon várt, Bratescu Zamiir államtitkár jelent meg. \zt a magyarázatot adják, hogy Argetoianu ugyanis gyengélkedik s nehány napra orvosok tiltották el, hogy beszédet mondjon. Zsidó kézen vannak-e a mármarosi erdők? Elsőnek Diamánt Miksa bukovinai zsidó képviselő szólalt fel és reflektált Zelea Codre- anu csütörtöki felszólalására, amelyben azt állította, hogy a máramarnsi erdőségek kihasználásánál a zsidók kiuzsorázzák a lakosságot. Diamant azt fejtegette, hogy ezek az erdők egyáltalában nincsenek a zsidók kezén. Ezeknek az erdőknek megváltási ügye a mai napig nyitott kérdés. Azt még annakidején Maniu a magyar parlamentben igyekezett elintézni, majd kormányon létele alatt is dolgozott ebben az irányban s az ottani közbirtokosságok részéről folyamatban is van a per az állam ellen, a zsidóknak azonban semmi közük az egész dologhoz. Kéri aztán a kamarát, hogy a szónokok beszédeikben ne használják a román nyelvben bizonyos kellemetlen mellékizü jidan szót a zsidóságra, hanem az evreu kifejezést. Szembesült Iorga egy látogatójával. Constantinescu, a Bratianu Gheorghe pártjának tagja, interpellációt intéz a miniszterelnökhöz abban a kérdésben, hogy Inculet, a liberális párt felhatalmazása alapján látogatta e meg őt lakásán és ezen az alapon tárgyalt-e vele. Ennek az ügynek a tisztázásától függ az, hogy a Duca-féle liberális párt és a kormány között, milyen kapcsolat van. Iorga: Nem szokásom, hogy gyorsírót alkalmazzak a lakásomon lefolyt magánbeszélgetéA bírósági gyakorlatban kérdés, hogyan fogja meggyorsítani ez a rendelet a sajtóperek letárgyalását? Kérdés, amire az idő fog feleletet adni. Mert hátha a sajtópörök más, az újságíróktól távol álló okai is voltak, amik tovább is fennállanak. Vágy esetleg az élet valamilyen körülményei, gazdasági okok miatt fokozódnak. Mi lesz akkor a következmény? Az, hogy az újságírót lefogják, fogságra vetik s a pörnek hosszú elhúzódása alatt fogolyként cellában tartják és ha a bírói döntés felmentéssel végződik, akkor a közéletnek tiszta harcosa alaptalan bevádolás miatt szenvedett ártatlanul büntetést. Fogságban tartani valakit a következő főtárgyálásig, ami ha nem tartható meg harminc napon belül, akkor több hónapig is, nagyon súlyos rendelkezés. Mert azzal a mondattal, hogy a törvényszék dönt a további fogvatartásról, feltételezi, kilátásba helyezi, megengedi, hogy a következő főtárgyaláson fogságban tartásra Ítéljék, érdemi Ítélet nélkül. És általában a modern büntetőjognak főalap- elve, hogy a bírói ítélet elhangzása, jogerőssége előtt nem lehet bünhődéseket kiróni. Elsek feljegyzésére. Szerintem előbb Inculetnek kell nyilatkoznia és tisztáznia a kérdést, én majd korrigálom. Inculet fölmegy a tribünre és igy kezdi: Egy bizonyos iskolaügyben mentem el a miniszterelnök ur lakására. Lupu dr.: Nagy ravasz vagy te is. Inculet: Az iskolaügyet le is tárgyaltuk, majd politikai kérdéseket is megvitattunk, de beszélgetésünk teljesen magánjellegű volt és nekem nem volt felhatalmazásom Duca pártelnöktől, hogy a kormány és a liberális párt helyzetére vonatkozó ügyekről beszéljek. Iorga itt közbeszól s azt mondja: — Most kezd rátérni az igazságra. Egyúttal azonban közöltem a miniszterelnök úrral azt is, hogy a liberális párt ellenzékbe megy — folytatta Inculet. Ez az egész, amit ebben az ügyben mondani szükségesnek tartok., — Ismétlem, gyorsíró nem volt jelen a beszélgetésünknél— replikázik Iorga, — de úgy látom, hogy Inculet ur kezdi elveszíteni az emlékezőtehetségét. Cuza névsort hamisított. Raducanu nemezt! parasztpárti Cuza professzornak válaszol. Elmondja, hogy a profesz- szor kérte tőle a cukorközpont igazgatósági tagjainak névsorát, amit ő készséggel rendelkezésére is bocsátott. Nagy megdöbbenéssel látta két nap múlva,, hogy Cuza egy egészen más névsort olvasott fel a kamarában, olyant, amilyenben négy-öt évvel ezelőtt meghalt igazgatósáéi tagok is szerepeltek. — Kérem Cuza urat — mondja, — hogy egyszer már hagyjon fel a hazugságokkal, rágalmakkal. — Egyébként egészen önzetlenül beszélek, mert a cukorközponthoz semmi közöm sincs, azt sem tudom, hogy az irodája hol működik. (Tudósításunk folytatása a második oldalon.) végre az ujságiró is ember, akit betegség köthet le az ágyhoz, aki feledhet is s akinek kitörhet ’a lába a törvényszéki épület lépcsőjén, amint tárgyalásra igyekszik. Erről nincsen szó a szigorú rendeletben. A büntetőjog legfőbb elve azonban csak az lehet, hogy az igazságszolgáltatás csak a bűnösre sújtson le s az ártatlant védje. Jöhetnek gonosztevők, csalók, sikkasztok, gazemberek, akik sajtópereket indítanak s ha a bevádolt ujságiró elmulasztja a megjelenést, a bűnösnek öröme telik benne, mert nem ő kerülj a fogházba az ítélet előtt. Át lehet gondolni, milyen visszásságokra adhat ez alkalmat egy sajtóellenes hajszában, pedig a sajtópereknek csak az lehet a célja, hogy a tisztességes újságírás számára nyitva tartsa azt a nagy értéket, amit a sajtószabadság az országnak és a közéletnek a számára jelent, a tisztességtelenség deliktumaira pedig rásujt- son. A rendelet megjelent, annak szövege itt áll előttünk. A becsületnek és közélet tisztaságának a védelmét szolgáló jogszabályokat a legnagyobb örömmel fogadjuk. De ez a rendelet nem a megnyugvást kelti fel bennünk.
