Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1931-12-28 / 297. szám

XAX& POSTAIBA B&iAr SÖSá m STOMSORJiK m& SM®»-927. CÍKcj-KoSozsvár, 193! december 29 tiedd mnwM BjBUoldon; % frrrf 1200 lej, íélévm» SS*S lej, »offyed évre »00 lej, egy bán UM faj. Karácsonyi szám ára 8 lej. mmsmmmm ORSZÁGOS MAGYARPARTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telelőn: 60S. XIV. évfolyam, 29^pik szám. ELŐFIZETÉS MAGYABOBSZAGON: 1 évre 68 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 16 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Még tart a karácsonyi csönd a belpolitikában Argetoianu pénzkereső külföldi utjának végcélja London és Titulescu megnyerése a koncentrációs kabinet számára A konvertálási javaslat bonyodalmai Már a Viitorul is sokalja, ho^y csak a bukaresti nyugdíjasokat fizetik A baseli diagnózis A karácsonyi hét legfontosabb külpolitikai eseménye a baseli memorandum közzététele volt. Baselbeu összeültek az egyes államok pénzügyi szakértői, hogy megvizsgálják Né­metország fizetőképességét és módokat ajánla­nak a kormányoknak olyan tekintetben, hogy a kormányok egyrészt hozzájussanak követelé­seikhez Németországgal szemben és másrészt e követelések teljesítése ne sodorja gazdasági csődbe Németországot. Karácsony szombatján tették közzé e je­lentést, amelyet feszült érdeklődéssel vártak úgy Európában, mint Eszakamerikában. A Ber­liner Tageblatt szerint még egyetlen egy ha­sonló természetű tanácskozáson sem vitatta meg grémium oly behatóan, oly komolysággal a kérdéseket, mint ezúttal. Nem is csoda. A né­met jegyzék, amelyet dr. Melohior fődelegátus 'terjesztett a baseli urak elé, a válság folyama­tát oly plasztikusan vázolta fel a katasztrófa felé. hogy az egyenesen megrázó volt és ennek hatása alól kitérni nem lehetett. A német jegyzék az adósságok teljes eltör­lését kívánta, vagy legalább is hosszú szünetel­tetését az államadósságoknak. Felvetette a prioritás problémáját anélkül azonban, hogy választ kapott volna erre is, vagy amarra is. Rist állott szemben, akinek nem került nagy munkájába keresztülhajtani a francia krízist: Németországnak minden körülmények között kötve kell maradnia a Yóung-tervhez; minden könnyítés Németország számára csupán a gaz­dasági depresszió tartamára eszközölhető. Mindkét francia követelés elejét vette je­lentős problémák felvetésének. Megakadályoz­ta, hogy ismét megtárgyaltassák a Hoover-mo- ratóí'ium ideje alatti különböző természetű annuitásoknak a kérdése, valamint az a terv, hogy a megváltozott helyzetnek megfelelően a jóvátételi adósságoknak végleges rendezése. A német közvélemény kissé csalódottan ál­lapította meg, hogy Baselben nem a Brüning- kormány szájaize szerint döntöttek, de azért nem lehet tagadni, hogy a baseli szakértői véle­ménynek Németország számára is meg voltak a maga megnyugtató részletmegállapitásai. A baseli tanácskozások pozitív eredménye, hogy a szakértők is elismerték: Németország külföl­di adósságait nem pazarlási ösztönből vette fel, de kényszerű gazdasági törvényszerűségek ha­tása alatt, amelyek végső oka éppen abban a végzetes tributum-rendszerben keresendő, ame­lyet az államok Németországra ráoktrojáltak. A szakértői jelentés elismeri, hogy milyen óriási áldozatot hozott a német nép, hogy biz­tosítsa a valutáját és hogy rendben tartsa a háztartását. A baseli tanácskozások eredménye­képpen csupán egy olyan nemzetközi jóvátételi konferencia veheti a kezdetét, amely Németor­szágnak megadja a további életlehetőséget, időt enged számára, hogy feltápászkodhassék, egyszóval meghosszabbítja és kereteiben is szé­lesbiti Németország számára a moratóriumot. Ezt a szándékot olvassa ki a baseli jegyzőkönyv bői a Newyork Herald is, amely szerint a je­lentés egy teljes moratóriumot ajánl minden német reparációs tartozásra. Sőt a francia szo- ciálista Soir — dacára a francia tézis győzel­mének — úgy találja, hogy feltartózbatatlanul útban van a hadiadósságoknak a revíziója és akarva, nem akarva, az 1919. évi szerződésekhez kell visszamenni. Hivatalos kommentár úgy francia, mint né­met részről még hiányzik. A jegyzőkönyvnek szövegszerinti megjelentetése sem történt meg és talán vannak a megfogalmazásban olyan részletek, amelyek mélyebb szándékok mögé engednek láttatni, mint ahogyan a közvélemény (Bukarest, december 28.) A háromnapos karácsonyi ünnepek a politikát is kizökkentet­ték a maga megszokott kerékvágásából. A sajtó, az események tükre, is kénytelen hozzá- idomulni az — az eseménytelenségekhez. Ün­nep előtti kérdésekről cikkeznek a lapok, a ka­rácsony egyelőre elaltatta a politika elánját is. Argetoianu Londonba megy az arany­gyapjúért és Titulescu barátságáért. Az Adeverulban Scrutator foglalkozik Ar­getoianu külföldi utjával. A pénzügyminiszter Olaszországtól haladékot fog kérni az olaszoktól szállított hadianyag- és, tenger észt; felsaecelés árának kifizetésére, Párizsban pedig újabb ha­difelszerelések megrendeléséről fog tárgyalni. Londonban megint a pénzügyek a megbeszélés tárgyai. A cikkíró nem hiszi, hogy Argetoianu Párizsban újabb nagyobb kölcsönről tárgyal­hatna és úgy véli, hogy azt inkább Londonban kísérli meg, azoknál a vállalatoknál, amelyek tőkebefektetések révén érdekeltek Romániában. Titulescuval is fog találkozni és nem látszik ki­zártnak, hogy koncentrációs kormány alakítá­sáról fog vele tanácskozni. Argetoianu maga is belátta, hogy a szakértő kormánynak előre nem látott nehézségekkel kell megküzdenie és, hogy ezek a nehézségek előbb-utóbb abba a hely­zetbe sodorják, hogy a nemzeti kormánynak adja át a helyét, amelyből azután Titulescu nem hiányozhat. A lap az Argetoianu és Titu­lescu közötti tárgyalásoknak nem jósol ered­ményt, megoldást csakis Titulescu személyes bukaresti tartózkodása hozhat. A Lupta, foglalkozva Argetoianu külföldi utjával, úgy értesül, hogy a pénzügyminiszter Párizsban egy hárommilliárd lejes kölcsönről fog táryalni. Ha a terv sikerül, úgy a belföldi pénzpiac momentán-szükségleteit fedezni lehet. A Viitorul, a liberálisok lapja ugyancsak éleshangu támadó cikket ir a kormány ellen. A kormány Ígéretet tett arra, hogy az állami tisztviselők, a katonatisztek és a nyugdíjasok járandóságait karácsony előtt folyósítani fogja, ígéretét azonban nem tartotta be és igy a tisz­tek és az állami tisztviselők kénytelenek kisebb- nagyobb kölcsönökhez folyamodni, ami egyál­talában nem válik tekintélyük emelésére. A tisz­tek novemberre még nem kapták meg a fizeté­az első impressziók hatása alatt látja. A baseli jelentésnek hangja végzetesen komoly, nemcsak azért, mert gazdasági tudósoknak, pénzügyi szakértőknek átfontolt, precíz munkája, de mert egy világtragédiának a helyzetképe. A baseli jegyzék politikai és gazdasági orvossá­gokkal nem foglalkozik, de ajánl médiumot és Ghica varsói útja. Ghica külügyminiszter varsói utazásával foglalkozik az Universul. Közli, hogy az augusz­tus 24-én Franciaország és Oroszország közt lét­rejött és parafáit barátsági szerződés nem lép­het addig életbe, amig hasonló megállapodás nem jön létre, egyrészről Szovjetoroszország, másrészről Lengyelország és Románia közt. A moszkvai kormány Lengyelországnak ajánlatot is tett egy, a francia-orosz szerződéssel teljesen azonos szövegű meg nem támadási paktumra. A lengyeleknek viszont kijelentették, hogy nem hajlandók semmiféle kötelezettséget vállalni mindaddig, amig Románia is nem kap ugyan­ilyen ajánlatot. A párizsi Le Journal külpoli­tikai munkatársa erre megjegyzi, hogy a fran­cia-orosz szerződés ezek szerint nem egyéb pa­pírdarabnál, mivel Oroszország nem nagyon mutat hajlandóságot arra, hogy Romániával és a balti államokkal is ugyanolyan szerződést kössön. Ghica külügyminiszter varsói utjának most az a- célja, hogy a lengyel és román érde­keket közös nevezőre hozza és egyengesse az érdekelt államok közötti megegyezés útját. A külföldre utazó politikusok sorába köze­lebbről bekapcsolódik Lupu dr. és Bratianu Gheorghe is. Lupu dr. Londonba, Bratianu Gheorghe pedig Párizsba utazik. A kisebbségi statútum ellen. Az Ordinea hétfői számában vezető cikkben támadja Brandsch Rudolfot és rajta keresztül lorga miniszterelnököt azért az intervjuért, amelyet a miniszterelnök a Börsenkurir-nak adott és amelyben a kisebbségi statútum szük­ségessége mellett foglalt állást. Az Ordinea azt írja, hogy a kisebbségi statútum államot kreálna az államban és igy arra semmiféle szükség sincs. süket és a katonaság szállítói már hosszú ideje hiteleznek a hadseregnek. Az ország oktatósze­mélyzete is a legrosszabb helyzetben van és a lelkészek nagyrésze is hosszú hónapok óta nem látott pénzt. A körorvosok októberi fizetését sem folyósították és a bíráknál is nagyok a hát­ralékok. Kivétel talán egyedül a főváros, ahol a kormány, hogy a közvetlen elégületlenséget (Tudósításunk folytatása a második oldalon.) szükségszerűvé teszi, hogy a diagnózisnak meg­felelően a beteg gazdasági élet orvosoltassék. A baseli diagnózis után remegve lesi az egész vi­lág, hogy most már valóban odafektetik-e a nehéz beteget a radikális műtéthez, avagy hiába­való javasszerekkel tovább kúrálják addig, ameddig még lesz benne egy kicsi élet. Élesen támadják a kormányt a tisztviselők szomorú karácsonya miatt

Next

/
Thumbnails
Contents