Keleti Ujság, 1931. december (14. évfolyam, 276-299. szám)

1931-12-17 / 289. szám

TAXA POSTÁSA PIA- SSTÁ m NUMERÁK BH, 34366—927, Ciuj-Kolozsvár, 1931 decsmher 17. GsilíOftOfo Z évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre S00 lej, egy hóra 100 lej. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 608. 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Ä Patria csak uszít A nemzeti parasztpárt kolozsvári lapja, a Patria olyan meséket költöget, amelyek szerint a kormány a magyarokkal és németekkel vala­mi paktumot kötött volna. Maga a Patria, e mesék szerzője a legjobban tudja, hogy milyen légből kapott valótlanságokat ir, de ugylátszik, azt nem tudja, hogy az egész nagyközönség előtt mennyire nevetségesen együgyiiek ezek a kitalálásai. Olyan ostobának tartja ez a lap s a lap mögötti pártvezetőség a saját olvasóit, a saját román párthiveit, hogy be tudnak venni ilyen bolondgombákat? Mire lehet most paktu­mot kötni, ha egyáltalában hajlandó volna a Magyar Párt valakivel paktumozni? Hiszen választás nincsen. Ma a nép életérdekeinek a védelmezése van napirenden a parlamentben s nem lehet észrevenni, hogy a nemzeti paraszt­párt ezen a fronton valami jelentős tevékeny­séget fejtene ki akkor, amikor a Magyar Párt néhány embere kinn áll a lövészárokban. Ma, amikor a nép megélhetését katasztrófák hullá­mai csap.dossák, akkor a Patria-xmk nincsen más koncepciója és más eszköze, mint a nép­nek egymásra uszítása. A Patria elteheti em­lékbe azt a tegnapi számát, amelynek vezércik­ke azzal dicsekszik, hogy ő a legreakciósabb és legtiirelmetlenebb párt az összes román pártok között. Büszke arra, hogy nem ismer megbékü- lést és bizonyítványt állít ki arról, hogy ők az igazi elnyomók. Nehogy ez a lapszám a párt történetének szomorú dokumentuma legyen. Ezek a paktum-mesék ma már nagyon el­koptak és a sokat átélt román közönség előtt is nevetségesek. Ha nem tud a mai rideg időszak­ban mást felhozni a kormány ellen a maga buktató akciójának az erősítésére, mint ezt a paktum-butaságot, akkor ezzel már nem szerez népszerűséget. A népnek már hiába mesélnek a kisebbségi veszedelemről, mert a nép már tisz­tán látja, kitapasztalta, hogy az ő életlehetősé­geit nem a kisebbségek falták fel. A román nép nagyon jól tudja, hogy kik. — Szánalmasan eéltaian és igen szegény dolog a Patria részéről az, hogy az idejét mult uszításnál nincsen egye­be, nincsen szélesebb látköre. A nemzeti paraszt­párt kormányzásának utolsó hónapjai alatt a legféktelenebbiil folyt ez az uszításuk s ezzel siettették a saját bukásukat is, de azt az ör­vényt is, amibe az országot belevezették. Ha akárki a Pátriát olvassa, nem lát benne más programot, csak azt: üsd a magyart, üsd a né­metet. A mai kormányzat ellen nem tud értel­mesebb érveket felhozni, mint azt a mesét hogy paktál a kisebbségekkel. Nem hihető, hogy józan eszü román polgár előtt fel ne merüljön a kérdés, hogy mindez elégséges-e egy ország kor­mányzásához, a kormányszékbe visszatéréshez? Lehetetlen, hogy a román intelligencia is idő­szerűnek találja most ezt az uszítást, aminek naiv taktikájában merül ki a Pátriának egész bölcsessége. Ha jónak látja, csak csinálja. A meséből nem lesz valóság, a borbélyüzlet feletti cinn- tányérból nem lesz világitó nap. Az idő halad és mindenki megmarad a maga kopogó okossá­gával, ha nem veszi észre, hogy a népámitás eszközei is elavulnak. Nem sok értelme van an­nak, hogy a Patria szegénységi bizonyítványok­kal kedveskedjék a saját pártjának, amikben nem lesz köszöneté. Lehetne komolyabb aggo­dalma is a mai súlyos állapotok miatt és tör­hetné a fejét hasznosabb akciókon. Cuza újabb támadása a Népszövet­ség ellen viharos jelenetekre adott okot a kamarában Hamangiu kijelentette, hogy sajtórendeletét félremagya­rázták s csak a vádlottak elővezetését és a sajtópörök gyorsítását rendelte el — Cuzát azzal is megvádolták, hogy kölcsönt akart kieszközölni egy zsidó barátjának (Bukarest, december 15.) A kamara ülésén Valjeanu kormánypárti képviselő törvényja­vaslatot terjeszt be a mezőgazdasági adósságok miatti végrehajtások felfüggesztése érdekében. A javaslat február 15-éig tartja felfüg- gesztendőnek mindazokat az adósságo­kat, amelyeket a mezőgazdák birtokaik­ra beruházási célokra felvettek. Valjeanu reméli ugyan 'p; hegy február 15-éig a konvertálási törvényjavaslatot meg fogják szavazni. A kamara megszavazza a törvény­javaslatra a sürgősséget és azt mindjárt át is küldik a törvény előkészítő bizottsághoz. A ja­vaslat tulajdonképpen Grigorovici szociáldemo­krata képviselő gondolata, amelyet Valjeanu magáévá tett. Florian Zaharia azt javasolja, hogy a kon­vertálási törvény javaslatot záros határidőn be­lül, körülbelül február elsejéig feltétlenül tár­gyalják le. Valea liberális, a vasúti tarifa leszállítását tartja sziikségegsnek. Hamangiu megcáfolja a saját rendeletéit Mavrodi az igazságügyminiszterhez intéz kérdést. Rámutat arra, hogy a kolozsvári Pat ria nyomán hírek jelentek meg a sajtóban, mintha a kormány rendelete adott volna ki a bíróságokhoz, hogy sajtóvétségeknél előzetes le­tartóztatásokat eszközöljenek. Hamangiu igazságügyminiszter: Köszönöm, hogy képviselő ur alkalmat adott arra, hogy ezt a kérdést tisztázzuk. A hir tényleg megjelent a lapokban és én azt meg is cáfoltam. Csak egy olyan rendeletet adtam ki, amely afelől intéz­kedik, hogy idézés esetén sajtóperben a vádlót takat vezessék elő és hogy a pereket minél gyorsabban folytassák le. Az volt a célom, hogy megakadályozzam az igazságszolgáltatás szabotálását. Felemlíti ezzel kapcsolatban az Averescu— Tilea-féle pert. Mavrodi kijelenti, hogy a válasszal meg elégszik, de kéri a rendelet kiegészítését, ne hogy félreértések támadjanak. Hamangiu: Erre egyáltalában nincs szük­ség. Nagy zaj támad, Chirculescu liberális akar felszólalni, végül Cuza megy fel a szószékre. Mirescu szociáldemokrata: Maga mindenhez hozzá akar szólni. Cuza azt javasolja, hogy főként a zsidó új­ságírókat tartóztassák le, mert ezek Írnak leg- I többször az ország érdekei ellen. Janfil Seieariu erélyesen tiltakozik minden a sajtószabadságot megbénító rendelet ellen és kéri az ókirályságbeli és erdélyi sajtótörvények egységesítését. Pamfil Seieariu, Hamangiu és Cuza között hangos vita támad, amely csak nehezen csilla­podik le. Rozgovan szociáldemokrata a munkanélkü­liek segélyezését kéri, Bogdan pedig a hadügy­miniszterhez intéz kérdést a februári tábornoki előléptetések ügyében. Dr. Lupu azt panaszolja, fel, hogy a kor­mány tagjai nem nagyon törődnek az interpel­lációkkal és nem járnak az ülésekre. Szakaszonként tárgyalják a költségvetést Napirenden a költségvetés szakaszonkénti tárgyalása. Az ipar- és kereskedelmi minisz­térium költségvetését 118 szavazattal hét elle­nében elfogadják, majd megszavazzák az igaz­ságügyminisztérium költségvetését is. A földmivelésügyi minisztérium budget- jénél Mares mérnök (tepista) beszél elsőnek és kifogásolja a túlságosan magas személyzeti ki­adásokat, majd a szövetkezeteket bírálja, ame­lyeknél nagyon sok visszaélés történt. Nem maga a szövetkezeti rendszer a hibás, hanem a vezetők. Spanisteanu avereseánus szintén nagy fi­gyelmet kér a szövetkezetekkel szemben. Pam­fil Seicaru és Robu cuzista azzal vádolják a szövetkezeteket, hogy kiuzsorázzák a föld népét. Jonescu Sisesti földmivelésügyi miniszter vá­laszol a támadásokra és igyekszik megvédeni a szövetkezeti vezetőket. Kijelenti, hogy nem haj­landó megszüntetni a kolozsvári Gazdasági Í Akadémiát, amelyet a magyaroktól vettek át, mert a megszüntetés nemzeti szégyen és hűn lenne, mivel az iskola kitünően teljesiti köte­lességét. Jó volna, ha a tehetős emberek is nem jogi, vagy diplomáciai pályákra, hanem gazda­sági akadémiákra küldenék fiaikat. A kamara ezután megszavazta a földmi­velésügyi budget-t. Cuza: A Népszövetség zsidók társasága! A külügyminisztérium költségvetésének Cuza az első szónoka. Szerinte sok a külföldi képviselet és ezek közül különösen felesleges a genfi. Lupu: Cuza ur, 8n Borah szenátor társa a revíziós kér­désben és igy inspirációt nem fogadunk el. Cuza a Népszövetséggel foglalkozik. Sze­rinte a genfi intézmény nem egyéb, mint a zsidók társasága és igy annak nem kell fontos­ságot tulajdonítani.

Next

/
Thumbnails
Contents