Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-11 / 258. szám

XIV. ÉVF. 258. SZÁM. 7 tí A régi jelszót: Százért egy milliót csak Zsidó Kórházsorsjegygyel válthatja valóra! K*KH A csikmenasági székelyek fejszével, kaszákkal, kapákkal, az asszonyok forró vízzel szálltak szembe az adóbeszedő k kel (Csíkszereda, november 9.) Csikmenaság ta­lán Csikmegye legszegényebb községe, amin az sem változtat semmit, hogy hatalmas urat: a vármegyei prefektust választotta meg díszpol­gárának bizonyos tenyészállatok ajándékozása miatt éppen a közel napokban. Határában csak a zab terem meg, úgyhogy a kény ér magvakat a rézbőrüek módjára községekből szerzik be az emberek. így aztán érthető, ha az általános szegénység és nyomorúság itt már Ínség számba megy. A lakosságnak annyi pénze sincs, hogy gyufát és petróleumot vegyen. Ősi székely szo­kás szerint este lefekvés előtt hamuval betakar­ják a parazsat, hogy másnap ne kelljen gyufát « használniok és hogyha ennek ellenére kialszik a tűz, akkor cserépfazékkal mennek a szomszéd­ba parazsért. Megszűnt a „szegényke“ haszná­lata is, ami nem volt egyéb, mint egy kis pléh- •edény, amelynek vékony csövecskéjében lévő sodrott lámpabél pislákolt teljesen minimális petróleumot fogyasztva, annak az élő szimbólu­maként, hogy a szegény ember élete csak éppen hogy pislákol, de a legkisebb szellő is eloltja... Már petróleumra sem telik, a „pityóka“ és a rozskenyér, kevés tej és gyümölcs a rendes min­dennapi eledel, s most aztán igazán beválik a közmondás, hogy Csikmenaságon csak úgy esz­nek húst az emberek, ha vagy a levágott állat, vagy a gazdája beteg... Ilyen szédületes nyo­morúság mellett csoda-e, ha néha magasra csap­nap az elégedetlenség és tehetetlen elkeseredés hullámai akkor, amikor ilyen körülmények kö­zött még az adót is kérik tőlük és elviszik a párnát is fejük alól? Amint azt két csikszent- mártoni adóhivatali adószedő is megtette, amiért aztán a lakosság kaszával, kapával tá­madta meg őket. Hogy történt a dolog? Schobert és Darvas nevű adószedők a mult hét szerdáján, a déli órákban megjelentek András Vendel gazdálkodónál és különböző in­góságokat, párnákat, csergét stb., foglaltak le adótartozásba, amelyeket a magukkal hozott szekérre akartak felrakatni. Amint a fuvaros a párnákat és a holmit Schobert felhivására a házból ki akarta vinni: a gazdát olyan éktelen düh és méreg fogta el, hogy fejszét ragadott és a szomszédságot — „ne hagyjatok, segítsetek emberek“ — kiáltással fellármázva, le akarta vágni Schobertet, aki jobbnak látta kezében az elővett revolverrel átugrani a palánkon, And­rás és a mind jobban gyülekező szomszédok fe­nyegető magatartása elől. A két csendőr ter­mészetesen azonnal közbelépett, dulakodással elvették a fejszét és felszólították Andrást, hogy tartsa a kezét, hogy bilincseljék meg, mire újólag dulakodás támadt, amikor a békés szándékú csendőr odadobta szolgálati fegyverét az egyik adószedőnek, Schobertnek, aki közben bátorságot vett és előkerült s amúgy civil le­gény módjára ment ökölre. Hol a csendőr, hol András volt a földön alul, ami nem kis derült­séget okozott a forró vizzel és kapákkal, ka­szákkal felfegyverkezett tömegnek, mig a fegy­ver a megszeppent adószedőknek tett igen jó szolgálatot, amennyiben annak hiányában, a gyakori gyalázó szavakon kivül, alaposan hely­ben is hagyták volna őket. Végre aztán megin­dult a menet a megfékeztt emberrel elől és kö­zépen a két csendőr védelme alatt a szánalmas látványt nyújtó adószedőkkel, akik végered­ményben csak kötelességüket teljesítették vol­na és nem tehetnek róla, hogy a székely ember ­(Dicsőszentmárton, november 9.) Tegnap dél­után szomorú látványban volt részük a dicső- szentmártoniaknak. A pénzügyigazgatóság kikül­dött végrehajtója egy dobos és egy rendőr kísé­retében sorra járta a város kereskedőit s iparo­sait az állami adónak tűzzel-vassal való behaj­tása céljából s ahol fizetni nem tudtak, nem res­pektálva a törvény ama rendelkezését, hogy az iparosok szerszámait adóba lefoglalni nem sza­bad — minden keze ügyébe eső tárgyat stráfsze- kérre rakatott s elszállittatott. — Többek között Székely Géza 9 gyermekes borbélymesternek — ki a folyó évre mindössze 1000 lej állami adóval tartozik — elvitte üzletéből összes tükreit és szé­(Kolozsvár, november 9.) Kolozsvár mos­tanában nem nagyon bátorságos éjszakai éle­tének már áldozata is van, Anatolie Moldra- lov besszarábiai illetőségű joghallgató sze­mélyében. Vasárnap az esti órákban vendégül látta hat kollégáját. A besszarábiai diák Monos­tori ut 135. szám alatti lakásában aztán kez­detét vette a lakzi. Vacsoráltak, ittak és éne­keltek. A patefon pedig csak hangolta az amúgy is jókedvű fiatalokat. Éjfél után elha­tározták, hogy szerenádot adnak a szomszéd- házban lakó fiatal leánynak. A bornak ter­mészetesen meg volt a hatása s az ötletes diá­^AAAAAA/WWWWWWVWWWXAAAA^ Bukaresti szerkesztőségünk és kiadóhivatalunk: X ARADI NAGY LAJOS Bucureşti, S’r. Progresului 3. Etaj II. Teleffonsiám: 315-21 <nek az elkeseredésén kivül, csak a pénztelensé­ge nagyol b... Megrohamozzák az adószedőket. Amikor a zajos menet elért az ucca egyik kanyarodójához, hirtelen két fiatal legény ron­tott villámsebesen újólag az adószedőkre és ha a csendőrök ott nincsenek, talán komoly vé­rengzést idéztek volna elé. Jellemző a közös nyomorúságra, hogy a csendőrök semmi na­gyobb dolgot nem tulajdonítottak az esetnek, mert András Vendelt kihallgatása után elen­gedték és mert tudatában voltak annak, hogy ahol pénz nincs, onnan fegyverrel sem lehet pénzt előszedni és maguk is belátják, hogy a nyomoruságszülte harag és elégedetlenség al­kalmas arra, hogy ilyen természetű ellenállá­sokban robbanjon ki, de azért nem szenved a közrend. Mit mutat a község adómérlege? Tavalyi hátralékos adó van ötszázkilencven ezer !ej, ami az idei tartozással együtt egymil­lióötszázezer lejt, tesz ki. Ezt az összeget kelle­ne tehát felhajtani azokon a menaságiakon, akiknek eddig is egyetlen jövedelmi forrásuk a fa volt, ami teljesen megállott és ott tartanak, hogy annyi pénzzel sem rendelkeznek, hogy a lábbelijükre szükséges összeget össze tudják hozni, ami miatt az iskolás gyermekek egész tömege marad el az iskolából, amiért aztán, hullnak a bírságok, tovább nyomorítva a la­kéit egynek kivételével, amelyen szerencsére egy vendég borotválkozott, azt úgy látszik még sem akarta a vendég alól kihúzni. A szerencsétlen borbélynak 9 gyermeke maradt ezáltal kenyér nélkül, most fühöz-fához szaladgál, hogy gyerme­keit az éhenhalástól valahogyan megmentse. Far­kas József női-szabó, ki adóját mindig pontosan fizette s folyó évre csak 1000 lej hátrálékba van, nagy nehezen megakadályozta, hogy varrógépét s vasalóit nem szállíttatta el az állami végrehajtó adó fejében! Ezek történnek az Urnák 1931-ik évében! Hová fog mindez vezetni? kok, hogy a cigányzenészt megillető összeget megspórolják, hónuk alá kapták a patefont, sőt még székeket is magukkal vitték. A szol­gálatos rendőr szerenádengedélyt kért tőlük, mire a hét ifjú meglehetős erélyes fellépést tanúsított. A rendőr, belátva, hogy egyedül tehetetlen, sipolt egyet s a következő pilla­natban megjelent az egyik rendőrőrmester. A1 parázs szóváltás verekedéssé fajult s az egyik ifjú székkel akarta fejbe kólintani az őrmes­tert, aki erre ... rálőtt Moldralov Anatoliera. A diák összeesett, a golyó mindkét lá­bán áthatolt. Hat mulató társa visszavitte a szerencsétlenül járt fiatalembert s nem akarta' megengedni, hogy a rendőrök a klinikára szállítsák. A karhatalom erélyes fellépésére Moldralovot bevitték a klinikára. Értesülésünk szerint hatóság elleni erő­szak címén eljárás ifidül a szórakozó ifjak ellen. kosságof. Dlcsőszentmárionban stráfszekerekkel szállítják el az állami adóval hátralékba n lévő iparosok szerszámait Egy elmaradt szerenád véres fináléja Rendőrgolyó járta át egy beszarábiai joghallgató mindkét lábát

Next

/
Thumbnails
Contents