Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-09 / 257. szám

XIV. ÉVF. 257. SZÁM. Ktix/rtUfS^c 9 Le az árakkal! Reklám osztályom rendkívüli olcsó árai I lm. vászon ... Lei 13 1 m. Mosott vászon „ 17 I 1 m. Mintás flanelt L. ©5 lm. 1 m. Tenisz ... Lei 19 1 m. Mosó Tveed „ 39 1 m. Flanell pasztElszinehliEn „ 35 1 m. Mintás barchet „45 1! 1 m. Ruhaszövet . „ 66 íj lm. 140 széles kabát szívet.,1 20 I pár férfi zokni . „ 25 I drb. férfi zefir ing,, 175 SZABÓ JENŐ divatnag'yáruliázában, CLUJ. * Gyümölcs-, dióexportőrök! A gyümölcs­kiviteli szabályzat és gyümölcs standardizá- lási rendelet teljes és preciz magyar fordí­tásban kapható dr. Mandel Fordító Irodá­iban, Cluj, Str. Memorandului 12. Ára 100 lej, vidékre portóval 110 lej. és kirohant a lakásból. Tényleg felment az ügy­védhez, aki a rendőrség mellett lakik, de akár­csak az előbb a hálószobában, itt is meggondolta magát és valami más ügyben kért tőle tanácsot. Aztán cél nélkül ődöngött az uccákon, amelyek egyre kihaltabbak lettek, fázni is kezdett s titok­ban az asszonyra gondolt, hogy vájjon most itt­hon mit csinál. Gondolkozzunk csak nyugodtan a dolgon, morfondírozott magában, bennem is lehet valami hiba, talán nem foglalkoztam eleget az asszonnyal, vagy igen biztos voltam a dolgom­ban. Mindenesetre hazamegyek és tisztázzuk ma­gunk között a dolgokat s nyugodtan megbeszél­jük a jövőt. így is történt. János hazament és a feleségét még' mindig sirva találta a fotelben. Azt már nem figyelte meg, hogy az asszony most a másik fo­telben ül, mert ahogy János kitette a lábát, abba­hagyta a sirást, intézkedett a vacsoráról, jól esszeszidta a cselédet s most kezdett bele megint mikor a lépéseit hallotta. János úgy nagykabát­ban fel és alá sétált a szobában s hátat forditva az ablakhoz állt, amikor az asszony szipogva be­szélni kezdett: — Oh én annyira gyermek voltam, hogy nem is tudtam mi a házasság s igazán nem is tudom, hogy történt a dolog. De most érzem, hogy iga­zán szeretlek s inkább ölj meg, de ne hagyjál el. Éljünk úgy, mintha ma találkoztunk volna elő­ször és ma kezdődne nagy, igazi szerelmünk. Ezt biztosan egy regényből olvashatta, de el kell ismerni, hatásosan hangzott. A kis otthonban langyos volt a levegő, az asszony jószagu haja kibomlott, szemei ragyog­tak és mind közelebb és közelebb simult a férfi­hez. Letérdelt előtte és esküdött. János kénytelen volt önmagának bevallani, hogy sohasem látta ilyen szépnek az asszonyát. Ez történt és igy történt, csak elképzelhető folytatása van, de nem biztos befejezése. Meg kel­lett irni, hadd lásí t mindenki, hogy nem a fürge és jószimatu riporterek az okai, hogy nem tálal­hatnak fel mindennap véres, hajmeresztő családi drámákat. Készül a jövő képe a tudósok laboratóriumában Egy liter vízzel gyorsvonatot lehet hajtani. 24 óra alatt a föld körül. — Szállítás rádióhul­lámokon. — A rotációs gépek alkonya. Papiros alumíniumból. (Saját tudósitónktól.) A világ még küzd a fojtogató gazdasági válsággal és az emberek mil­liói csak a ma és holnap gondjaiból élnek. De csendes laboratórium mélyén a tudósok százai dolgoznak az emberiség jövőjéért. Ez a jövő még súlyos gondokat okoz egyelőre azoknak, akik a jövő század emberiségéért aggódnak. De vannak ilyenek is. És ezek a gondok nem kicsinyek. Csak a napokban bukkantak rá Amerikában egy petró­leumterületre, mely a világ szükségletének több mint felét egymaga képes ellátni. De a tudóso­kat már gyötri a gond, hogy mi lesz, ha kifogy a pertóleum. Mert bizonyosan kifogy és néhány évszázad múlva már csak múzeumokban lesz ta­lálható, ha a petróleum-gazdálkodás az eddigi me­derben folyik tovább. Halálra van Ítélve a szén is, bár Kina még hatalmas tartalékokat rejteget. Általában az emberiség a nyersanyag kincseivel túlságosan pazarul bánt az elmúlt ötven év alatt és technikai berendezése olyan, hogy újabb ötven év alatt nyakára hágott már minden természeti kincsének. Tudósaink tehát egyik főgondja, hogy újabb energiaforrásokról gondoskodjanak — Két irányban van meg a terjeszkedési lehetőség. Az egyik a vizierők kihasználása. A folyó vízesések ereje már rengeteg kihasználatlan energiát tar­talmaz. De egy másik utón is szorgalmasan fo­lyik a kutatás és ha ez sikerül úgy az emberiség energiaproblémája végleg meg van oldva. A tu­dományos laboratóriumokban az atom-energia felhasználásának módját kutatják.. Minden anyag hatalmas mennyiségű energiát tartalmaz, mely hasonlóan a robbanóanyagokhoz borzalmas erőt volna képes kifejteni, ha megtalálnánk a kihasz­nálás módját. Egy liter viz olyan mennyiségű atomenergiát tartalmaz, mellyel hónapokig le­hetne járatni egy egész gyorsvonatot, vagy egy óceán járó hajót. De ez a probléma nem könnyű és még sokáig fog fejtörést okozni a mód, aho­gyan ahhoz hozzá lehet férni. Felszabadulás a Föld vonzóerejétől. Egészen bizonyos, hogy unokáink lemosolyog­nak majd bennünket mai büszkeségünk, a vasat, az óceánjáró luxushajó, a Zeppelin és a repülő­gép miatt. Ma már komolyan számolnak azzal, hogy megoldják azt a problémát, hogyan lehet egyes tárgyakat felszabadítani a Föld vonzóereje alól. Szorgalmas kísérletek folynak ez irányba® és ha megoldást nyer meg van oldva a tökéletes repülés problémája is. Hogy ez mit jelent, elég arra rámutatni, hogy egy minden hajtóerő nél­küli, a Föld vonzóerejétől felszabadított test 24 óra alatt megkerüli a Földet. A tökéletes bizton ság és gyorsaság utópiája ez még ma, de lehet, hogy már holnap itt van, hogy megoldja a szál­lítás és az utazás ma még oly nehézkes problé­máját. De a tudósok fantáziája még messzebb megy. Ma még talán csak irók regényeiben él, de mégis van már komoly tudományos alapja annak, amit úgy lehetne nevezni: a rádió hullámain való szállítás. Előbb-utóbb megoldást nyer az anyagnak ener­giává való átalakítása, nem a mai, hanem töké­letes formában, valamint ennek fordítottja, az energiának anyaggá való visszaállítása. Ez a két találmány fogja megoldani azt a lehetsőgéget, bogy valamilyen anyagot alkotóenergiáira bontva erő formájában küldjük el egy másik világ­rész felé, hogy ott az energiát visszaalakítva anyaggá, pillanatok alatt tetszés szerint jut­tathassunk el küldeményeket bárhová. A távolság, mely már ma is sokat veszített jelen­tőségéből, ekkorra már semmit sem fog jelenteni. Ha majd kifogynak az erdő fái. Ha azonban csak a közelebbi jövőt akarjuk vizsgálni, a legközelebbi évtizedek, sőt a követ­kező évek is nagy változást hoznak már. Közismert tény, hogy a nyomdaipar gépei a leg­fejlettebbek és legtökéletesebbek. Egy mai rotá­ciós gép vagy egy szedőgép a technika valóságos csodája. És mégis, már készül az a találmány, mely ócska, értéktelen holmivá degradálja majd a technika ezen büszkeségeit. Már megoldották azt a módot, hogyan lehet fénykép-sokszorositás utján elő­állítani a lapot, hogy a szédítő gyorsasággal áthaladó papírra egyszerűen rávetitik és rög­zítik az újság híreit adó betühasábokat. Ez az eljárás még drága ma. De a német vegyi­ipar már szorgosan kutat egy anyag után, mely- lyM az újságpapírt impregnálva, olcsón fényér- zékénnyé lehet tenni azt. És bizonyos, hogy ha­marosan meg is találja azt, mint ahogy ma már minden kitűzött problémát halálos biztonsággal megold. Gondoljunk csak a mesterséges gumira, vagy az évek munkájával éppen most feltalált kininre, melyet mától kezdve szénkátrányból fog­nak előállítani, mert számtalanszor olcsóbban és tisztábban kapják azt, mint a kinafa héjából. Pár évszázad és újabb veszedelem fenyegeti az újsá­gokat: elfogynak az erdők, melyek ma még a papirt szolgálják. Azonban már készül a pót­anyaga is, mely a jövőben helyettesíteni fogja. Az aluminium az, mely korlátlan mennyiségben van földünkön különböző vegyületek formájában és amelynek valamelyik ötvözete biztosan olcsób­ban és jobban szolgál majd a papir helyett. Az újság és a rádió. Bizonyos azonban, hogy a lapok életét már nem fenyegeti a rádió versenye, melyről koráb­ban azt hitték, hogy halálos döfést jelent az újsá­goknak. Bár bizonyos, hogy a rádió, mely még csak a gyermekkorát éli, elképzelhetetlen fejlő­dés előtt áll és rövidesen mindenki számára hoz­záférhető lesz a zsebben hordozható készülék, mely az egész világ bármely hasonló készüléké­vel telefonbeszélgetésre ad módot. Azonban, bár a hírszolgáltatás által a legtökéletesebbé válik, egyet még ezek sem pótolhatnak, a vélemények közvetlen irányítását. Az emberi természet ha­tárt szab a rádiónak és ez a határ abban a kis differenciában van, hogy a rádióhallgató egy­szerre csupán az elmondottaknak egy szavát hallja, mig az újságolvasó tetszése szerint az ol­vasást és ugyanakkor egyszerre több szót, sőt mondatot lát maga előtt. Ez az oka annak, hogy a rádió nem csökkentette az újságok példány- számait, sőt, a kultúra terjedésével uj társa­dalmi rétegek számára tette azt életszükség­letté. Azonban már a legközelebbi években forradalmi újítás van a helyszíni közvetítések tökéletesedé­sében, amikor a rádió-távolbalátó készülék töké­letesedése befejeződik és amikor a fürge riporter az eseményeket készülékein keresztül nemcsak le­írásban fogja közvetíteni de valóságos mozielő­adást is varázsol a hallgató szeme elé.

Next

/
Thumbnails
Contents