Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-09 / 257. szám
Mépvi TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. Cíí./-XzlczsváT, 1931 november 9. Hétfő ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, égy hóra 100 lej. Egyes szám ára 6 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-04. XIV. évfolyam, 257.-ük szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. PÉNZ ©FELSÉGE Daca pénraggi terveket terjesztett elő Párizsban Az agrárhitel rendezését külön tervezettel kivánja megoldani (joga Octavian nem válaszolt még az Argetoianu ajánlatára Az erdélyi ember minden reggel azzal a gonddal ébred, hogy milyen sok elintéznivalója van a mai napra. S mert minden egyes elintézen- dőnek az elintézése pénzzel van összefüggésben, hogy ne mondjuk, pénzkérdés, a gondokkal ébredés terhe mázsás nehézségekkel nyomja az ébredező öntudatnak börtönét, a redőző emberfejet a párnák közé. Az emberi lét az életnehézségeknek a vállalása és azzal lépünk le reggelenként az ágyból, hogy nekiindulunk a meredek hegyoldalaknak, lábaink alá tapossuk a tehetetlenséget és minden gondból lerázunk valamit. Kapaszkodunk és vissza-visszaesuszunk, de estére kifárasztottuk magunkat, erre az eredményekre ráborul ismét a pihentető sötétség s milyen jó. hogy éppen őszutója szakadt rá áz egzisztenciák gazdasági fentartásának krízisére, mert hosszú éjszakákon át hosszasan léhet altatni az öntudatot. Hinni azonban kell és van amiben hinni. Az a kérdés, hogy meg tudunk-e élni, nemcsak a mi egzisztenciánknak a kérdése és valamivel több, mint világgazdasági kérdés. A mi egyéni, családi életünk krízise, amely a reménységekbe kapaszkodó idegszálakat gyökerestől veszi igénybe, szoros öszefüggésben áll az emberiségnek azzal a nagy kérdésével, hogy van-e további létjogosultsága a civilizációnak, vagy összeomlik mindenestől? Igaz lenne, hogy az emberi fejlődés kiélte magát és az eddigi kultúra irányvonalára épült civilizáció a mostani magaslatról leomlik abba a mélységbe, ahonnat évezredek múltával az archeológia ásói szedik fel maradványait múzeumi tárgyakként? Az lehetséges, hogy tévutakon is kalandozott a világhistória, de a kishitűségnek pesszimizmusával semmiféle válságot nem lehet megoldani, de még egy falat kenyeret sem lehet szerezni éhező családtagok számára. Az lehetséges, hogy az emberek életmódja revízióra szorul, de az igazi boldogság lelkinyugalmának létjogosultságát senki meg nem tagadhatja. Voltaképpen az aranyborjúnak az uralma emelkedett fölénk és pogány járma alá hajtani a nyakat, kinos dolog. A világ fölött most mutatja meg hatalmát Pénz őfelsége, amely sok örömet nyújtott az örvendezőknek addig, amig jó császár volt, de kegyetlen arcát nem ismerték fel mosta- nig. Ez az arculat mutatkozott be abban a nyomorúságban és lenyűgöző tehetetlenségben, amely megrendíti az egzisztenciák sürü emberérdeit. Az aranyvaluta, amely nem enged a maga szigorúságából, amely áthúzza a költségvetéseknek a létszükség diktálta tételeit is, szembe fordul a civilizációval, sőt hadat üzen neki. Nincsen mit tagadni, a háború utáni táncos életmód jóidéig tombolt a duhajgyönyörök mámorában, s talán az erdélyi magyarok azok, akiknek a legkevesebb jutott ki ebből a vigalomból. Egy mulató világ tánctermében meghúzódva élték át erdélyi magyarok a maguk tragédiáit, de az életmód divatja nem maradt hatás nélkül. A leépítés szüksége azonban olyan rohamosan következett be, hogy nem adnak időt a válogatásra és megfontolásra. Az, amit a párizsi safe-tornyokban összegyűjtött aranyhegyek urai követelnek ezeknek az országoknak a népeitől, még nem örök igazság és nem irányitó eszméje az emberiség életének. A leépítésnek is vannak határai és korlátái, amiket megszabb a kultúra és amiket befolyásolni fog az erkölcs örök törvénye. Az európai népek egyik részétől nem követelnek egyebet, mint a (Bukarest, november 7.) A Duca párizsi utjának az a háttere látszik, hogy a Iorga-Arge- toianu-kormány nem akart közvetlenül fordulni párizsi pénzügyi körökhöz. Párizsban ugyanis Argetoianuban a bukaresti francia orientáció megszakitóját látták. A liberálisokat küldték ki előfutározásra, viszont ha Dúcának sikerülne kölcsönigéretet hozni, azt nem hozná másnak, csak egy liberális kormánynak. Amig egy érdeklődésből kölcsön lesz manapság, addig hosszú idő telik el és a kölcsönnek Párizsban politikai feltételeket is szoktak szabni. Keresik a francia támogatást. A Dreptatea, a nemzeti parasztpárt lapja, egy utóbbi cikkében csökkenteni törekedett a Duca párizsi látogatásának jelentőségét és most A Lupta úgy tudja, hogy Duca a mezőgazdasági adósságok rendezéséről kész tervet vitt magával Párizsba és azt a francia szakértőknek be is mutatta. A Duca-íéle terv szerint egy nagy alaptőkéjű magánpénzintézetet létesítenének az állam garanciája mellett az adósságok konvertálására és ez a pénzintézet szigorú ellenőrzés alatt működne. Nem kerülnének az összes mezőgazdasági tartozások konverzióra, csupán mintegy negyven-ötven százalékuk. Duca ugyanis két csoportra osztja a mezőgazdákat. Az egyik csoport helyzete olyan, hogy passzíváik jóval felülmúlják az aktívákat és ezek szanálása szerintük nem is lehetséges, a másik csoport azonban nyújt lehetőségeket a hosszúlejáratú köcsönnel való szanálásra. Az állami segítség kiterjedne nemcsak a magánosok mezőgazdasági adósságaira, hanem azokra a bankokra is, amelyek főként a mezőgazdasági hitelek miatt kerültek nehézségekbe. Elkerülhetetlen a Duca-féle terv szerint az, hogy az agráradósságok egy részét le ne Írják, illetőleg azokát kéüyszeregyezségszerüen a jelenlegi Összeg 35—40 százalékára le ne szállítsák. A francia szakértők eddig még a terv lénye gére vohatkozólag nem nyilatkoztak, azt azonban legalább is a liberális körök szerint hangoztatták Duca előtt, hogy a francia tőke csak akkor hajlandó belekapcsolódni, ha Romániában gyökeres belpolitikai változások lesznek. Duca most Londonba utazik, ahol Tituleşcu val fog tárgyalni. Ennek a megbeszélésnek különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak, politikai körökben. Jorgával egyidőben Auboin is Párizsba utazott. Politikai körökben az a hir járja, hogy Iorga utján a kormány uj külföldi kölcsön megszerzéséről tárgyal Párizsban. A híreket a kormány a Viitorul, a liberálisok orgánuma válaszol. — Minden jóhiszemű ember számára — Írja — logikus az, hogy egy olyan nagy politikai alakulatnak, mint-a liberális párt, vezére jelenleg a, külfödre utazott, hogy ott közvetlep kapcsolatot létesítsen a politikái és közgazdasági élet vezetőivel. A liberális párt elnöke az ország gal szemben érzett felelőssége tudatában informálja a külföld illetékes köreit Románin súlyos problémáiról, amelyek 'megoldásához a külföld támogatását kéri. Egyelőre még nem tudni, hogy milyen sikere lesz a párizsi útnak, az azonban kétségtelen, hogy a mai viszonyok között fokozott mértékben szükséges a Franciaországgal' való baráti kapcsolat fenntartása és fokozása. eddig még sem nem erősitette meg, sem nem cáfolta. Ugylátszik, hogy Iorga valóban megkísérli egy külföldi kölcsön megszerzését s ebből elsősorban a tengeri exportot alimentálnák. Valószínűleg ugyanezzel az üggyel áll összefüggésben az a kormánykörök részéről is lan- szirozott hir, hogy Auboin a Nemzeti Bank franci?, szakértője a múlt héten fontos megbízással utazott Párizsba és hogy missziójának teljes mértékben eléget is tett. Az Adeverul szerint Auboin a francia Nemzeti Bank vezetőivel tárgyalt, a tárgyalások lényegéről azonban seihmi sein szivárgott még ki. Béke a nem sikerült párbaj után. A nemzeti parasztpárt vezetői feltétlenül szükségesnek látják, hogy nyugvópontra juttassák a Madgearu—Ionanitescu féle afférral kapcsolatban felzavart hangulatot és elhatározták, hogy a pártfegyelem ellen vétőket minden egyébre való tekintet nélkül kizárják a pártból. Máris több fegyelmi eljárás van folyamatban és ezek befejezése után állítólag szenzációs kizárások történnek. Magában a Madgearu—Ioanitescu ügyben a tárgyalások kezdvezően haladnak a békés elintézés felé. A békéltető megbeszéléseket Mi- halache vezeti és egy-két nap múlva már teljes lesz az egyetértés a veszekedő politikusok között. Goga megkapta az ajánlatot. A politkai köröket még mindig élénken foglalkoztatja az a hir, hogy a kormány Gogának tárcát ajánlott fel. Az Adeverul úgy tudja, hogy a hir teljesen megfelel a valóságnak, Goga azonban az ajánlatra még nem válaszolt. Maga az Averescu párt úgy tekinti a helyzetet, hogy a tárcavállalás Goga magánügye és a döntés az ő egyéni elhatározásától függ. Duca agrárhitel terve visszatérést a nomád élethez, hogy annáí nagyobb legyen a kincsekkel rendelkezőknek a fölénye. A nomád életmódhoz azonban tulsokan vagyunk, ilyen etíibersürüséghez kevés az erdők vadja, a vizek hala és a mezők technikai eszközök nélküli termőereje. Nomádul élni csak úgy lehet Európának ebben a felében, ha a kontinens másik oldalán is csak ilyen volna az élet. Az örök törvényeket mindenkire és mindenkor egyformán írták s ennek a hitnek diadalon kodnia kell az erdélyi egyzisztenciák válságábi is. A pénz csereeszköze az emberek közötti fc galomnak, de nem célja az emberiség léténe És a pénz miatt nem fog az emberiség élete öí szeomlani. (z.)
