Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-07 / 255. szám

TAXA POŞTALA. PLĂ­TITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. Claf-Kolozsvár, 193/november 7, Szombat târna.am* ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. Egyes szám ára 5 lej. A betevő falai tragédiája Az ember — már aki optimista, mert hála Istennek vannak ilyenek is — azzal fekszik le este, hogy másnap talán valami jó hírre ébred, valamire, amire nem számított, de aminek talán egyszer mégis csak he kell kö- : vetkeznie: egy hírre, pmely a bizalom derii- ; jével sugározza he az arcokat, amely élet- t kedvet önt a halálos dermedtségbe, egy hírre, I amely azt mondatja velünk és másokkal, I hogy hiába, a kormány érti a maga dolgát, »megállította az országot a lejtőn és vissza­adta polgárainak a munkakedv, az erejükben való hízás mosolyát. Ehelyett a pénzügyigaz­gatóságon azzal fogadják az állam ügyfeleit — mert voltaképpen az állam is üzem, ha egy monstruózus üzem is, amelynek ügyfele a tisztviselő, a nyugdíjas, a szállító és száz meg száz más foglalkozású polgár — hogy a pénz­ügyminisztérium a fizetések beszüntetésére adott ki utasítást, egyelőre meg nem határo­zott terminusig. Egy kolozsvári román lap azt az értesülését fűzi hozzá ehhez a megdöbbentő hírhez, hogy az állam polgáraival szemben esedékes fizetési kötelezettségeire egész hó­napra adott moratóriumot magának, ezzel a kényelmes módszerrel térve ki a további „zaklatások“ elől. Hogy egy, a világtörténelemben páratlan pénzügyi és bizalmi válság idejét éljük, azzal magunk is tisztában vagyunk. Tudjuk azt, hogy a gazdasági helyzet mélypontján egy eddig el sem képzelt circulus vitiosus nyo­mása feküdt ránk. Senki sem fizet, illetve senki sem tud fizetni. A tisztviselők és nyug­díjasok már évek óta vagy nem kapják, vagy pedig több hónapos időszakokban teljesen rendszertelenül kapják a fizetésüket. A tiszt­viselő és nyugdíjas tehát még legfontosabb életszükségleteit sem tudja kielégíteni. A gyárak hiába termelnek, nincs pénz arra, hogy áruikat a fogyasztó megvásárolja. Emiatt aztán a gyárak először leépítenek, majd üzem- redukciót, később esetleg üzembeszüntetést hajtanak végre. Ilyenformán ismét tisztvise­lők és munkások légiói kerülnek az uccára és maradnak adósok a házigazdának, a szatócs­nak, mészárosnak, kereskedőnek, ezek viszont az adójukat és egyéb tartozásaikat nem fizet­hetik. Hogy mindezeknek a böjtjét az állam is érzi, azt bölcsen tudjuk. De az is kétség­telen, hogy valamennyiünk között mégis csak az állam a legerősebb és hála a rend­szeres működésben levő adósrófnak, az állam­pénztárakba ha nem is csurrannak, de csöp­pennek a milliócskák. Az államnak tehát, hogyha egyáltalában gátat akar vetni ennek a tragikus folyamatnak, legkésőbb szabad a non possumus álláspontjára helyezkednie. Hi­szen ha a pénzügyigazgatóság bejelentése egy rendszer kezdetét jelenti, akkor itt igazán megáll minden. Nemcsak a polgárok háztar­tásai rekednek meg, hanem maga az állam gépezete is elakad. Azok az összegek, ame­lyek egy hónapon keresztül eddig kifolytak az állami pénztárakból, ott keringtek a gaz­dasági élet vérereiben. Már az is tragédiákat okozott, hogy olyan késedelmesen és rendet­lenül történtek eddig az állami fizetések. Mi lesz azok után, ha az állam maga adja a rossz példát és zárja le a pénzfolyam zsilipjeit. Nemcsak Romániát szorongatja a világ­ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-04. XIV. évfolyam, 255,-ík sssám. ELŐFIZETÉS MAG YARORSZAGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 20 fillér. Duca párizsi tárgyalásai pesszimisztikus hangulatot ke tette | a lifac *á is pártban A mezőgazdasági adósságok konvertálásához külföldi segítséget várnak — Hírek a kormány átalakításáról (Bukarest, november 5.) Kiszivárgott hirek szerint a parlament őszi ülésszakát megnyitó trónbeszéd elsősorban a költségvetéssel fog fog­lalkozni és felhivást intéz az ország lakosságá­hoz, hogy a súlyos helyzetre való tekintettel, mindenki hozzon messzemenő áldozatot. Rész­letesen lesz szó a mezőgadasági adósságokról, amelyeket a kormány véleménye szerint — és ennek a trónbeszéd is kifejezést fog adni, csak külföldi segítséggel lehet megoldani. A többi megemlített törvényjavaslatok lesznek a szeszmonopolium, az egyenes adók módosí­tása a magántisztviselők fizetésére kirovandó adó és a köztisztviselők uj inkadrálása. Duca párizsi tárgyalásai. Duca párizsi útja és ottani megbeszélései pesszimisztikus hangulatot keltenek a kormány­ban, de a liberális )k közi U is A liberális párt meggyőződött arról, hogy Az Argetoianuval való együttműködést minden körülmények között minél gyorsabban meg kell szüntetni. Az erre irányuló lépéseket, még a Duca haza­térése előtt megteszik. Duca Párizsban Brianddal és Flandinnal tanácskozott, a megbeszéléseken jelen volt Dinu Cesianu párizsi követ is. A liberális párt elnöke meg fogja látogatni Rolin kereskedelmügyi mi­nisztert is, hétfőn pedig Londonba utazik, ahon­nan ismét Párizsba tér vissza és ekkor ujjólag Briand külügyminiszternél fog megjelenni. Duca 13-án érkezik vissza Bukarestbe. A Journal des Finances, Duca látogatásáról meleg hangon ir és azt mondja, hogy ezeken a tárgyalásokon Franciaország megismerte Románia helyzetét, és a két ország cgymásközötti relációinak egész komplexumát. Miniszterek, akik távozni szeretnének Politikai körökben sokat beszélnek arról, hogy a kormányban még november 15-ike előtt jelentős változások lesznek. Uj államtitkárt ne­veznének ki a belügyminisztériumba és erre az állásra Gligore Filipescut, a Vlad Tepes liga el­nökét emlegetik. Ugyancsak uj államtitkárt fog kapni a közegészségügyi minisztérium is, viszont más verziók szerint Cantacuzino miniszter ra­gaszkodik lemondásához. Ghica külügyminiszter ezek szerint az értesülések szerint, szintén megválna állásától és vagy Rómába, vagy Párizsba menne követ­nek, mig a tárcáját Mitilenu venné át. Pompeiu sem maradna meg a kamara elnöki állásában és erre a tisztségre Petroviciot, vagy Perieteanut kandidálják. Községi választásokat kíván az ellenzék. Ugylátszik, hogy a nemzeti parasztpárt ve­zetői véglegesen belenyugodtak abba, hogy Ma­nia lemondása lezárt kérdés és a közel jövőben megtörténik a döntés a párt elnöki állásának betöltéséről. Mind határozottabban beszélnek arról, hogy a nemzeti parasztpárt a többi pár­tokkal együtt közös ellenzéki tábort akar létre­hozni, különösen a kormány uj közigazgatási törvényjavaslata ellen. A párt azt is elhatározta, hogy a kormánytól kisürgeti a községi választások meg­tartását és ezeken a közös ellenzéki tábor megkísérli a kormány jelöltjeinek az egész országban való megbuktatását. Mihalache a nemzeti parasztpárt elnöki iro­dáját sürgősen tanácskozásra hívta össze, azzal a céllal, hogy elliminálják azokat a kellemetlen ellentéteket, amelyek a Madgearu-Ioanitescu af­férral kapcsolatban vannak a párt életében és amelyek nem használnak a párt tekintélyének. Maniu nem utazik külföldre. Az Adeverul a nemzeti parasztpárt köré­ből nyert felhatalmazás alapján megcáfolja azo­kat a híreket, mintha Maniu külföldi útra ké­szülne. A párt részéről újabb erős intervenciók történtek arra, hogy Mihalache vállalja a párt vezetését és valószínűnek látszik, hogy Miha­lache az óhajnak eleget is fog tenni. Lupu csütörtöki kihallgatása során átadta az uralkodónak Boris bolgár király levelét, ame­lyet az ő utján küldött Bukarestbe. válság démoni vaskapcsa. Németország, Ju­goszlávia és Magyarország — hogy csak a legszegényebb európai államokat említsük — aligha vannak rózsásabb helyzetben, mint mi. É,s ezekben az országokban még sohasem tör­tént meg, hogy a tisztviselők ne kapják meg a hónap első napján agyonredukált garasai­kat, sohasem történt meg, hogy a termeléstől maga az állam vonja el azt a kis injekciót, amit az állam kötelezettségeinek betartása jelent. Úgy halljuk, hogy a fizetések felfüggesz­tése abból következik, hogy az állam a Banca Nationalanak, illetve külföldi hitelezőinek akar elsősorban rendelkezésére állani, mert fizetői pontatlanságának ssulyos konzekvenciái lehetnek. Nem akarunk tanácsokat adni a kor­mánynak, de laikus észszel valahogy mégis úgy érezzük, hogy a nagy hitelezők, ha ko­molyan felfedik előttük a dolgok állását, in­kább várhatnak, mint a nyomorult kisegzisz- tenciák százezrei. Emitt betevő falatokról van szó, amott nagyszabású pénzügyi műveletek lebonyolitásáról. Nem erőszakos rendszabá­lyokra gondolunk, hanem csak tények logikus felsorakoztatására, amelyek előtt meg kell hajolnia az állam hitelezőinek is, hiszen vég­eredményben saját érdekeikről van szó, szái- mukra ép olyan fontos az adós ország elvér­zésének megakadályozása, mint ahogy a pol­gárok számára ez életkérdés. Nagy dolog a betevő falat és az állam épen ezt vonja el pol­gáraitól, amikor könnyű szívvel brüszk uta­sítást ad az állampénztárak bezárására.

Next

/
Thumbnails
Contents