Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-07 / 255. szám
Keju&tsWí&íú Sztrájkkal fenyegetőznek a kolozsvári egye- tem hallgatóija kl(|jrhatatlari tanfpk miatt „A kolozsvári egyetemei mostohábban kese!£k, mint az ország többi egyetemét“ — mondotta Dra.ga.nu rektor az egyetemi tanárok gyűlésén (Kolozsvár, november 5.) A kolozsvári egyetemen november elsején megkezdődtek az előadások. Ezzel legalább is a kívülállók előtt úgy látszott, mintha elsimultak volna azok a nehézségek, amelyek néhány héttel ezelőtt még valószínűvé tették azt a tervet, hogy novemberről januárra halasszák az egyetemi év megnyitását. Súlyos pénzügyi nehézségek vetették fel ezt a gondolatot a kolozsvári egyetem sorsának intézőiben. Mert nem volt pénze az egyetemnek arra, hogy fát vásároljon, amellyel fűteni tudja az előadó termeket. Nincs pénz a laboratóriumok költségeinek fedezésére s a klinikai intézetek is állandó anyagi zavarokkal küzdenek. Dráganu rektor nemrégen Bukarestbe utazott s ekkor legalább annyit sikerült kivinnie, annyi pénzt biztosítania az egyetem részére, hogy elkerülhető volt az újabb halasztás. A nehézségek azonban továbbra is fennállanak s ezek kerültek szóba tegnap azon a gyűlésen, amelyet az egyetemi tanárok tartottak. Dráganu rektor szomorú megállapításokat tett ekkor. A rektor mindenekelőtt beszámolt bukaresti útjáról, majd a következőket mondotta: — A kolozsvári egyetemet sokkal mostohábban kezelik, mint az ország többi egyetemeit. Habár a lehető legszélesebbkörü takarékossági intézkedéseket léptettük életbe, az egyetem mégis abban a helyzetben van, hogy alig tud tovább működni. A többi egyetemeknél legalább a tanárok megkapták fizetéseiket, itt nálunk három hónapja már, hogy nem tudtuk felvenni járandóságainkat. A többi egyetemeknek kifizették az évi segélyösszeg háromnegyed részét, mi még az első részletet sem kaptuk meg. Nagy nehézségek árán tudtam egymillió lejt szerezni, hogy fabeszerzéssel lehetővé tegyem az előadások megkezdését. — A jövő évi költségvetésben oly minimális összeget irányoztak elő az egyetem részére, hogy akkor igazán tehetetlen lesz működésünk. Ahogy értesültem, az anyagbeszerzések előirányzásánál tizenhat százalékot redukáltak és ezután még egy újabb általános negyven százalékos leszállításnak lesz alávetve az egész költségvetés. Hogy akkor mit fogunk csinálni, azt nem tudom. A rektor őszinte szavai után az egyetemi tanárok kara elhatározta, hogy az egyetem parlamentár-tagjaiból összeállított deputációt küld a miniszter elé Dráganu rektor vezetésével, amely kérni fogja a létminimum biztositását az egyetem részére. Az egyetemi tanárok mozgalma mellett a diákok körében is nagy az elkeseredés. A diákegyesületek egységes akcióra készülnek a kibírhatatlan tandijak miatt. A diákok beiratkoztak, a tandijakat azonban még igen kevesen tudták kifizetni köziilök. Az ezer lej beiratási dijat, amely nélkül senkit sem vettek fel, még csak kiizzadták valahogy, hogy a többit honnan kerítik elő, azt azonban senki sem tudja. Annyira nőtt az elkeseredés a diákok között, hogy az egyik diákegyesület vezetője azt a súlyos kijelentést tette, hogy nem marad hátra más az egyetemi hallgatók számára, mint a sztrájk. — Mostanig vártunk, mindent megpróbáltunk, de hiába volt. Élesen kell tiltakoztunk a felemelt tandijak ellen, s ha ez sem lesz elég, akkor a sztrájk következik. Holnap a Petru Maior diákegyesület, amely maga köré egyesíti az összes diáktömörüléseket, nagygyűlést fog tartani s ezen fognak dönteni a további álláspont felől. Ezen fogják kimondani, hogy sztrá jkbalépnek-e, vagy pedig még megpróbálják a felsőbb hatóságokkal simán elintézni a tandijak kérdését. ;; Az Idei évad „Nagy“ operett© preKiiérje ! | ! I Az évad „nagy sláger“ újdonsága l | ! I Az az operétte, amelyet mindenki meg fog nézni! y Ü Vihar a Balatonon.... j '' Premiére: hétfőn. Második előadás: kedden. Harmadik előadás: szerdán. ! I Főszereplői: Poór Lili, Neményi Lili, Indra Margit, Tompa, Ihász, Putriik Bálint. 'Banßfjivatat a vizsgálati fogságÖan — afjol Gőrinczy a vezérigazgató és—a személyzet 71 csaté Oankigazgató (ázásán dolgozik, Qogy pontos elszámolást csináljon az elsikkasztott és elherdált pénzekről (Kolozsvár, november 5.) Már megírtuk, hogy Lőrinczy Mózes a kolozsvári ügyészség fogházának a dédelgetett kedvence. Mindenki róla beszél, őt figyeli, éneklő dialektusát utánozzák, ő az ügyészségi fogda bonvivánja. A borostás szakáll eltűnt, a dróttal összekötözött nyári bakancsot levetette, élesre vasalt szürke nadrágja közcsodálat tárgya, sőt a kihallgatásnál is figyelmesen bánnak vele, leültetik, elbeszéltetik állítólagos oroszországi kalandjait és mindent elkövetnek, hogy jól érezze magát a vizsgálati fogságban. A törvényszék folyosóján pedig mindenki naiv fantasztának tartja, aki nem bűnöző fiús, a véletlen sodorta a lejtőre, megbánta a üneit és bizonyára jó útra tér. Egyelőre csak a vizsgálati fogságban. Mert Lőrinczy már itt is serényen dolgozik. Kibújik belőle a pedáns, éjjel-nappal dolgozó főkönyvelő, aki nem tűri a hibáikat s rossz elszámolást és végre-valahára rendet akar teremteni szétágazó csalásainak a dzsungeljiében is. Majd ő megmutatja a törvényszéknek, hogy az ellopott milliókról, a hamis betétkönyvekről olyan pompás, áttekinthető, az utolsó bániig stimmelő elszámolást csinál, amilyet még bíróság nem látott. Méltányolja is a bíróság a Lőrinczy ur ügybuzgalmát és rendszeretetét. Úgy értesülünk, hogy a csaló bankigazgató számára az ügyészségi fogházban magánirodát, kis költői túlzással bankhivatalt állítottak be, ahol egyelőre Lőrinczy lesz a vezérigazgató, aligazgató, könyvelő és az egész személyzet. Beviszik hozzá az Auto-Globnak a főkönyveit, a bank könyveit s strazzákat, betétkönyveket, a Lőrinczy-féle egész magánirodát. Lőrinczy Mózes bankigazgató ur pedig felveszi a munkaruháját, fekete bársony karvédőjét és nekigyürkőzve a munkának, olyan számadást fog csinálni, amelynek alapján a bíróság tiszta, józan és hűvös ítéletet hozhat. Különben a kihallgatások még tartanak. Egyenként idézik be a monstre bűnügyben szereplő tanukat, akik ma miéig tanuk, holnap esetleg vádlottak leszn... .. a vizsgálati fogságban Lőrinczy Mózessel együtt elmélkedhetnek a rossz üzleti konjunktúrán s azon, hogy a nagyszabású tranzakciók Lőrinczy ügyetlenségén füstbe mentek. A vizsgálóbíró az utóbbi napokban nem nyilatkozott a kihallgatások eredményéről, habár a közvélemény éhes kíváncsisággal várja a bűnügynek a legszenzációsabb részét: hova tűntek el a milliók, milyen üzleti vállalkozásokba fektette Lőrinczy a pénzt és kik idézték elő a bűnügy főhősének, Lőrinczy Mózesnek a romlását? Egyelőre csak annyi szivárgott ki, hogy a kihallgatások és szembesítések még napokig tartanak és csak azután történnek újabb letartóztatások. Addig Lőrinczy Mózes nekigyürkőzve dolgozik a vizsgálati fogságban és csinálja az elszámolást, amely a bűnügy összes fázisait és eddig ismeretlen rejtélyeit fogja megmutatni, illetve megoldani. l/V'/\A^/W\A/WWWWWÍWVWi -v-v'v# Keresnek egy Hazugság nevű urat, ki a király mögött ólálkodik Stellán Popescu veszedelmeket lát és vannak, akik gúnyosan válaszolnak neki (Kolozsvár, november 5.) Az Universul legutóbbi számában Stelian Popescu, a lap igazgatója, volt liberális igazságügyminiszter, aki nemrégen tért vissza Franciaországból, nagy cikket ir, A hazugság ott ül az asztalnál a király mellett címmel. A cim Vlahufatól való, a nagy román Írótól. És Stelian Popescu, miután előbb támadást intéz az ország párizsi követe ellen. aki szerinte nem csinált semmit, azt fejtegeti, hogy az uralkodó előtt azok, akik közvetlenül informálják, elrejtik az igazságot. — Találkoztam a belügyminiszter úrral — írja Stelian Popescu, — kértem, szüntessék meg azt az állapotot, amelyben a hazugság a királlyal ül az asztalnál, mert ha elrejtik az igazságot az ő szemei elől, elveszítjük őt és elveszítjük magunkat is. A cikket a következőkép fejezi be: — Meg fogjuk mondani az igazat, nehogy meghaljunk. A király a miénk, mindnyájunké. Informálni kell őt és nem hazudni afelől, ami az országban és körülötte történik. A Patria „Hazugság úrról“ címmel válaszol az Universulnak. Azt Írja, hogy Stelian Popescu adós maradt annak pontos megjelölésével, hogy kit ért ezalatt a dicsérő jelző alatt. A Patria megmondja. Szerinte Hazugság ur egy időben Stelian Popescu volt, ma lehet, hogy Argetoianu, vagy Iorga a neve. Hazugság ur régebben azt a tanácsot adta, hogy állítsák egymással szembe az egyesített területek románságát az ókirályságbeliekkel. Ö adta azt a tanácsot, hogy tekintsék alkotmányozó gyűlésnek az 1922. évi parlamentet s ő szavaztatta meg ezzel a parlamenttel — amint a Patria irja, — a kontinens legbalgább törvényeit s ugyancsak ő a szerzője annak a gazdasági rezsimnek, amely a mai bajokhoz vezetett. Egy időben Hazugság urat nyugdíjba küldték, ő azonban ebbe nem nyugodott bele és most Stelian Popescutól tudjuk meg, hogy sikerült újra befurakodnia oda, ahonnan elűzték, ahonnan azonban valóban el kell távolítani. — A király nem lehet és nem hibás, ha tanácsosai jó tanácsok helyett hamis utakat mutatnak neki. Nem hibás, ha tanácsosai a hü szolgálat helyett nem tesznek jó szolgálatot. Következéskóp Hazugság urat ki kell emelni onnan, ahova befurakodott, a világ szeme elé, szégyenszemre éspedig gyorsan. Nem tudjuk azonban, hogy akkor Stelian Popescu örvendeni fog vagy pedig njra panaszkodni. Szóval: a vita megindult, nem minden gúny nélkül. XIV. ÉVF. 255. SZÁM. \