Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-06 / 254. szám
XIV. ÉVF. 254. SZÁM. KrjjptftlFrstáG Leazá Reklám r ndkivüli osztályom ölesé áfsl I 1 m. vászon ... Lei 18 t m. Mosott vászon „ 1 m. Mintás flanel! L. Sin. Mi fi ntean; „ 5 ni. Tenisz . . . Lei S® 1 m. Mosó Tveed „ SS 1 m Ruhaszövet . „ 66 I m. no szé cs kriit iSit J^O 1 m. Flanell paszícisziiiehica „ && k 1 pár férfi zokni . „ S5 1 m. Mintás barchet „ 45 I drb. férfi zefir ing,, I<?5 SZJ BO JI1\0 «iivai wagysáfMh^ábim?^CLlJ J. Szivszélhüdés, fulladás, vagy embertelen kínzás áldozata volt-e Szakáll István? (Csíkszereda, november 4.) Szakáll István 'Csikszenttamási lakosnak, a csikszenttamási egymilliókétszáezer lejes kassarablás gyanúsítottjának rejtelmes halálával többizben foglalkoztunk. A csikszenttamási székelyek Szakáll halála körülményeinek tisztázására még attól sem riadnak vissza, hogy maguk nyitják fel a sirt, ha a hatóságok késnek és maguk fognak bizonyságot szerezni afelől, hogy Szakáit halála ellőtt milyen bántalmazásokat szenvedett. Banális volna azt mondani, hogy Csik- szenttamás község népe „méhkasához hasonlóan van megbolygatva. Jobban megközelítjük a valóságot, ha azt mondjuk, hogy a korai téli estékben ijesztő kisértetek szárnyán hordják és viszik a lakosok egymáshoz a gyanúsításokat, biztatásokat, hogy Szakáli halálát tisztázni kell, mert mind több és több körülmény szól amellett, hogy halála előtt embertelen vallatási módszerrel úgy megkinozták, hogy abba pusztult el. Iá lakosság várt, nem történt semmi abban a tekintetben, hogy Szakálit exhumálják és nyíltan megállapítsák, hogy mi volt halála tulajdonképeni oka. Még vár, de már olyan hangokat is hallunk, hogy a nép maga veszi kezébe az ügyet és nincs kizárva annak a lehetősége, hogy egyik nap a nép maga ássa ki Szakáli frissen hantolt sírját és saját szemeivel győződik meg arról, hogy szivszélhiidésben halt-e meg, amint előre mondották, vagy akasztás folytán, fulladás következtében, amint most állítják. Több kérdés közül csak miég egyet említünk itten: miért irta az orvos a halottkémi jelentésben elsőizben azt, hogy a halál oka: szivszelhü- dés, ha nem az volt, hanem fulladás, amint most utólag állítja? Mit akar tudni a falu népe? A nép, amelynek helyes ösztönét már ismerjük, most már nem suttogva, hanem ordítva kívánja, hogy jöjjön az exhumálása Szakálinak, hogy lássa tisztán, igaz-e az a hir, amely mindjobban tartja magát, hogy Szakálinak a genitális szervein konstatálni lehet azokat a kínzásokat, amelyeket nagyon bevált vallatási módszernek maga az őrmester említett több alkalommal, hogy az azokra alkalmazott ütések és szorítások stb„ feltétlen eredményre vezetnek minden megátalkodott bűnösnél. Akarják tudni azt is, Sznkálinak el van-e a keze, lába törve, miért van az orrsövénye betörve és az egyik vészemén hatalmas véraláfutásos zuzódás? Akarják tudni azt is, hogy a nadrágszij ügyére is kerüljön világosság, legyen tisztázva, hogy került a nadrágszij Szakálihoz, bogy tudta összekötött kezeivel felakasztani magát s ha mégis felakasztotta magát, hogy került a nadrágszíj a trágyadombba és onnan a vizsgálatot vezető kapitányhoz és ha tényleg felakasztotta magát Szakáli, akkor tettét miért követte el, azért-e, mert félt a büntetéstől, ami nem valószínű, hisz egész beismerő vallomását a végén visszavonta, vagy valami olyan lelki hatások működtek közre, amelyek végzetes tette elkövetésére késztették? Akarja tudni azt is a nép, hogy nem-e a csendőrök akasztották fel a szerencsétlen embert, amelyről a faluban már nyíltan is lehet hallani? Mit kivan a törvény és az állam- rend presztízse? Azt, hogy ezek a súlyos vádak, amelyek most már a közvélemény parancsoló szavai, azonnal elfogulatlanul vizsgáltassanak meg. A vizsgálat természetesen nvilt és szabad legyen, exhumálják Szakáli tetemét, ne várják meg, mig a nép cselekszik, mutassák meg a népnek, mert ezek nélkül a sok hitetlen Tamást most már lecsendesiteni nem lehet . . . Nem várhatja a csendőrség előkelő testületé, hogy ilyen felelőtlen vádakkal illessék, esetleg húrom testületébe nem méltó tagjának a. métatlan viselkedéséért, amely már abban kimerült, hogy elsőizben nem a valóságnak megfelelő vallomást adtak jegyzőkönyvre, egyönfcetüleg a vizsgálatot félre akarták vezetni, mert érezték, hogy hűn terheli a lelkűket Szakáli halálát illetőleg ... Az volna még záradékul az utolsó kérésünk az illetékes hatósághoz, hogy egyszer már leplezze le ebben a borzalmas ügyben azokat, akiknek valamilyen formában a borzalmak előkészítésében részük volt és ne kelljen a sajtónak is foglalkoznia állandóan ez- zel a^kérdéssel... A román trikolor a magyarországi síremléken (Bukarest, november 4.) A Lupta a legnagyobb elismeréssel emlékezik meg a magyar kormánynak arról a cselekedetéről, hogy a napokban Ostfiasszonyfán, az ott eltemetett, a bábom^ alatt elpusztult román hadifoglyok sírjánál kegyelet.es emlékünnepélyt rendezett, a sírokat a legnagyobb rendben tartja, ott a temetőben emlékművet állított fel és ezekre az ünnepély alatt ráborították a román trikolort, Megírja, hogy az ostfiasz- szonyfai ünnepségen részt vett a budapesti román követség küldöttsége is, amelynek ve- zetője a békéről és a kiengesztelődés szelleméről beszélt, A Lupta hangoztatja, hogy a Jna$7c?.r kormánynak ez a megnyilatkozása, különösen a román trikolor kitűzése annak a jele, hogy az ellenségeskedés érzését a célszerűség váltotta fel és egy ilyen gesztus sokkal többet tesz a két nép lelki közeledése érdekében, mint az összes konferenciák és egyezmények. A húsárak maximálása ellen foglalt állást a bukaresti Kereskedelmi és Iparkamara A bukaresti kereskedelmi és iparkamara hosszabb memorandumban foglalkozik a hús ármaximálás kérdésével. A memorandum, melyet a kereskedelm és iparügyi miniszterhez juttattak el, példák felsorakoztatásával bizonyítja be, hogy az eddigi hús ármaximálás mindig csődöt mondott. A fogyasztók még sem vásároltak olcsóbb áron s azokoil a helyeken viszont, ahol a községek próbavágást végeztek, deficittel dolgoztak. Ugyanakkor a husárusitók is lényeges károkat szenvedtek, mig az állam jövedelme csökkent. Félrevezetik, ha „OLLA“ helyett silány utánzatot ajánlanak. IMLJÍ
