Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-06 / 254. szám
TAXA POŞTALA. PLĂTITĂ LN NUMERAR No. 24256—927. Claf-Kolozsvár, 1931 november 6. Pßfltßk ELŐFIZETÉS BELFÖLDÖN: 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed évre 300 lej, egy hóra 100 lej. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) 4. Telefon: 5-08, 6-94. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. Egyes szám ára 5 le]. XIV. évfolyam, 254.-ik szám. Egyes szám ára 20 fillér. A TIZENKETTEDIK ÓRÁBAN Tegnapi számunkban annak a véleményünknek adtunk kifejezést, hogy a világválság ép a válság dimenzióinak mélysége miatt a mélyponthoz közeledik és rövid időn belül be kell következnie annak a nemzetközi akciónak, amely gyökeres medicinákat fog keresni lés találni mostani gazdasági bajainkra. Ezt a hitünket megerősítik a világ elismert legjobb gondolkodói, akik szintén azt vallják, hogy a válság elmélyülése rövidesen egységes védekező tettekre birja azokat az államokat is, amelyek eddig csak saját portájuk előtt sepertek. Csatlakozunk az elismert közgazdasági irók ama véleményéhez is, hogy a mai nyomorúságból a világ népei csak vállvetett munkával, az egymás jogos léirdekeinek respektálásával juthatnak ki. Mennél hamarább látnak hozzá a világ vezetői az egységesen kidolgozandó szanáló terv végrehajtásához, annál hamarább lesz vége a világra szakadott nyomornak és depressziónak. Mi lesz azonban addig? Addig minden ország csak saját erejére támaszkodhatik. A helyzetet közelebbi és távolabbi szomszédaink már régen felismerték és a legerélyesebb intézkedésekkel igyekeztek a megszorult köz- gazdasági élet segítségére sietni. Németországban az egész állami gépezet a hitelválság enyhítésén dolgozik már junius óta, Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország szintén félre tettek minden más problémát, hogy népeiket átsegítsék a ma nehéz gondjain, Anglia és az északi népek még a valuta stabilitását is feláldozták, csakhogy a pusztító veszedelemben lélekzethez jussanak. Ezzel szemben Bukarestben minden csendes. A parlamentet szüneteltetik és de facto nem történik semmi. Azokat a nagyot Ígérő kormánynyilatkozatokat, amelyekkel Románia népét megnyugtatni akarják, nem értékelhetjük valami sokra. Nem kormányigéretek- re, hanem praktikus tettekre van szükség. Mindenki tudja, hogy az ország bankjaiban közel 70 milliárd betét van elhelyezve, ezzel szemben a bankjegyforgalom alig több 20 milliárd lejnél. A nyugtalanság bekövetkezte alkalmával azonnal fel kellett volna emelni a bankjegyállományt, hogy a pénzintézetek megfelelő visszleszámitolást kaphassanak. Sürgősen meg kellett volna változtatni a jegybank alapszabályait, mert az mégis csak lehetetlenség, hogy a román jegybank egész váltótárcájának csak egynegyed része lehet agrárjellegű váltó. Különösen akkor, amikor a zálogleveles kölcsön teljesen ismeretlen az országban, a bankjegymennyiség felemelése egyáltalán nem vonja maga után a fedezetlen tételek kibocsátását. Erre egyáltalában nem gondolunk, de megfelelő intézkedésekkel még a mai körülmények között is lehetségesnek tartjuk, hogy a bankjegyplafon az előirt törvényes fedezetarány betartása mefllett is emeltessék, nem lehet oly drága kölcsönt felvenni, amelyet a bankjegy- kontingens emelése meg ne bírna. Hiszen az aranyfedezet négyszeres értéke erejéig lehetséges a bankjegyek kibocsátása. Egyszeres befektetéssel négyszeres kamatot lehet tehát biztosítani. Mindez nem történt meg és nem történt más célravezető intézkedés sem. Ma azonban Húsz kategóriába osztották a tisztviselői fizetéseket Az erdélyiek az egész fizetésnek csak bizonyos százalékait kapják a bukarestiekkel szemben — A parlament ebben az évben csak pénzügyi törvényjavaslatokat tárgyal (Bukarest, november 4.) A kormány tagjai a miniszterelnök távollétében — Iorga ugyanis Párizsba utazott — Argetoianu elnöklete alatt szerdán délelőtt kilenc órakor minisztertanácsot tartottak és ezen a november 15-én meginduló őszi parlamenti ülésszakot bevezető trónbeszédet vitatták meg. Az az álláspont alakult ki, hogy minden miniszter külön-külön elkészíti a trónbeszédnek az ő tárcájára vonatkozó részletét és ezeket a szövegeket a szombat délután hat órakor megtartandó minisztertanács egyezteti össze, önti egészbe. Megvitatták azt a kérdést is, hogy a karácsonyi szünet előtt milyen törvényjavaslatokat terjesztenek a törvényhozó testületek elé. A képviselőházba csak a költségvetést és a vele kapcsolatos törvényjavaslatokat terjesztik be, mig a többi, nem feltétlenül sürgős javaslatok először a szenátus elé kerülnek, igy töbek között a közigazgatási törvény javaslat is, amelynek vitájára előreláthatólag csak a jövő évben, a karácsonyi szünet után kerülhet sor. Az őszi ülésszakra a hadügyminisztérium is több törvényjavaslatot készített elő, ezek beterjesztésétől azonban el kellett állania, főként a pénzügyi nehézségek miatt. A hadügyminisztérium egy külön műszaki vezérkar felállítását tervezte és külön törvényjavaslatot készített a hadsereg műszaki átszervezéséről is. A technikai vezérkarral szemben a jelenlegi vezérkar támasztott bizonyos nehézségeket és a leghatározottabban kívánta a két egymás mellett működő testület hatáskörének legpontosabb szabályozását. A hadsereg műszaki átszervezése során militarizálni akarta a hadügyminisztérium mindazokat a gyárakat és általában mindazokat a vállalatokat, amelyek a hadsereg részére dolgoznak, lit is nehézségek bukkantak fel, amennyiben a jelenlegi pénzügyi viszonyok között nincs pénz ezeknek a vállalatoknak kártalanítására, illetőleg a szükséges részvénymennyiség megvételére. Húsz fokozat a tisztviselői fizetésekben A pénzügyminisztérium sürgősen dolgozik a tisztviselők uj inkadrálásán. Az összes állami hivatalokhoz körrendeletét intézett és ezzel kapcsolatban különböző kimutatásokat, táblázatokat küldött kitöltésre. A táblázatok az állami tisztviselők fizetésével és beosztásával vannak összefüggésben. Arra is szigorú rendeletet kaptak az összes hivatalok, hogy a következő évben ne folyósítsák a korpótlékokat, legfeljebb azok tizenöt százalékos erejéig. Csak néhány kivételt tűr meg a pénzügyminisztériumi tervezet úgy a tanitószemélyzetnél, a papoknál, az orvosi és állatorvosi karnál. A köztisztviselők uj fizetési táblázata húsz fizetési fokozatot ismer. A fokozatokban a fizetések a következő összegűek: 34.600 lej, 30 ezer 800 lej, 27.000 lej, 23.400 lej, 21.000 lej, 18.000 lej, 15.000 lej, 13.000 lej, 11.200 lej, 10.000 lej, 8800 lej, 8200 lej, 7400 lej, 6500 lej 5700 lej, 5000 lej, 4300 lej, 3800 lej, 3600 lej, 3300 lej, havonként. Erdély a táblázatban A felsorolt összegek brutto összegeket jelen-1 tenek, ebből jön levonásba a tiz százalékos nyugdíj, valamint az állami és útadók összege. Az igy megmaradó összeg is csak Bukarestben kerül százszázalékos kifizetésre, mig a többi városokat és községeket három kategóriába osztották: az első kategóriába tartozó városokban a tisztviselők a fizetések 92%-át, a másodikban szereplő városok tisztviselői 85%-át, mig a községek tisztviselői csak 75%-át kapják kézhez. A 92%-os kategóriába a következő erdélyi városok tartóznak: Arad, Brassó, Kolozsvár, Nagyvárad, Szatmár, Nagyszeben, Marosvásárhely, Temesvár. A 85%-os kategóriába tartoznak Erdélyben Abrudbánya, Nagyenyed, Gyulafehérvár, Beszterce, Balázsfalva, Belényes, Kőrösbánya, Bikszád, Bethlen, Buziás, Kránsebes, Nagykároly, Kurtics, Dés, Déva, Dicsőszentmárton, Erzsébetváros, Fogaras, Szamosujvár, Sepsiszent- györgy, Halmi, Hátszeg, Bánffyhunyad, Vajda- liunyad, Herkulesfürdő, Zsombolya, Lippa, Lugos, Lupény, Medgyes, Csíkszereda, Naszód, Nagylak, Székelyudvarhely, Szászváros, Oravica, (Folytatása a 2-ik oldalon.) valóban elérkeztünk a tizenkettedik órához, amikor Románia gazdasági életének sürgősen segítségére kell sietnie a kormánynak. Nem a betétesek és a pénzintézetek érdekeinek védelméről van most szó, hanem arról, hogy az egész gazdasági élet vérkeringésének meg kell bénulnia, ha megfelelő védelmi intézkedések nem történnek. Az ország gazdasági életenergiái miég mindig intaktak. Csak megfelelő és gyors segítségre van szükség, hogy a dolgozni tudó és dolgozni akaró nép ismét hozzáláthasson az életet jelentő, értéket teremtő munkához. Ezekre az intézkedésekre azonban gyorsan van szükség, különben még lejjebb csúszunk a nyomorúság lejtőjén. Pedig nem történt semmi borzalmas katasztrófa, nem pusztultak el gépeink, nem vesztettük el munkaakarásunkat, csak egészséges és a mai nehéz helyzetnek megfelelő gazdaságpolitikai intézkedések inaugurálását várjuk, ami, ha késik, hiábavaló az állami költségvetés leszállítása, leszállított költségvetésünk lesz ugyani, de nem lesz, aki az adókat megfizesse.
