Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-05 / 253. szám
8 XIV. ÉVF. 253. SZÁM. Szeszmonopólíum előtt Nagy demagógia folyik a cujka monopólizálása ellen — A feketeszesz miatt a legális szeszipar elvesztett 5000 vagon fogyasztást, az államkincstár pedig évi egymilliárd 800 millió szeszadót za — még nem jelenti azt, hogy nyomban, már a- jövő évi január elsejével a monopolrendszer már fel is veheti üzemét. Nézetünk szerint a monopol megszervezése, az eladási szervezetek felállítása legalább is 6 hónapos időt fog igénybevenni, amikor megkezdődnék tulajdonképpen az illegális kazánok, kis üstök tizezreinek kipusztitása! — Ismételjük: ma a legális szeszipar egyáltalában nem ad el itali célokra szeszt, egyetlen szeszgyár nincs üzemben hónapok óta, a cujka- fogyasztás mégsem emelkedik, sőt ellenkezőleg a> cujka ára esik, — ezek a körülmények tehát azt' bizonyítják, hogy ma a fogyasztó saját maga ál*- litja elő — az adó lefizetése nélkül — a szeszt! (Bukarest, november 3. Saját tud.) Közhely, hogy a romániai legális szeszipart tönkretette a fekete szesz, közhely, hogy az államkincstár évente közel 2 milliárd lej szeszadóbevételtől esett el és közismert, hogy Argetoianu pénzügyminiszter a szeszgyártás monopolizálásával kiván a jelenlegi kaotikus helyzeten segiteni. A pénzügy- miniszter a szesztermelés monopolizálása utján kiván fixösszegü és abszolút biztos bevételt teremteni az államkincstár részére, hogy a 25 milliárd lejre leredukált költségvetés egyensúlyát biztosítsa. Joggal felmerül a kérdés, hogy a pénzügyminiszter monopolterve alkalmas-e ennek a célnak az elérésére és hogy a tervet hogyan Ítélik meg a bevezetendő uj rendszerrel közelről érdekelt tényezők, többek között a legális szeszipari Munkatársunk kérdést intézett a romániai szeszipar egyik nagyfelkészültségü reprezentánsához a szeszipar jelenlegi helyzetéről a monopollal kapcsolatosan és várható jövőjéről. A kapott .válasz, amelyet alább közlünk nemcsak a szakmai érdekeltek, de a nagyközönség széleskörű figyelmére is joggal igényt tarthat, mert egyetlen adófizetőre sem lehet közömbös, hogy az állami budget egyensúlya tényleg helyreáll-e a költség- vetési összeg radikális leszállításával és hogy a szeszmonopol után az államkincstár tényleg megkapja-e a kontemplált bevételi összeget. # — Az 1926. évig, amig a szeszadó emelése nem következett be, — mondotta informátorunk — az összes alkoholneműek — úgy az ipari szesz, mint a gyümölesszesz — harmonikusan megfértek egymással és minden alkoholnemüt előállító iparág azt a maximális mennyiséget hozta forgalomba, amennyi az egzisztenciájának biztosítására elégséges volt. — Amióta az 1926. évi julius 13-iki szeszadóemelés bekövetkezett, azóta diszharmónia uralkodik az alkoholtermelők között, a kincstár elveszítette a legális fogyasztást, a szeszipar az adóemelés következtében elveszítette azt a vezető szerepet, amely őt joggal megilleti, viszont azok az alkoholtermelők, akiket az 1926. évi törvények támogatni akartak, szintén nem profitáltak semmit, sőt a szesziparral együtt ezek is panaszkodnak. — A cujkából az 1924—25. években elfogyott 1200 vagon, az 1930. évben is elfogyott ez a meny- nyiség, de már itt is fellépett az úgynevezett „fekete cujka“. Borszesz a megelőző években elfogyott 120 vagon, a mult évben 300 vagon, a legális szeszipar viszont elveszített 5000 vagon fogyasztást, az államkincstár pedig 1 milliárd 870 millió lej helyett az elmúlt évben csak 63 millió lejt kapott szeszfogyasztási adó címén! — Ma, amikor egyetlen szeszgyár sincs üzemben és egyetlen liter gabonaszesz sem kerül itali célokra forgalomba, amikor tehát a cujkát nem kell félteni a szeszipar állítólagos konkurenciájától, a cujka ára 55—60 lej, tehát ugyanannyi, amennyi akkor volt, amikor a legális szeszipar 5500 vagon szeszt adott el. — Ezek az adatok és tények azt bizonyítják, hogy az 1926. évben életbeléptetett törvények és a szeszadó felemelése nem javították meg a gyümölcsszeszipar helyzetét, ellenben a magas adótétel alkalmas volt arra, hogy súlyos visszaélések történjenek, amely visszaélések legelsősorban a szeszipart, a kincstári bevételeket sújtották, de érzékenyen sújtják a gyümölcsalkoholipart is! — Bár ebből a kaotikus állapotból a kivezető ut nem a szeszmonopol, hanem a szeszadó leszállításával a szeszfogyasztás legalitásának helyreállítása, mégis el kell fogadjuk a jobb jövő alapjául azt a monopoltervezetet, amelyet Bratescu miniszter nagy szakértelemmel dolgozott ki. Az összes érdekeltek, igy a legális szeszipar is megtette a monopoltervezetre megjegyzéseit, amelyek objektivek és nemcsak a szeszipar érdekeit tartják szem előtt, hanem harmonikusan együttműködést akarnak a többi alkoholnemüeket előállító iparágakkal. ... Demagógia â cujka érdekében •— Á cujkának a monopóliumba való bevonása ellen nagy demagógia folyik, holott — ha- már a monopol az egyetlen kivezető ut, — úgy a cujkatermelők érdekében is szükséges ennek az alkoholnemünek is a monopolizálása. A cujkatermelők eddig a közvetítő kereskedelem utján hozták forgalomba árujukat, viselni voltak kénytelenek a pillanatnyi árhullámzások kockázatát, mig a monopol minden közvetítés kizárásával, megszabott áron veszi át a cujkát, olyan árban, amelynek meghatározása állami ellenőrzés alatt áll. Minden ellenkező állítás demagógia! Nem lehet monopolizálni alkoholnemüeket olymódon, hogy évi 1000—1200 vagon cujka kiessék az összforgalomból, a monopol nyilvántartásából és ellenőrzéséből! — Bizonyos, hogy abban az esetben, ha ez az alkohol nem a monopol utján kerül forgalomba, úgy újólag alkalmat adnak arra, hogy a „fekete cujka“ felüsse a fejét és hogy a cujka cime alatt egyéb fekete alkoholok kerülhessenek forgalomba. Amennyiben lehetőség adatik alkoholnak illegális utón való előállítására és a cujka kimarad a monopolból, úgy a legális cujkatermelés éppen úgy el fogja veszíteni létjogosultságát, mint ahogyan a fekete szesz miatt elveszítette a legális szeszipar! * — A monopol egyébként — amennyiben a parlament még ebben az ülésszakban megszavazMonopol nélkül 20 lej legyen a szeszadói' — A tisztitó munkának elvégzése nagyon hosszú időt fog igénybevenni és a szeszipar általános anomáliája csak abban az esetben fog megszűnni, ha a monopol nagyon erélyes kézzel fog ebbe a dzsungelbe belenyúlni, vagy pedig a monopol nélkül a kincstár a jelenlegi szeszadónak 20 lejre való leszállításával elveszi a jövedelmezőségét az illegális termelésnek és amikor ilyen módon a legális termelés és fogyasztás helyreállott, akkor adja át a teret a monopolnak. • Eddig szól a legális szeszipar reprezentánsé-- nak szakértői nyilatkozata, amelyről megállapítható, hogy a szeszmonopol bevezetése és a szeszipar általános regenerálása kompikált és súlyos kérdés, amelynek általános megnyugvástkeltő megoldása még hosszabb időt vesz igénybe, de amely problémának radikális rendezése nemcsak a legális szeszipar egzisztenciájával van szoros összefüggésben, de eminens érdeke az államkincstárnak is, amely az 1932. évi, úgynevezett „egyen*- súlyozott költségvetését“ nagy mértékben a szeszmonopolból származó egymilliárdos biztos bevételre építette fel. n. 1. A jegybank szerint kivételes intézkedésekre nincs szükség Manoílescu s az infláció nem orvosság, hanem méreg (Bukarest, november 3.) A jegybank igazgatósága levelet intézett a pénzügyminiszterhez, amelyben annak a véleményének ad kifejezést, hogy a pénzügyi helyzet kivételes intézkedések megtételét nem teszi szükségessé. A jegybank a maga részéről ily intézkedésekhez nem is járulna hozzá, már csak azért sem, mert ezektől megfelelő eredményt úgy sem lehet remélni. * Az Argus közli Manoilescu bankkormányzó nyilatkozatát, az inflációról. A jegybank kormányzója hangsúlyozza, hogy az infláció nem orvosság, hanem méreg, ezt az igazságot a legutóbbi évtizedek eredményei eléggé bebizonyították, mert mindenütt, ahol ezzel a szerrel próbálkoztak, a legnagyobb nehézségekbe és zavarokba jutott az állam és a magánosok gazdálkodása, de az emberek köny- nyen felejtenek. Az ország felelős vezetői tisztában vannak a helyzettel és nem is gondolnak oly megoldásra, amely a külföld bizalmát teljesen megszüntetné és az egész országot még nagyobb nyomorba döntené. A Románia Petrolifera kényszeregyezséget kért. Bukarestből jelentik: Az általános gazdasági krízis hatása alatt a Romania Petrolifera petróleumtársaság, amelynek alaptőkéje 150 millió lej, kényszeregyezséget kért. A mérleg szerint a vállalat aktívái meghaladják a passzívákat és ezért százszázalékos visszafizetést helyez kilátásba három év alatt kamatmentesen. Az első évben húsz, a második évben negyvennegyven százalék visszafizetésével. Helyreigazítás. A Kolozsvári Takarékpénztár és Hitelbank Igazgatósága a Friss Hírek c. lapban megjelent azon közleménnyel szemben, hogy az intézet megállását a Banca Naţionala okozta, kénytelen megcáfolni, már azért is, mert hitelfelemelést a Jegybanktól nem is kért és részéről mindenkor csak előzékenységet tapasztalt. Autóbusz-Menetrend Kolozsvár—Dós—Nagybánya—Máramarossziget között Érvénves 1931. november 1-től: ÓRA 1 1 >| < ÓRA Indul 6 14 Kolozsvár Érkezik 1830 1030 Érkezik 8u 1614 Dés Indul 1615 815 indul 830 1630 Érkezik 16 8 Érkezik 12 20 Nagybánya Indul 1230 430 Indul 6 — Érkezik 1645 — Érkezik 830 — Mármarossziget Indul 1 14 —
