Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)
1931-11-05 / 253. szám
viselőhá" TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 24256—927. Claj-Kolozsvár•, 1931 novăm bér 5. Csütörtök — .................................................. ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP 1 évre 1200 lej, félévre 600 lej,'-.»egyed évre ^)0 lej, j Szerkesztőség és kiadóhivatal; Piaţa Unirii (Főtér) 4. ELŐFIZETÉS BELFö: egy hóra 100 IgJ.;' Egyes szám ára 5 lej. Telefon: &-08, 6-94. XIV. évfolyam, 253.-ik szám. ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGON: 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengő, negyedévre 15 pengő. I Egyes szám ára 20 fillér. U.I CÉLOK FELE Az osztrák Creditanstalt hat hónappal ezelőtt jutott válságba, akkor úgy látszott, hogy csak lokális bajról van szó, amikor azonban az események rugóit megismertük, azt kellett megállapítanunk, hogy nem is gazdasági, hanem politikai okok vezettek a hatalmas osztrák pénzintézet válságához. A francia tőke ily módon hiúsította meg az osztrák-német közös vámterület tervét. Ha az A miniszterelnök Párizsba, Duca pártelnök Londonba utazott A pénzügyminiszter ellen súlyos vádakat emeltek Averescuék és vizsgálatot követeinek - larga párizsi utjának magyarázatai osztrák és német politikusok azonnal észrevették volna azokat a veszedelmeket, amelyek a franciák gazdasági háborúja nyomán fakadnak és azonnal leszerelnek, sok minden másként történt volna. Németország nem ismerte fel az ellenfél erejét, felvette a küzdelmet, amire júniusban a német hitelrendet borította fel a francia offenziva. Ami azóta a világ népeinek újabb nyomorúságaként bekövetkezett, mind e francia-német párbajból származik. A farncia tőke ereje rövidesen szétoszlatta azt az illúziót, hogy francia hozájárulás nélkül, vagy pláne a franciák ellen ma siker reményével lehetne közép- európa valamely népének aktiv külpolitikát folytatnia. Az Anschluss kérdéséről ma már vajmi kevés szó esik, azonban ennek a politikai küzdelemnek gazdasági téren oly borzalmasak a következményei, amelyek vagyonpusztitó, szenvedést és nyomorúságot okozó hatása hadjáratok rombolásaival ér fel. A hitelválság, amelynek elsorvasztó lehelete végig seperte az egész világot, nem a gazdasági intézmények, nem a gazdasági rendszerben gyökerező hiányosságok sziikségképeni következménye, hanem az emberi gyarlóság szüleménye. Franciaország a politikai célok elérésére aláásta Középeurópa gazdasági erejét, felidézte az alvilág rémeit, amelyeket ma már nagyon nehéz helyükre parancsolni. Elveszett az emberiség építő munkába vetett hite, hisztériás reszketéssel követeli mindenki a pénzét, ha megkapta, újabb biztonságok után kapkod. A lejt dollárra, a dollárt frankra, a frankot aranyra cseréli tulajdonosa, csak a termelő munkára nem gondol senki. Csak az nem jut ennek a megzavarodott világnak az eszébe, hogy az aranynak nem az a rendeltetése, hogy egyik üregből, a bányából egy másik üregbe, valamely bank trezorjába, esetleg valamely harisnyaszárba jusson. Az aranynak egészen más feladata van: az értékmérés finom eszköze és mint ilyen a termelés folytonosságának egyik fontos pillére. Az elmúlt félévben azonban ép a termelő munkától dezertál az arany és vándorol Franciaország, Svájc és más egyelőre biztonságot Ígérő oázisok felé. A hitelválság futó tűzként terjed, haladása gyorsabb a gazdasági válságénál. Mert az Amerikából kiinduló gazdasági válságnak két évre volt szüksége, amig az egész világon érezhetővé vált hatása, a hitelválság három-négy hónap alatt a földkerekség minden területén lehervasz- totta az emberi előrelátás alkotni és teremteni vágyó akaratát. Azonban ép e gyors veszedelemben rejlik a közeli gyógyulás reménye. A franciák megingathatatlannak látszó vára sem tarthatja sokáig magát. Közel van az az idő, amikor a franciáknak saját érdekükben segiteniök kell embertársaikon. A francia tőkének is csak akkor van értéke, csak akkor lehet hozadéka, ha a termelő munkában vesz részt. A francia pezsgő, illatszer és divatáru nagyon könnyen nélkülözhető valami, a francia föld felkeresése pláne nem életszükséglet, ennélfogva a francia nemzet jö(Bukarest, november 3.) Duca, a liberális párt elnöke, aki jelenleg Párizsban tartózkodik, megváltoztatta eredeti tervét és nem 5-én, hanem csak 15-én, vagy 16-án tér vissza az országba. Párizsból Londonba utazik Duca és ott is érintkezést keres politikai és gazdasági vezetőkkel. A liberális párt köreiben szerzett értesülések szerint a párizsi tárgyalások nagymértékben kielégítik a pártvezért Most Duca után Iorga miniszterelnök is Párizsba utazott és pedig meglehetősen váratlanul. Az utazást elvben már egy héttel ezelőtt elhatározta azon a találkozáson, amely Balcic-ban történt közte és Argetoianu között. Ezen a találkozáson a kormány wő tevékenységét állapították meg és egyd ve Hó szerint a megbeszélés meggyőzte lorgat, nagy a kormány sorsa úgy is meg van pecsételve a parlament közeli megnyitásával kapcsolatban és az ő részére nem marad más, minthogy utolsó elégtételként, mint kormányelnök tegyen látogatást Párizsba, hogy ott részt vegyen a Sorbonne megnyitásán, amikor az egyetem diszdoktorává deklarálják. Iorga fölkeresi a francia politikai és pénzügyi i élet vezetőit és igyekszik kifürkészni, hogy a; hangulat valóban olyan hideg iránta és kormá- j nya iránt, mint ahogyan azt neki hírül hozták? j Más verzió szerint Iorga azért sietett olyan gyorsan Párizsba, hogy ott Duca látogatását ellensúlyozza, nehogy úgy tűnjék föl, mintha a liberális párt elnöke mint az ország kiszemelt miniszterelnöke járná a külföldet. Az eddigi tervek szerint Iorga november 10-én tér vissza Bukarestbe, addig pedig Argetoianu helyettesíti. Nyomdában az uj költségvetés Argetoianu fel is használja ezt az alkalmat arra, hogy a kormány tagjait Iorga távollétében minisztertanácsra hivja össze. A minisztertanácsot szerda reggel kilenc órakor tartják meg. Argetoianu kedden Szinajába utazott és referált az uralkodónak a jövő évi költségvetésről, amelyet kinyomtatás végett már át is adtak a hivatalos lap nyomdájának. A költségvetésben a hírek szerint jelentékenyen csökkenteni fogják a kereskedelmi és iparügyi minisztérium eddigi előirányzatát. A minisztérium 145 milliós költségvetést készített 1932-re és ezt Argetoianu 55 millióra szállította le. A lapok, különösen a Lupta, élénken tiltakoznak ez ellen, mivel a rendszabály nagyon alkalmas arra, hogy súlyos helyzetbe hozza azokat az iparvállalatokat és iparosokat, akik az iparügyi minisztériummal szállítási összeköttetésben állanak. Â drága Ipari hitel A kormány és a Nemzeti Bank behatóan tanulmányozzák azt a módot is, hogyan lehetne a Creditul Industrial ügymenetét leegyszerűsíteni és a súlyos igazgatási költségekben megtakarításokat eszközölni. A Creditul Industrialnál sok olyan igazgató és aligazgató működik, akiket könnyen nélkülözni lehetne. Éles vádak a pénzügyminiszter ellen. Az Averescanusok lapja, az îndreptarea, már napok óta gyilkos támadásokat intéz Argetoianu ellen s érdekes, ezekre a támadásokra a kormánysajtó eddig nem reagált. Most azonban egy olyan vád van az Indrep- tarea-ban, amely kétségtelenül megszólalásra birja Argetoianut. Nem kevesebbel vádolják a pénzügyminisztert, mint hogy a legutóbbi pénzügyi események során hetvenmillió lejes komissziódijat kapott az egyil^pé^zmjézettőh ^ vedelme nagy veszélyben forog akkor, ha más nemzetek fiait nyomorba dönti az a politika, amelynek legfőbb irányitói ép a francia nép sorából kerültek ki. Franciaország ma már nem az a gondnélküli boldog ország, amely még ezelőtt hat hónappal is volt. Tőkéi gyümölcsözés nélkül hevernek, hoteljei üresek, termelvényeit nem tudja eladni, a munkanélküliség réme polgárjogot szerzett Franciaországban is. A józan számítás diktálja, hogy a francia külpolitika és főként a francia gazdaságpolitika rövidesen Argetoianu — Írja az îndreptarea — nem menekülhet a felelősség súlya alól és feltétlenül le kell vonnia a konzekvenciákat. Az igazságügyminiszter távozni akar. Politikai körökben arról is beszélnek, hogy Hamangiu igazságügyminiszter a lemondás gondolatával foglalkozik. Hamangiu erősen ragaszkodik a máris nagy vitát kiváltott törvényegységesitő tervezetéhez, amely ellen, amint emlékezetes, különösen Erdélyben élesen tiltakoztak. Hamangiu azt óhajtotta, hogy a törvénytervezetet említsék meg már a trónbeszédben is, a kormány többi tagjai azonban úgy gondolják, hogy ilyen nagyfontosságu reformra nyugodtabb idők lennének alkalmasabbak. Hamangiut ez elkedvetlenítette és a komplikációk nincsenek kizárva. uj vágányokra kerül és a világ népei vállvetett munkával eltakarítják a világháború s az ezt követő esztelen gazdaságpolitika romjait. A világ legjobb gondolkozóinak a véleményéhez csatlakozunk, amikor annak a reményünknek adunk kifejezést, hogy ép most, amikor az emberi rövidlátás annyi értéket romba- döntött, kezdünk a mélyponthoz közeledni, ép azért, mert a veszély senkit sem kerül el, közeledik a megismerés, belátás és az uj munka- vállalás ideje.
