Keleti Ujság, 1931. november (14. évfolyam, 250-275. szám)

1931-11-05 / 253. szám

KtutnUfSJíc

az erdélyi embert

még áüomásffinfihneh sem tartják jénait

Vaida Sándor és a román nemzeti párt vezérkara Gyulafehérváron mondottak beszédeket — Elmenne-e ismét a román nép a fehérvári naqyqyülésre?

(Kolozsvár, november 3.) A nemzeti parasztpárt vasárnap Gyulafehérváron gyűlést tartott, amelyen a párt erdélyi vezetőin kívül a környékbeli falvakból mintegy ötezren jelentek meg. Egymásután szólaltak fel Popovici Mihály, Hatiegan Emil, Pop-Cicio, Vaida-Voe vöd Sándor, akiket az összegyűltek nagy lelkesedéssel hallgattak.

Popovici Mihály a nemzeti parasztpártnak azokról a pénzügyi terveiről beszélt, amelyeket nem tudott megvalósítani, a nagy földhitelintézetről, az adók revíziójáról s mindezeket újból beígérte egy elkövetkező kormány idejére. Ezután kritizálta a jelenlegi kormány pénzügyi intézkedéseit. Semmi értelme sincs annak, hogy a terhek egy részét a községekre és megyékre hárítsák. Egyes értékpapírok ára 86 és félről ötvenre esett, ami

az ország hitelének a lerombolását mutatja.

— A nagy király tanácsadója, Maniu Gyula kell, hogy legyen, mert benne testesül ma meg az egész nemzeti akarat, — ezzel végezte beszédét.

Nagyon érdekes Hatieganu Emil beszéde is.

— Egy látszik, hogy a Kárpátokon innen élő népünknek — mondta — az a sors adatott, hogy szegény legyen és nyomorúságos. Voltunk a föld jobbágyai, ma a bankok jobbágyai vágj uiik. A háború előtt

szegények voltunk, de volt egy hitünk. Nagy reménységünk volt a jobb időkben, amely el is jött a felszabadulás napjával. Ma, ha szenvedünk, nem az ország a vétkes, hanem az emberek. Ha rossz kormányzatunk van, ti vagytok a hibásak, hogy tűritek őket.

Egyetértésre hívta fel a párt tagjait, mert erre van legnagyobb szükség a mai

Vaida, — mivel 1922-ben nem akartuk azt, hogy Tisza rabszolgáiból Bratianu rabszolgái legyünk. Már akkor hangoztattuk, hogy Er- délyt nem lehet az erdélyiek nélkül kormányozni és úgy fogok meghalni, hogy akkor sem fogom megérteni, hogy minket ültessenek as asztalnál az egyik szegletre, a tányérnyalóh 'pedig ott üljenek a középen.

— Hozzájárulunk az ország konszolidálásához teljes energeiánkkal, de ugyanakkor akarjuk, hogy az erdélyiek is boldoguljanak országukban. Alávaló infámiának minősitem azt, hogy mi szét akarjuk szaggatni az országot. Mi testvériség'et akarunk, de nem értjük meg az erdélyiek üldözését. Megmutatom nektek a valódi igazságot: Erdély hat megyéjéből csak kettőben találtak olyan erdélyieket, akiket érdemeseknek tartanak a prefektusi tisztségre. Ugyanezekben a megyékben csak egyben erdélyi a csendörség főnöke, állomásfőnöknek pedig egy erdélyi sem jó. Az ókirályságban pedig az erdélyiek igazán nagyon kicsi számban találtak elhelyezést. Vaida nem tartja lehetségesnek a koncentrációs kormányt.

—Hogyan üljünk le a zöldasztalhoz a li- oerálisokkall —■ kérdi. Inkább jöjjenek a liberálisok, hogy még egyszer űzzenek gúnyt az országból, amig ráteszitek a kezeteket a botra és elkergetitek őket úgy, hogy elmenjen az étvágyuk. Mi olyan kormányt akarunk, amely szabad választásokból kerüljön ki. Addig folytatni fogjuk a harcot és

azt kérdezem tőletek, hogy eljönnétek-e még egyszer Gyulafehérvárra, ha arra szükség leszf

A kérdésre természetesen óriási lelkesedéssel válaszolt a jelenlevők tömege.

— És még egy tanácsot, -— folytatta Vaida. Ha könnyelmű szavakat hallotok arról, aki az ország és a nép szimbóluma, őfelségéről, fogjátok galléron az ilyeneket. Mondjátok meg nekik: mi tudjuk, hogy őfelsége sem teheti meg, amit akar, de tudjuk, hogy van egy hatalmas eszköze, amelyet felhasználhat és ez a nemzeti parasztpárt.

A gyűlés ezután határozati javaslatot fogadott el, amelyben megállapítja, hogy a nemzeti parasztpártnak az uralomról való eltávolítása akkor történt, amikor elő voltak készítve azok a törvények és össze voltak gyűjtve azok az eszközök, amelyek utján nagy segítséget lehetett volna nyújtani az' ország föld- mivelő lakosságának, továbbá, hogy az országot sújtó jelenlegi nehéz helyzet jelentékenv részben a mostani kormány hozzánemértésé- nek tulajdonítható. Követeli a gyűlés a mezőgazdasági adósságok ügyének gyors rendezését, a kormány távozását és azt, hogy az ország veztését hízzák a nemzeti parasztpártra. Végül erőteljesen kéri a párt Maniut, hogy térjen vissza a párt élére.

XIV, ÉVF. 253. SZÁM.

jón OPERÁBÓL

A SELECT MOZGÓBAN

Főszerepben: LIANE HAID, PETROVICS SZVETISZLÁV.

Súlyos anyagi helyzete miatt szivenlőtte magát Statescu regáti származású ügyvéd

időkben.

Pop-Cicio István nagy tapsok között emelkedett szólásra.

—■ Az egyesülés tizenhárom éve alatt egy lépéssel sem haladtunk sem a lelki egyesülés, sem a gazdasági virágzás felé.

Ezután felvetette a kérdést, hogy Maniu miért vonult vissza a politikai élettől? 1928- ban a nemzeti parasztpárt a parlament hatalmas többségét szerezte meg. Mondhatni az egész ország mellette volt. Ennek ellenére a parlamentet hazaküldték.

Annyira indignált engem ez a szégyen, hogy

csak hazaszeretetem akadályozott meg,

hogy ne kövessek el olyant, almit egész életemben bántam volna.

— Most már tudjátok, hogy Maniu miért tartja magát távol a politikai élettől, — tette utána s azután azt mondotta, hogy a nemzeti parasztpártot nem lehet Maniu nélkül elképzelni és ö vissza is fog térni, amikor nem fognak többé megtörténni azok, amik történtek és amik még ma is történnek. A jelenlegi rezsim kormánya ahelyett, hogy olajat öntene az ország sebére, tüzet önt rá.

Vaida Sándort közel egy negyedóráig tartó ünnepléssel fogadták. Vaida a Maniu üzenetét hozta.

— Mondd meg nekik — üzente Maniu, — hogy minden szívverésem az övék és noha fél- reáííöttam, meg fogom tenni kötelességemet, mint a zászló egyszerű katonája, amint megtettem a háború előtt is, amikor nem voltam a párt elnöke.

Vaida ezután azokra a cikkekre válaszolt, amelyek az Universul-ban jelentek meg és amelyek Vaidának a háború alatti állítólagos magatartásából kovácsoltak vádakat.

— Mindezt csak azért írják, — mondotta

(Kolozsvár, nov 3.) Kedden este hat órakor a mentőállomás ügyeletes orvosát a Honvéd ucca 19 szám alá hívták. Kednik dr. nyomban megjelent a helyszínen. A tizenkilenc számú ház kapujában Statescu Angelo ügyvéd felesége várta:

— Jöjjön kérem, mert esetleg még segíthet rajta! — mondotta.

Rednik dr. az emeletre sietett. Az ügyvéd irodahelyiségének sezlonján feküdt holtravált arccal Statescu Angelo s azon csak a beállott halált állapíthatta meg. Az ügyvéd fekvő helyzetben, balkezét szive fölé tartva, begörbített jobb lábbal feküdt. A golyó, amely egy katonai Steier revolvertől származik, közvetlenül a. szívbe hatolt, és a bal oldalbordák között tört utat magának.

Az orvos érdeklődni kezdett:

— öt óra körül revolverdörrenésre lettem figyelmes, — adta elő az ügyvéd felesége. — Berohantam az irodába, férjem a könyvtárszekrény mellett, revolverrel a kezében tántorgott a dívány fölé. Még volt annyi ereje, bőgj’ a sezlonra feküdjön.

Az esetről azonban tudomást szereztek a hatóságok is. Negyedóra leforgása alatt hatósági bizottság szállt ki: Filipescu főögyész, Pastia vizsgálóbíró, Kernbach dr. törvényszéki orvosszakértő, Ghica komiszár és Rozván rendőrtiszt.

Kernbach dr. megvizsgálta a halottat. A halál beálltán kívül azonban egyelőre ö sem állapíthatott meg egyebet.

Statescu Angeloné a hatósági személyeknek is ugyanazt adta elő, mint Rednik dr.-nak.

Az öngyilkos krajovai születésű ember s tizenegy évvel ezelőtt került Kolozsvárra, ahol a johbnevii ügyvédek közé számított. A napi politikában is aktiv részt vett, elnöke volt a Lupu-féle caranista párt kolozsvári

szervezetének. Negyvenöt éves, vigkedélyü férfinek ismerték, de köztudomású volt róla, hogy súlyos anyagi gondokkal küzd. Tizenötéves házas és két gyermeke van. A nagyobbik tizennégy éves, a kisebbik hat éves leány- gyermek.

Statescu az öngyilkosság elkövetése előtt behivatta a cselédleácnyt s kivett húsz lejt a zsebéből:

— Eredj, hozz törökkávét.

A kért feketét azonban nem várta be, hanem átsietett a szomszédban levő Weipert- étterembe. Itt tartózkodott egészen hat óráig s akkor tért haza. A vendéglőben nagyon kedélyesen viselkedett, sőt egy Ionescu nevű ismerősének azt mondotta, hogy november 8-ikán lesz a nevenapja és akkor görbe estét rendez. Épen ezért a legnagyobb meglepetést keltette, amikor rövid tíz perc leforgása alatt már a halálhírét hallották.

Ionescu vallomása szerint Statescu Angelo gyakran panaszkodott:

— Főbe lövöm magam, mert elég nagy a klientúrám, de még sincs pénzem. Már pedig a semmiből nem lehet megélni.

A rendőrség átkutatta az egész helyiséget, de semmiféle bucsuiratot, vagy levelet nem talált.

Érdekes különben az ügyvéd özvegyének az az előadása, hogy a gyilkos revolverlövés elhangzása után Statescunak volt ereje a pam- laghoz támolyogni. Amennyiben tényleg szivén találta a golyó, orvosi vélemény szerint fizikai lehetetlenség még néhány lépést tenni.

A rendőrségnek már azt is sikerült megállapítani, hogy a revolver honnan ered. Statescu Angelo tartalékos kapitány s ebben a minőségében jogában állt katonai fegyvert tartani magánál. A gyilkos szerszámban csak az az egy töltény volt, amelyik az ügyvéd szivén áthatolt.